About TÉT Platform

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far TÉT Platform has created 221 blog entries.

2016 az elhízás elleni harc éve

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO gyermekkori elhízás ellen küzdő bizottságának napokban közzétett jelentése szerint 41 millió öt év alatti gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint ráadásul a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, míg 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos.

Kisbaba kézben tartvaAz elhízás miatt pedig több olyan betegség is megjelenik már gyermekkorban (szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, cukorbetegség), ami erre a korosztályra nem volt korábban jellemző. A gyerekkorban beidegződött rossz példákat pedig felnőttkorban már sokkal nehezebb levetkőzni, így nagy valószínűséggel a túlsúlyos gyermekekből túlsúlyos és beteg felnőttek válnak.Éppen ezért az elhízás és az abból származó civilizációs betegségek megelőzéséért gyermekkorban tehetünk a legtöbbet, különösen az első 1000 nap során. Ezt ismerték fel orvosszakmai szervezetek, és éppen egy évvel ezelőtt ezért alakult meg az Összefogás a gyermekek egészségéért program, amellyel a hazai, gyermekegészségüggyel foglalkozó szakemberek a kisgyermekkori egészséges táplálás mellett teszik le a voksukat.

A program legnagyobb eredménye a PTE KK Gyermekklinikán Magyarország első, regionális gyermek-prevenciós központ átadása, amelyre 2015 novemberében került sor. Hosszú távon az a cél, hogy a pécsi program eredményei alapján a prevenciós tevékenység tovább javuljon, és később a mintaprojektet kiterjesszék országszerte a résztvevők. Emellett nemrég szakmailag ellenőrzött mobil alkalmazás fejlesztéséről, és a gyermekvárás időszaka alatti felvilágosító munka kifejlesztéséről döntöttek az Összefogás a gyermekek egészségéért programban részt vevő szervezetek szakemberei.

A kerekasztal-beszélgetés eredményeként a jelenlévők egy olyan oktatási anyag közös kidolgozását célozzák meg, amellyel a prevenció terén egy új szemléletmódot tudnak kialakítani, ezeket pedig a rendszeres továbbképző oktatásokon juttatják el a gyermek egészségügy területén dolgozóknak. A szakma képviselőin túl továbbra is fontos feladat a gyermekek, az édesanyák és édesapák, várandós hölgyek és a családot tervező családok, párok figyelmének az egészséges életmódra irányítása.

A szakemberek számára komoly kihívást jelent, hogy számtalan, gyakran egymásnak ellentmondó, helytelen információk találhatóak kisded táplálás, táplálkozás, egészséges életmód témakörében az interneten, és közben a mobil alkalmazások száma is folyamatosan növekszik. Mivel tapasztalatuk szerint az édesanyák többsége online tájékozódik, ezért a szervezetek szükségesnek tarják, hogy egy szakmailag ellenőrzött, validált, olyan egészségügyi alkalmazás szülessen, amely alkalmas táplálkozási napló rögzítésére, tápérték kalkulálásra, egyéb a táplálkozással összefüggő fontos tanácsok és információk megosztására. Az alkalmazásban nyomon követhető lenne többek között a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel is. Ezért célul tűzték ki egy ilyen hiteles platform megalkotását.

„A prevenciós központ átadása fontos mérföldkő a hazai gyermekegészségügy történetében. Egy eddig példa nélküli összefogás valósult meg a szakmai szervezetek munkájában, melynek ez az első, kézzel fogható eredménye” – mondta Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának volt, jelenleg tanácsadó elnöke, a gyermek-prevenciós központ ötletgazdája és vezetője. „Itt azonban nem állhatunk meg, fontos, hogy a prevenció lépést tartson a korral, és a ma emberéhez azokon az eszközökön (okostelefon, tablet) keresztül is szóljon, melyet azok minden nap használnak.”

Az Összefogás a gyermekek egészségéért kezdeményezésben a gyermekgyógyászat és betegségmegelőzés legismertebb szakmai szervezetei vesznek részt: a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, a Magyar Védőnők Egyesülete, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet mellett a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, valamint a Nestlé Hungária.

2016 az elhízás elleni harc éve2016-12-20T12:27:15+01:00

Minőségi alultápláltság jellemzi a magyar csecsemőket

A 4-10 év közötti gyerekek táplálkozási szokásainak vizsgálata után a Nestlé iparági összefogással vizsgálta a 0-3 éves gyerekek táplálkozási szokásait. A reprezentatív kutatás eredményei lesújtóak, a csecsemőket minőségi alultápláltság jellemzi, ez a későbbi életkorban a túlzott energia bevitel miatt elhízássá alakul.

Ez az életkor azért rendkívül jelentős, mert kutatások bizonyítják, hogy a felnőttkori egészségi állapot kialakulásában az élet első 1000 napjának kitüntetett jelentősége van. Megfelelő kisdedkori táplálkozással csökkenthetjük a civilizációs betegségek, az elhízás, a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mivel a primer prevencióra csak ebben az életkorban van lehetőség, ezért fontos megismerni, hogy tápláljuk gyermekeinket, és hogyan előzhetjük meg az elhízást, és az abból fakadó betegségeket.

A 0-3 éves korosztály táplálkozási szokásait vizsgáló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a magyar csecsemőket minőségi alultáplálás jellemzi 3 éves korukig, azaz az egészséges fejlődéshez szükséges számos mikrotápanyagból nem jutnak elegendő mennyiséghez, miközben az energia bevitel folyamatosan nő.

A kutatás eredményeinek értékelése azt mutatja, hogy a 4-12 hónapos csecsemők jelentős hányadánál (41 százalék) kedvezőtlenül magas a koleszterinbevitel, és ez az arány a 12-36 hónapos gyermekek között tovább romlik, közel a gyermekek felére. A nátriumbevitel esetében még rosszabb a helyzet, 1 éves kor alatt a csecsemők már több mint a fele magas nátriumbevitelt mutat, ami az 1-3 éves korosztályban már majdnem az összes kisdedre igaz.

babamenuVannak azonban olyan, a fejlődéshez elengedhetetlenül fontos tápanyagok, amelyekből a gyermekek az ajánlott értéknél kevesebbet kapnak. Ilyen a kalcium, amelyből a 4-12 hós csecsemők 22 százaléka mutat hiányos bevitelt, ami 3 éves korra 37 százalékra nő. A kalcium a csontok növekedésének optimalizálása mellett fontos szerepet tölt be gyermekkorban a csontok szilárdságának fenntartásában is.

A D-vitamin bevitel még ennél is drasztikusabb változásokat mutat, a 4-12 hónapos csecsemők esetében még csak 13 százalékuknál hiányos a bevitel, ami 1-2 éves korra már 58 százalékra nő, a 2-3 éves korosztálynál pedig már a gyermekek 76 százaléka nem kap elég D-vitamint. A megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, erős az immunrendszerük, és megfelelően fejlődik a csontozatuk is.

A vas az egyetlen olyan mikrotápanyag, amely a gyermek növekedésével javulást mutat, ezt feltehetőleg az állati eredetű fehérje bőségesebb fogyasztása magyarázza. A csecsemő- és korai gyermekkorban fellépő vashiány hatással lehet a gyermekek fejlődésére, a vashiányos gyermekek szellemi és mozgásfejlődése elmaradhat egészséges társaikétól.

A kutatás természetesen kitért az anyatejes táplálási szokásokra is. Magyarországon ma a 0-6 hónapos csecsemők több, mint fele kap anyatejet. Egyéves kor alatt ez az arány közel van az 50 százalékhoz, és 7 százalékban még az is előfordul, hogy az édesanya 3 éves korig szoptatja gyermekét. Az anyatejes táplálás azért kiemelkedő fontosságú, mert az anyatej a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérjét tartalmazza, csökkentve ezzel az elhízás és az allergia kialakulását.

„Nemzetközi kutatásainkból tudjuk, hogy milyen fontos ebben az időszakban a megfelelő fehérjebevitel, ami későbbi elhízás egyik kockázata lehet. A hiánypótló 4-10 éves korosztály táplálkozási szokásait felmérő reprezentatív kutatásból jól látszanak az itt fellépő problémák, mint elhízás, alacsony rost- és folyadékbevitel. Éppen ezért fontos volt számunkra, hogy a 4 és 10 évesek után a kisgyermekek tápanyagbeviteléről is pontos képet kapjunk” – mondta el Kassai Krisztina, a Nestlé dietetikus szakértője. „A 0-3 éveseknél egyértelműen látszik, hogy súlyos probléma a magas nátrium- és koleszterinbevitel, a D-vitamin hiány. Közös felelősségünk, hogy az édesanyák, szülők minden segítséget megkapjanak, hogy gyermekeikből egészséges felnőtteket nevelhessenek” – tette hozzá.

Minőségi alultáplálás

A minőségi alultápláltság akár egy jó húsban lévő gyerekre is jellemző lehet, ha  az általa elfogyasztott étel nem tartalmaz megfelelő mennyiségű tápanyagot – ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket és vitaminokat. Az egyoldalú, értékes anyagokban szegény táplálkozás – túl sok zsír, fehérje, szénhidrát – ráadásul előbb-utóbb elhízáshoz vezethet. Így a minőségi alultápláltság és az elhízás egymást követő folyamatokká válhatnak, ha nem figyelünk gyermekeink kiegyensúlyozott és változatos étrendjére.

Minőségi alultápláltság jellemzi a magyar csecsemőket2016-12-20T12:27:15+01:00

Az Elhízás Napja felhívja a figyelmet az elhízás növekvő gyakoriságára Európában

Az Európai Elhízás Napja (European Obesity Day) 2016. május 21‐én az elhízás növekvő terjedésére hívja fel a figyelmet, amely 2030‐ra Európa lakosságának több mint felét érinteni fogja.

A WHO szerint az elhízás a 21. század legnagyobb népegészségügyi problémája. Előfordulása 1980 óta megháromszorozódott az európai régióban, folyamatosan növekvő trendje riasztó. A túlsúly és elhízás számos pszichológiai probléma és rokkantsághoz vezető állapot előidézője, továbbá drámaian növeli számos krónikus, nem fertőző betegség, köztük a 2. típusú cukorbetegség, szívbetegség, egyes daganatos betegségek előfordulását.

A testsúlytöbblet az arra hajlamos személyeken növeli a következményes betegségek halmozott előfordulásának kockázatát is. A WHO szerint az elhízás különböző régiókban az egészségügyi kiadások 2‐8 százalékáért, és a halálozás 10‐13 százalékáért felelős, valamint az 5. vezető halálok világszerte.

Az Európai Elhízás Napját az Európai Elhízástudományi Társaság szervezi, együttműködésben 32 ország nemzeti társaságaival, így a Magyar Elhízástudományi Társasággal. Európa szerte számos kezdeményezés és esemény várható 2016. május 21‐én és a megelőző hónap során.

kover_emberek

Más európai tudományos társaságok is csatlakoztak

Más nagy betegségcsoportok európai szervezetei, úgymint a daganatos betegségek, diabétesz, szív‐érrendszeri betegségek, hipertónia, májbetegségek és táplálkozástudományi szervezetek úgyszintén részt vesznek az akciókban azzal a céllal, hogy a legkülönbözőbb betegségeket előidéző túlsúly és elhízás veszélyére felhívják a figyelmet.

Az EASO múlt évi közleményében hét európai országban 14.000 személy vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az emberek többsége alulértékeli testsúlyát, továbbá alábecsüli a környezete testsúlyát, és kevés ismerettel rendelkezik a következményekről. Az is bemutatásra került, hogy az emberek nagy többsége úgy véli, az elhízás személyes probléma, és nem gondolják, hogy kihatása volna az egész társadalomra.

“Az elhízás komplex krónikus betegség számos kiváltó tényezővel, amelyek közül sok túlmutat a személyes kontrolon” mondja az EASO elnöke, Hermann Toplak professzor. “Az okok széles skálája a genetikától az endokrin betegségeken keresztül a környezeti tényezőkig terjed: mint a stressz, a túltáplálkozás, vagy a növekvő inaktivitás és ülő életmód. Az egészségesebb életmód, amely az egészséges táplálkozást, a rendszeres fizikai aktivitást helyezi előtérbe, segíthet a normál testsúly megtartásában. Ugyanakkor az elhízást krónikus betegségnek kell tekinteni és úgy is kell kezelni. Elfogadni és támogatni az elhízott embereket, segítséget jelenthet abban, hogy a betegek is elfogadják azt a támogatást és kezelést, amelyre szükségük van” – mondta Toplak professzor.

A WHO szerint a kormányok és közösségek közös akciójára van szükség az elhízás epidémiájának megfékezésében. A nemzeti egészségfejlesztési stratégiákban fókuszálni szükséges a lakosság fizikai aktivitásának növelését, valamint az elérhető, egészséges táplálkozást célzó programokra. Ebben nem nélkülözhető az egészségügy mellett a különböző szaktárcák, civil szervezetek, a magánszféra véleményformálóinak bevonása.

Toplak professzor egyetért azzal, hogy az elhízás gyorsan változó társadalmunk tünete. Az egyének sérülékenyekké váltak az élelmiszergyártás, a fizikai igénybevétel vagy a közlekedés megváltozása következtében. Sok ilyen változáshoz köthető az elhízás kialakulása, ezért széles társadalmi összefogásra van szükség.

Az Európai Elhízás Napja felhívásának szellemében az EU államok részvételével az “Egészségesebb Jövőért” indulnak akciók.

Nemzetközi információk az Európai Elhízás Napjával kapcsolatban

Az Elhízás Napja felhívja a figyelmet az elhízás növekvő gyakoriságára Európában2016-12-20T12:27:15+01:00

Új hazai táplálkozási ajánlás

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége új táplálkozási ajánlást állított össze Okostányér® néven, amely a legújabb tudományos eredményeket figyelembe véve határozza meg, mi kerüljön a tányérunkra minden nap. Olvasson tovább a részletekért!

A legtöbb ember szeretne egészségesen táplálkozni, ám nem tudja, hogyan kell összeállítania az étrendjét, az egyes élelmiszercsoportokból mekkora mennyiséget ajánlott fogyasztania. Ezért már évtizedekkel ezelőtt megjelentek az első, nagyközönségnek szánt táplálkozási ajánlások, amelyek közérthető módon, a legtöbbször grafikus formában mutatják be az egészséges, kiegyensúlyozott étrend alapjait. Ilyen volt a táplálkozási piramis, a -szivárvány vagy éppen a -ház is.

A hazai dietetikusokat és táplálkozástudományi szakembereket összefogó szakmai szervezet több hónapos munkával most új, friss, a legújabb tudományos közleményeken és javaslatokon alapuló ajánlást dolgozott ki. A találóan elnevezett Okostányér® könnyen érthető szövegezéssel és grafikusan is megjeleníti az ajánlásokat, melyeket a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága ajánlásával tett közzé honlapján.

Galériánkban megtekintheti munkájuk eredményét. Javasoljuk, hogy töltse le az eredeti változatot az MDOSZ honlapjáról, és kinyomtatva tegye könnyen elérhető helyre, hogy mindig kéznél lehessen.

Az Okostányér® táplálkozási ajánlást letöltheti az MDOSZ honlapjáról is (pdf formátum, 3,6 Mb)

 

Új hazai táplálkozási ajánlás2016-03-29T09:14:41+02:00

A tavaszi fáradtság volt a téma a Reggeli Járat műsorában

A tél végére, tavasz elejére igencsak lemerülnek szervezetünk tápanyag-raktárai. Erőtlennek, fáradtnak érezzük magunkat, és alig várjuk az igazi tavasz beköszöntét. Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője ezúttal a HírTV Reggeli Járat című műsorában beszélt arról, mit tehetünk a tavaszi fáradtság ellen.

hirtv_reggelijarat20160316

Nézze meg a videót: Reggeli Járat – 2016. 03. 16.


A tavaszi fáradtság volt a téma a Reggeli Járat műsorában2016-12-20T12:27:15+01:00

Igaz vagy hamis? Megbélyegzett élelmiszerek és összetevők

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője „Divatos diéták, divatjamúlt élelmiszerek?” című rendezvényünkön a táplálkozásunkban felbukkanó leggyakoribb hitekről-tévhitekről tartott előadást. Olvassa el az elhangzottak összefoglalóját, vagy tekintse meg a teljes előadást videónkon! (tovább…)

Igaz vagy hamis? Megbélyegzett élelmiszerek és összetevők2016-03-17T10:00:49+01:00

Divatirányzatok és a divatklasszikusok

Erdélyi-Sipos Alíz dietetikus, táplálkozástudományi szakember, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) főtitkára a divatdiétákról és az igazán hatékony módszerekről tartott előadást 2016. február 23-án megtartott rendezvényünkön. (tovább…)

Divatirányzatok és a divatklasszikusok2016-03-17T09:52:16+01:00

A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk

Néhány napja beköszöntött a tavasz a naptárunkban, bár a kellemes időjárás még várat magára. Egyre többen érzik, hogy energiatartalékaik végéhez közeledve erőt vesz rajtuk a tavaszi fáradtság. Mi az oka az ilyenkor jelentkező tüneteknek? A magyarázaton kívül pár hasznos tippet is adunk.

ID-100315249A tavaszi fáradtság a legtöbb ember számára jól ismert. Amikor a tél végén valaki úgy érzi, már semmire sincs ereje, bágyadt, álmos, esetleg ingerültség, fejfájás, netán depresszió kerülgeti, akkor egyértelmű, hogy ezzel került szembe. A probléma évszázadok óta ismert, és sokáig keresték, miért alakulhat ki pont akkor, amikor végre a természet is új erőre kap.

A kevés napsütést, mint kiváltó okot, az elsők között azonosították. Kézenfekvő, hiszen télen általában alig látjuk a napot, hosszúak az éjszakák, és már elődeink is tudták, hogy a sötétség, a napfény hiánya búskomorsághoz vezet. Az viszont csak később bizonyosodott be, hogy mindez a melatonin és a szerotonin nevű hormonokkal áll kapcsolatba. A melatonint más néven alváshormonnak is nevezik, szintje pedig megemelkedik, ha tartósan fényhiányos környezetben vagyunk. A hangulatjavító hatásúnak tartott szerotonin képződésére viszont a sok napsütés van jótékony hatással, a hosszú és borongós téli napok alatt viszont jelentős hiány alakul ki belőle. Hormonális „óránk” tehát nehezen, hosszabb időt igényelve alkalmazkodik a tél-tavasz váltásához.

Sokan próbálnak meg ilyenkor többet aludni, aminek a hatására csak még több melatonin termelődik a szervezetükben, azaz még kevésbé érzik magukat kipihentnek. Ördögi kör lenne tehát a tavaszi fáradtság?

A végzetszerűnek látszó problémát azonban elkerülhetjük, ha vigyázunk étrendünkre. Az utóbbi évtizedekben két vitamin hiányát is azonosították a tavaszi fáradtság kialakulásának hátterében. Téli táplálkozásunk általában kevesebb friss gyümölcsöt és zöldséget, ellenben több zsírt és energiát tartalmaz, így nem véletlen, hogy C-vitaminból is a szükségesnél kevesebbhez jutunk hozzá. Ez a vitamin többek között hozzájárul az érfalak és az íny épségéhez, segíti az izmok és az ínszalagok működését, valamint kiváló antioxidáns, azaz véd a szabad gyökök káros hatásai ellen.

Tavasz elején napi 100-150 mg C-vitamin bevitele sem tűnik túlzottnak, a felesleg úgyis kiürül a szervezetből. Ilyenkor a citrusféléken kívül az elsőként elérhető friss zöldségek a legjobb források, de sok C-vitamin találhatunk a különféle – főleg a frissen készített ­– gyümölcslevekben is.

A legutóbbi kutatások szerint pedig a D-vitamin hiánya az, amely döntően hozzájárul a tavaszi fáradtság megjelenéséhez. A vitamin legfontosabb szerepe ugyan a csontozat és a fogak felépítésében, valamint a vér kalcium- és foszforszintjének szabályozásában van, de van hormonhoz hasonló hatása is. A D-vitamin ajánlott napi dózisát 200 nemzetközi egység (NE) helyett a 2012-es hazai konszenzus 1500-2000 NE-re, azaz a korábbi közel tízszeresére emelte.

A D-vitamin érdekessége, hogy szervezetünk is képes előállítani. Igaz, ehhez napsütés és fedetlen bőrfelület szükséges: így 10-15 perc alatt képződik annyi belőle, amennyi elég a szervezet optimális működéséhez. Mivel azonban a téli, tavasz eleji időjárásban ez szinte lehetetlen, március elejére a lakosság túlnyomó többsége D-vitamin hiányban szenved.

ID-10039355A tavaszi fáradtság tehát döntő részben a C- és a D-vitamin hiánya miatt jelentkezik, ezért a megfelelő táplálkozással a panaszok mérsékelhetők, vagy akár teljesen el is kerülhetők. Antal Emese dietetikus-szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője ehhez ad néhány tanácsot.

„Tél végére vitamin- és ásványianyag-raktáraink alaposan lemerülnek. Ha aktívan, energikusan szeretnénk várni a tavaszt, érdemes odafigyelni a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásra, amelyben gyakran szerepelnek a gyümölcsök, zöldségfélék (nyersen, főzeléknek, savanyúságnak, salátának), és a D-vitaminban gazdag tej- és tejtermékek. A joghurtfélék például értékes vitaminokat szolgáltatnak, könnyen emészthetők, és számos ásványi anyagot is tartalmaznak, ráadásul sok ízben kaphatók, így mindenki megtalálhatja a kedvencét. A probiotikus joghurtok speciális élőflórát tartalmaznak, a bennük található probiotikumok olyan jótékony hatású-, elsősorban tejsav-baktériumok, amelyek a tápcsatornán áthaladva nagy arányban élik túl a gyomor- és epesavak hatását és segítik a bélrendszer működését. A gyümölcslevek szintén jó vitaminforrások, és hozzájárulhatnak a szervezet folyadékszükségletének kielégítéséhez is, főleg ha magas gyümölcstartalmú típusokat választunk.

ID-10066621Reggelire pedig jó választás lehet egy zöldségekkel alaposan megpakolt szendvics, vagy egy adag gabonapehely, amely megfelelő mennyiségű szénhidrátot és rostot kínál a szervezetnek, sőt némelyik még vitaminokkal, ezek közül is D-vitaminnal dúsított” – zárja táplálkozási tanácsait a szakértő.

Az élelmiszerek címkéje is segít a tudatos választásban, hiszen nemcsak az energia- és a tápanyagok mennyiségét találjuk meg, hanem vitaminnal dúsított termékek esetében a vitamintartalmat is.

Végül, de nem utolsósorban, a tavaszi fáradtság megelőzésére vagy elűzésére a mozgás is kiválóan alkalmas. Szakértők szerint a legjobb minden nap körülbelül 30 percet eltölteni közepes intenzitású mozgással, amely hosszabb távon is jótékony hatású az egészségre.

Dr. Simich Rita, közoktatási prevenciós szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a tavaszi fáradtság nem korfüggő, tehát a gyerekeknél is jelentkezhet. Az iskolás korosztály tagjainál is megfigyelhető egyfajta tompultság, de fontos, hogy ezt se a szülők, se pedig a pedagógusok ne keverjék össze a kialvatlanságból fakadó fáradtsággal, vagy a fiatalokat időnként hatalmába kerítő tunyasággal. A szakértő szerint a tanárok sokat segíthetnek azzal, ha reagálnak a tavasz szervezetet érintő üzeneteire, és erre felkészítik a diákokat is. A gyerekeknél különösen fontos a megfelelő táplálkozás és a folyadékbevitel, valamint a rendszeres mozgás. Meglepően eredményes lehet még a tanterem szellőztetése vagy egy-egy szabadban tartott óra is a tavaszi fáradtság elűzésében – javasolja végezetül a szakember.

Az írást lektorálta:

Prof. Dr. Bíró György, az MTA doktora

Antal Emese, dietetikus, szociológus

Képek forrása: http://www.freedigitalphotos.net/

A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk2016-12-20T12:27:15+01:00

Kritikusan gyenge a magyar gyerekek állóképessége!

Elérhetővé vált a NETFIT első mérésének tudományos elemzése

Megszülettek a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2014/2015. tanévének eredményei: a magyar diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott és az állóképességi szintjük lehangoló. A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Cooper Intézet összefogásában kidolgozott programban elsőként mérték fel több mint 623 ezer diák fittségi állapotát. A felső tagozatos és középiskolás gyerekek közül az állóképességi futásteljesítményben a középiskolás évek felé egyre kevesebb az egészségzónában teljesítő tanulók aránya. A legfittebbnek számító régió a közép-magyarországi volt, míg a leggyengébben teljesítők adatai Heves és Nógrád megyéből kerültek ki. Az MDSZ szerint az eredmény némely teszt esetében lesújtó, a változtatás pedig közös ügy. A testnevelés órákon például az állóképesség javítása sokat segíthet.

A 2014/2015. tanév során a pedagógusok közel 3000 iskolában végezték el a diákok fittségi állapotát vizsgáló NETFIT® méréseket, amelyekre az MDSZ mintegy 8000 pedagógust készített fel 30 órás akkreditált továbbképzéseken, valamint minden intézmény számára biztosította a felméréshez szükséges eszközcsomagot, kézikönyvet és oktatófilmet is. Az általános iskola 5. évfolyamtól kötelezővé tett mérések eredményeit a testnevelők a NETFIT® informatikai rendszerbe töltötték fel, amelyekhez a tanulók és a szülők is hozzáférhetnek.

infografika_allokepesseg

infografika_testtomegindex

 

 

 

 

 

 

 

 

A kilenc fittségi paraméter összesített eredményei alapján a gyerekek a leggyengébben a törzsemelés és az ingafutás  tesztben, míg a legjobban a kézi szorítóerő mérésben és a hasizom tesztben teljesítettek. Regionális szinten legnagyobb arányban Pest és Vas megye tanulói érték el az egészségzóna értékeit, míg a legrosszabban teljesítő iskolák Nógrád és Heves megyében voltak. További megdöbbentő adat, hogy a fiúk mindössze 63,6 %-a, a lányoknak pedig csak 51,7%-a esik az egészségzónába az állóképesség tekintetében.

A mérési adatok szomorú tapasztalatai alapján a gyerekek negyede túlsúlyos, amely korunk vezető népbetegségeihez vezethet. A megfelelő intenzitású, napi rendszerességű testmozgással azonban megelőzhetőek lennének a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az anyagcserezavarok vagy akár a gerincbántalmak is.

 

infografika_egeszseg_zonaba_kerulesi_aranyok

„Ez csak a kezdet, tovább kell haladnunk ezen az úton. Szeretnénk, ha a testnevelőkön kívül minden szülő megismerné és fel is használná a NETFIT eredményeit, hiszen gyermekeink egészsége, rendszeres mozgásra ösztönzése túlmutat az iskolán, családi ügy. Mindemellett lényeges, hogy a diákok is tisztában legyenek a fittségi eredmények jelentésével, mert ha felelősséget éreznek és vállalnak egészségük, fittségük fejlesztéséért, az életminőségük, és közvetve továbbtanulási, munkaerő-piaci lehetőségeik is javulhat.” – mondta el dr. Molnár László, a Magyar Diáksport Szövetség szakmai igazgatója.

A Magyar Diáksport Szövetség a legújabb eredmények láttán szükségesnek találja új, a rendszeres testmozgás lehetőségét biztosító programok létrehozását, modellek kidolgozását. A szervezet a mindennapos testnevelésben és a gyerekek szabadidejében megvalósuló mozgásnépszerűsítés mellett kiemelten fontosnak tartja és támogatja az egészségtudatos iskolai táplálkozás kialakítását, saját eszközeivel pedig elsősorban az egészségzóna értékektől elmaradó diákok egyénre szabott fejlesztését segítik. A szövetség szerint érdemes az állóképesség javítására fokozott figyelmet fordítani a testnevelés oktatás hosszú távú tervezésekor, hiszen az állóképességért felelős élettani működések befolyásolják a gyermek- és felnőttkori fizikai, szellemi teljesítőképességet is. Az MDSZ kiemelt célja, hogy a testnevelés óra és a szabadidőben végzett sporttevékenység öröm és élmény legyen a gyerekek számára, és az aktív életmód egész életén át elkísérje őket.

Kritikusan gyenge a magyar gyerekek állóképessége!2016-12-20T12:27:15+01:00