A diabétesz prevalenciája növekszik a férfiak, és stagnál a nők körében

A diabéteszről készült globális jelentés áttekintést nyújt a cukorbetegség magyarországi helyzetéről és a hazai intézkedésekről is.

A WHO új adatai azt mutatják, hogy a cukorbetegség prevalenciája Magyarországon 1980 és 2014 között a férfiak körében több mint 30%-kal nőtt, míg ugyanebben az időszakban a nők körében viszonylag állandó volt. A WHO első Globális diabétesz jelentésében (Global report on diabetes) közzétett országprofil azt mutatja, hogy a diabétesz felelős az országban bekövetkező összes haláleset majdnem 2%-áért, bemutatja továbbá a diabétesz prevalenciájának és a kapcsolódó rizikófaktoroknak a megoszlását is. Magyarországon 2014-ben a 19-70 év közötti korosztályban 8% felett volt a cukorbetegség előfordulási aránya és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek előfordulása a népességben. A felnőtt lakosság mintegy 15%-ának van valamilyen cukoranyagcsere zavara. Emellett háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos. A 11–18 éves magyar fiataloknak alig ötödéről mondható el, hogy napi szinten eleget mozog, ugyanakkor az elmúlt években mérsékelt, de javuló tendencia figyelhető meg a semmit, vagy nagyon keveset mozgó fiatalok arányaiban.

Az új Globális jelentés megjelenését a 2016. évi Egészség Világnapjára időzítették, amelynek középpontjában a diabétesz elleni küzdelem áll; a WHO előrejelzése szerint 2030-ra ez a betegség a 7. helyen áll majd a vezető halálokok listáján. A jelentés ismerteti, milyen terhet jelent és milyen következményekkel jár a cukorbetegség, és szót emel az egészségügyi rendszerek megerősítése mellett az eredményesebb megelőzés és a betegség hatékonyabb kezelésének biztosítása érdekében.

2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt, – a nők 62%-a, a férfiak 67%-a – összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel, tehát a WHO becslése szerint 2014-ben világszerte 422 millió felnőtt cukorbeteg élt, ebből az Európai Régióban 64 millió cukorbeteg ember él, és a betegség minden évben több tízezer életet követel.

Becslések szerint ugyanakkor a 2-es típusú cukorbetegségnek legalább a 20%-a elkerülhető lenne. A diabétesz járványszerű terjedése szorosan összefügg olyan egyre erősödő tendenciákkal, mint a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet.

„Bár nem a WHO Európai Régiójában a legmagasabb a diabétesz előfordulási aránya a világon, a Régió egyes országaiban azonban a 14%-ot is eléri”, – mondta Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Régiójának igazgatója az Egészség Világnapján. „Régiónk országai a diabétesz által jelentett súlyos betegségteherrel küzdenek, és az egészségügyi rendszereik számára gyakran nehézséget jelent a betegséggel kapcsolatos küzdelem és szövődményeinek kezelése.„

A WHO Európai Regionális Irodája az Egészség Világnapjára a „Legyen aktív – Étkezzen egészségesen – Kövesse orvosa tanácsát –„Győzze le a diabéteszt” témát választotta. Ez a jelmondat rávilágít a főbb területekre, ahová az országok szakpolitikai erőfeszítéseiket összpontosíthatják annak érdekében, hogy az adott ország lakossága körében csökkenjen a cukorbetegség kockázata, például az aktívabb, rendszeresebb testmozgás és az egészségesebb táplálkozás népszerűsítésével. Magyarországon már készül egy cselekvési terv a krónikus betegségek megelőzésére, köztük a diabétesz elleni küzdelemre és az egészséges táplálkozás támogatására is, valamint készült egy másik, a mozgásszegény életmód megváltoztatására.

„A diabétesz kockázati tényezői szorosan összefüggenek más nem fertőző betegségek kockázataival” – mondta Dr. Jakab. „Az Egészség Világnapján, amikor kifejezetten a diabéteszre összpontosítunk, arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a cukorbetegség megelőzését be kell illesztenünk a nem-fertőző betegségek, mint betegségcsoport megelőzését szolgáló, az egész népességet célzó intézkedésekb. A diabétesz járvány megfékezésének egyetlen biztos módja, ha megakadályozzuk, hogy az emberek cukorbeteggé váljanak, és egységes megközelítés alkalmazásával nagyobb a siker esélye. Ugyanakkor az egészségügyi rendszerek sokat tehetnek azért, hogy a több millió, már cukorbeteg európai ember számára lehetővé tegyék az állapotuk feletti ellenőrzést és a szövődményektől mentes életet.”

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A diabétesz prevalenciája növekszik a férfiak, és stagnál a nők körében2017-02-24T18:21:42+01:00

Tízezer évvel ezelőtt élt őseink is ehettek zabkását

Az észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek már tízezer évvel ezelőtt ismerhették a zabkását – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a történelem előtti emberek edényeket használva főzhették meg vadon termett gabonaféléket és más növényeket.

A Bristoli Egyetem kutatói a Szahara líbiai részének két lelőhelyén talált több mint száz edénytöredéket vizsgáltak meg. A Nature Plants című folyóiratban ismertetett eredmények szerint az edényekben egy sor különböző növényt dolgozhattak fel őseink – írta a BBC News.

A szakemberek mindezt a leleteken talált olajos maradványok szénizotóp-arányait megvizsgálva állapították meg. Az edények legalább négyezer évvel korábbról származnak, mint hogy a területen kialakult volna a növénytermesztés és a mezőgazdaság.

Richard Evershed, a tanulmány egyik készítője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a Szahara térségében hajdanán teljesen másképpen használták a korai edényeket, mint a világ más részein. Az edényeket később állati eredetű termékek feldolgozására használták.

„Ez a legkorábbi ismert közvetlen bizonyíték a növényfeldolgozás gyakorlatára a világon. Az eredmények szerint a korai észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek nagyon sokféle növényt fogyasztottak, köztük gabonaféléket és magokat, leveles, valamint vízinövényeket” – fogalmazott Julie Dunne, az egyetem munkatársa.

A Szahara hajdan zöld szavanna volt, tele tavakkal és folyókkal. Nagytestű állatok, többek között vízilovak és elefántok lakták.

Dunne szerint a hőálló edények feltalálása jelentősen kiszélesítette az evésre alkalmas növények palettáját, hiszen olyanok is elérhetővé váltak, amelyek korábban ehetetlenek, vagy épp mérgezőek voltak. Az edénytöredékek mellett talált köveket valószínűleg őrlésre használták, ami azt sugallja, hogy a gabonafélékből lisztet készíthettek. A kutatók szerint az is lehet, hogy hosszú ideig forralták a gabonaféléket egyfajta zabkását készítve, amellyel átvészelhették a húsmentes időszakokat. Az edényeket kétszer találták fel az emberi történelem során: egyszer 16 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában, majd mintegy 12 ezer évvel ezelőtt Észak-Afrikában.

A korai emberek először gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozhattak, amelyek puhák és könnyen emészthetőek voltak. A növények fás részeit később megperzselhették a tűzön, hogy ehetőbbé tegyék őket. Az edények megjelenésével és a növények megfőzésével aztán sokkal ehetőbb, vagy épp kevésbé mérgező táplálékot tudtak nyerni.

A megfőzött növényeket megőrizhették későbbi felhasználásra, valamint a csecsemők etetésére is alkalmasak lehettek, aminek következtében a babák már nem függtek annyira az anyjuktól, így a nők több gyereket tudtak szülni.

Forrás: MTI

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Tízezer évvel ezelőtt élt őseink is ehettek zabkását2017-02-24T18:20:19+01:00

A D-vitamin segíti a szív gyógyulását

A D-vitamin szedése segítheti a szívizomgyengeség gyógyulását egy kevés résztvevővel végzett angol kutatás alapján.

A 163 szívbeteg részvételével folytatott kutatás kimutatta, hogy a bőrt érő napsütés hatására képződő D-vitamin szedése nyomán a szív működése javult, nagyobb erővel tudta a szervezetbe pumpálni a vért.

A Leedsi Oktatókórház kutatócsoportja, amely az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának tanácskozásán mutatta be a tanulmányt, „meglepőnek” nevezte az eredményt – tudósított a BBC hírportálja.

A D-vitamin a csontok és a fogak egészségében létfontosságú szerepet játszik, azonban sokaknál mutatható ki a hiánya.

A kutatásban résztvevők átlagos életkora 70 év volt, és mint sokaknak ebben az életkorban, még nyáron is alacsony volt a D-vitamin-szintje.

„Kevesebb időt töltenek kint, ám a bőr D-vitamint előállító képessége is veszít a hatékonyságából, még nem nagyon tudjuk, miért” – magyarázta Klaus Witte kardiológus.

A kutatásban részt vevő betegek egy csoportja 100 mikrogrammos D-vitamin-tablettát, a másik csoportja hatóanyag nélküli, cukros pirulát kapott egy éven át minden nap.

A kutatók megmérték, hogyan hat az étrend-kiegészítő a szívizomgyengeségre. A mérésekben kulcsfontosságú volt a szívverésenként a szívkamrákból kifelé pumpált vér mennyisége.

Egészséges felnőttnél 60 és 70 százalék közötti a kipumpált vér aránya, szívizomgyengeséggel élőknél azonban csak a szívben lévő vér mintegy negyedét sikerül az izmoknak kijuttatniuk. Azoknál a résztvevőknél, akik D-vitamint szedtek, a 26 százalék 34 százalékra emelkedett.

„Ez igen nagy növekedés, akkora, amekkorát a drága kezelésektől várunk. Olcsó, mint a csipsz, nincs mellékhatása és hatásosan javít a már orvosi kezelés alatt álló betegek állapotán” – magyarázta Witte.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a betegek szíve kisebb lett, ami arra utal, hogy erősebbé és hatékonyabbá vált.

A Brit Szív Alapítvány munkatársa, Peter Weissberg szerint azonban hosszabb idejű, nagyobb léptékű kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a szívműködés kedvező változásai miatt kevesebb lesz-e a tünet, tovább élnek-e a szívizomgyengeségen szenvedők.

Forrás: mti

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A D-vitamin segíti a szív gyógyulását2017-02-24T18:19:27+01:00

A napi cukormennyiség csaknem felét már reggel megeszik a brit gyerekek

A brit gyerekek túlságosan sok cukrot fogyasztanak reggelire, a napi ajánlott mennyiség csaknem felét megeszik még azelőtt, hogy beérnének az iskolába – figyelmeztetett az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England), hangsúlyozva, hogy a cukros gabonapelyhek, gyümölcsitalok és kenyérre kenhető krémek mind károsak az egészségre.

A szakemberek kiemelték, hogy az egészségtelen étrend a fogak szuvasodásához, a derékbőség gyarapodásához és olyan hosszú távú egészségi problémákhoz vezet, mint a 2-es típusú cukorbetegség. Az ötéves gyerekek nagyjából negyedének van lyukas foga és a gyerekek csaknem egyötöde már elhízottan hagyja el az általános iskola alsó tagozatát – írta a BBC News.

Az országos étrendi és táplálkozási felmérés eredményei szerint az elsődleges „bűnös” a cukor, a négy- és tízéves kor közötti gyerekek ugyanis kétszer annyit fogyasztanak belőle, mint amennyit kellene.

A felmérés, amely négy- és tízéves kor közötti gyerekeket nevelő 200 szülő bevonásával készült, azt mutatta, hogy a problémák már a reggelinél elkezdőnek.

A mutatók szerint csak a reggeliző asztalnál a gyerekek átlagosan több mint 11 gramm cukrot, vagyis csaknem három kockacukrot esznek meg. Ez egy év alatt több mint ezer kockacukrot jelent reggelire.

Egy kis tál cukrozott gabonapehely nagyjából kettő, a pirítósra kent csokoládékrém három, míg egy pohár gyümölcslé öt kockacukrot tartalmaz.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett szülők 84 százaléka vélte úgy, hogy egészséges reggelit ad a gyermekének. A szakértők szerint a szülőknek érdemes ellenőrizniük az egyes termékek cukortartalmát. Ebben segíthetnek például különböző mobiltelefonos alkalmazások is.

Kétéves korban a gyerekeknek kevesebb mint 13 gramm (3 kocka), háromévesen kevesebb mint 15 gramm (4 kocka), négy- és hatéves kor között kevesebb mint 19 gramm (5 kocka), hét és tíz éves kor között kevesebb mint 24 gramm (6 kocka) cukrot kellene fogyasztaniuk naponta.

Forrás:MTI

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A napi cukormennyiség csaknem felét már reggel megeszik a brit gyerekek2017-02-24T18:18:12+01:00

Kevesebb hússal a világ egészségesebb, hűvösebb és gazdagabb lenne

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások – állítják a kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.

Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.

A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.

A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.

Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Kevesebb hússal a világ egészségesebb, hűvösebb és gazdagabb lenne2017-02-24T18:17:12+01:00

Tények a cukorbetegségről

A kihívás

A WHO Európai Régiójában mintegy 64 millió ember szenved cukorbetegségben. A betegség az érintettek számára szenvedést és nehézségeket okoz, ugyanakkor megterheli a Régió gazdaságait és egészségügyi rendszereit. A diabétesz szív- és érrendszeri betegségekhez (CVD), vaksághoz, veseelégtelenséghez, végtagvesztéshez és halálhoz vezethet. A diabétesz prevalenciája az Európai Régióban minden korosztályban növekszik, és egyes tagállamokban már jelenleg is a lakosság 10-12%-át érinti. A diabétesz járványszerű terjedése szorosan összefügg olyan egyre erősödő tendenciákkal, mint a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet.

A WHO becslése szerint 2014-ben világszerte 422 millió felnőtt cukorbeteg élt ( a felnőtt lakosság 8,5%-a), összehasonlítva a diabétesz 1980-ban 108 milló felnőtt lakost érintett. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation IDF) szerint 2015-ben emellett 318 millió csökkent glukóz toleranciával terhelt személlyel számolhatunk. 2040-re a betegek száma 642 millióra nő, 10 személyből egy cukorbeteg lesz. Ha a betegség okozta halálozást vizsgáljuk, a cukorbetegség évi 5; a HIV/AIDS és tuberculosis 1,5; a malária 0,6 millió halálesetért felelős.

A diabéteszes betegségteher Európában és Magyarországon

  • Az Európai Régióban a 18 éves és annál idősebb korosztályban 64 millió ember él diabétesszel, közülük 33 millió nő és 31 millió férfi.
  • Az Európai Régió országaiban a cukorbetegségben szenvedő felnőttek aránya a férfi lakosságon belül 5,2% és 13,3% között alakul, míg a nők körében 3,3% és 14,2% között változik.
  • Az Európai Régióban a diabétesz prevalenciája az 1980. és 2014. közötti időszakban 2%- kal nőtt, azaz a (18 éves és idősebb) lakosság körében 5,3%-ról 7,3%-ra emelkedett.
  • A diabétesz évente több tízezer életet követel az Európai Régióban, ez a potenciálisan halálos betegség azonban megelőzhető lenne. Becslések szerint a 2-es típusú cukorbetegség az esetek legalább 20%-ában elkerülhető.
  • A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation) becslése szerint 2015-ben Európa teljes egészségügyi kiadásaiból 9%-ot, azaz 156 milliárd USD-t tett ki, amit a diabéteszre fordítottak.
  • Magyarországon a 19-70 év közötti korosztályban 8% felett van a cukorbetegség előfordulási aránya és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek előfordulása a népességben. A felnőtt lakosság mintegy 15%-ának van valamilyen cukoranyagcsere zavara.
 Mi az a diabétesz?

A diabétesz, azaz cukorbetegség egy krónikus, jórészt megelőzhető betegség, amely olyankor fordul elő, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem képes hatékonyan felhasználni a megtermelt inzulint. Ennek következtében megnövekszik a vérben a vércukor koncentrációja (hiperglikémia).

A diabétesznek három típusa van:

  • Az 1-es típusú diabéteszben a szervezet nem termel inzulint. Jelenlegi ismereteink szerint az 1-es típusú diabétesz nem előzhető meg. A betegség tünetei közé tartozik a fokozott vizeletürítés (poliuria), a szomjúság (polidipszia), az állandó éhségérzet, a testsúlycsökkenés, a látás megváltozása, homályos látás és a kimerültség. Ezek a tünetek egészen váratlanul jelenhetnek meg, és akut állapot bekövetkezéséhez vezethetnek.
  • 2-es típusú diabetes akkor következik be, amikor a szervezet nem képes hatékonyan felhasználni az inzulint. Globálisan a diabéteszes esetek 90%-át teszi ki, és jórészt megelőzhető. A tünetei hasonlóak lehetnek az 1-es típusú cukorbetegség tüneteihez, sokszor azonban annál kevésbé szembetűnőek. Ez az oka, hogy a betegséget időnként csak évekkel a kialakulása után diagnosztizálják, amikor már megjelennek a szövődmények. A 2-es típusú cukorbetegséget nem is olyan régen még a középkorú és idős emberek betegségének tartották, előfordulásának gyakorisága azonban valamennyi korcsoportban növekedett, és ma már egyre többször találkozunk vele a túlsúlyos kamaszok és gyermekek körében is. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kalóriamegszorító diétával és sok mozgással megelőzhető, ugyanakkor a már kialakult betegség nem szüntethető meg, ám életmódváltással, fogyással karbantartható.
  • A terhességi cukorbetegség olyan hiperglikémia, amit először a terhesség alatt fedeznek fel. A terhességi cukorbetegség tünetei hasonlóak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez. A terhességi cukorbetegséget legtöbbször a terhességi szűrővizsgálatok során diagnosztizálják, nem pedig a beteg által elmondott tünetek alapján. A betegségnek ez a típusa általában átmeneti jellegű, a terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél azonban életük későbbi szakaszában kialakulhat 2-es típusú diabétesz.

Rizikófaktorok

A diabéteszes járványról készült tanulmányok azt mutatják, hogy a nem befolyásolható rizikófaktorok – például a népesség öregedése és a hosszabb túlélés – csak mintegy 20%-ban magyarázza a betegség egyre emelkedő prevalenciáját. A növekedés elsősorban a befolyásolható rizikófaktorok, többek között a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet fokozott előfordulásának köszönhető. Becslések szerint 2012-ben a diabétesz okozta összes haláleset 17%-áért a magas testtömegindex (BMI) volt felelős.

Az Európai Régióban a 18 éves és annál idősebb felnőttek körében a túlsúlyosság előfordulása a férfiak esetében csaknem 63%, a nőknél 55%.

Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt. A nők 62%-a, a férfiak 67%-a, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel, tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos! Mind a mozgásszegény életmód, mind pedig a túlsúly vagy elhízás előfordulása a magas jövedelmű országokban a leggyakoribb.

Megelőzés

A diabéteszes járvány megfékezésének egyetlen biztos módja, ha megakadályozzuk, hogy az emberek cukorbeteggé váljanak.

A növekvő testsúllyal összefüggő egészség-kockázatok jelentős része, ennélfogva a diabétesz fokozott kockázata is gyermekkorban és a fiatalok körében jelenik meg először. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében illetve késleltetésében már egyszerű életmódbeli változtatások is hatékonynak bizonyultak.

Minden életkorban tehetünk a 2-es típusú diabétesz és szövődményeinek a megelőzéséért, ha betartjuk a következőket:

  1. egészséges testsúly elérése és megtartása;
  2. testmozgás – legalább 30 perc rendszeres, közepes intenzitású testmozgás szinte minden nap, súlykontroll esetén ennél több;
  3. napi 3-5 adag gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó egészséges étrend, csökkentett cukor és telített zsírsav bevitel; valamint
  4. dohányzás kerülése – a dohányzás növeli a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatát. A cukorbeteg felnőttek körében 2-3-szor magasabb a CVD aránya, mint a nem diabeteses felnőttek körében.
 Fontos szerep vár az állami és a magánszektorra is: olyan irányelvek és programok kidolgozása és megvalósítása a cél, amelyek javítják a diabétesz előfordulásával és következményeivel kapcsolatos ismereteket, több testmzgásra ösztönöznek és meg is teremtik ennek lehetőségét, továbbá hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé teszik az egészséges élelmiszereket, miközben megnehezítik, vagy kevésbé vonzóvá teszik az egészségtelen ételek fogyasztását. Különösen eredményesen csökkenthető a fogyasztás a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek forgalmazásának a szabályozásával. Az egészségtelen élelmiszerek árának növelésével illetve a hozzáférhetőségüket korlátozó kereskedelmi intézkedésekkel ugyancsak visszaszorítható a fogyasztásuk, és előmozdítható az egészségesebb alternatívák fogyasztása.

Diagnózis és kezelés

A 2-es típusú cukorbetegség egy viszonylag olcsó vérvizsgálattal már a betegség korai szakaszában diagnosztizálható. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség becslése szerint azonban Európában a 20-79 éves korosztály tagjainak 40%-a (vagyis 23,5 millió ember) szenved nem diagnosztizált cukorbetegségben azért, mert nem veszik észre, vagy nem tudják értelmezni a kezdeti tüneteket, illetve bizonyos esetekben az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt. Minél tovább él valaki nem diagnosztizált, nem kezelt diabétesszel, annál rosszabbak a várható egészségkilátásai.

A diabétesz a vércukorszint csökkentésével, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát növelő ismert rizikófaktorok csökkentésével kezelhető. Az 1-es típusú diabéteszben szenvedő embereknek inzulinra van szükségük; a 2-es típusú diabéteszben szenvedők kezelése történhet szájon át szedett gyógyszerekkel, de nekik is szükségük lehet inzulinra. Mivel a diabétesz a vakság, veseelégtelenség, alsóvégtagi amputáció és számos egyéb hosszú távú szövődmény egyik legfőbb okozója, további intézkedések is szükségesek, többek között rendszeres szűrés a retinopátia és a vesebetegség korai jeleinek felismerésére, a lábápolás, valamint a vérnyomás és a koleszterinszint kontrollja. A kezelést támogatni kell az életmódot érintő, fentebb ismertetett négy intézkedéssel.

A diabétesz elleni kezelésük részeként inzulint kapó betegek számára javasolt a vércukor- önellenőrzés. A betegeknek az egészségügyi ellátásukat biztosító szakszemélyekkel közösen cselekvési tervet kell készíteniük, amelyben meghatározzák, hogy az önellenőrzés eredményeinek függvényében hogyan módosítandó az inzulinadag, a táplálékbevitel és a testmozgás. Ugyanakkor szóbeli beszámolókon alapuló bizonyítékok szerint globálisan az önellenőrzés megtanult módszere az inzulinnal kezelt betegek nagy többsége számára nem elérhető, gyakran annak költségvonzata miatt.

Magyarországon az elmúlt években javulás volt megfigyelhető. A betegek 90%-a 2014-ben gyógyszert szed már erre az egészségproblémára (beleértve az inzulin injekciót is), míg ez a szám 2009-ben 78% volt. Diétát is többen alkalmaznak, öt év alatt 61-ről 67%-ra nőtt azok aránya, akik cukorbeteg diétával igyekeznek optimális szinten tartani vércukorszintjüket.

A népességre irányuló megelőzés célja nemcsak a diabétesz és az NCD-k rizikófaktorainak csökkentése, hanem azon tágabb környezetnek az alakítása is, amelyben az emberek élnek, étkeznek, tanulnak, dolgoznak és játszanak, azzal a legfőbb céllal, hogy az egészséges alternatívák hozzáférhetők és könnyen választhatók legyenek. Nem létezik olyan szakpolitika vagy beavatkozás, ami önmagában elhozhatná a kívánt változást; inkább „összkormányzati” megközelítésre van szükség, amely életre szóló perspektívát kínál a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére is.

A WHO válasza

Tekintve, hogy az Európai Régió négy legjelentősebb nem-fertőző, krónikus betegségének (diabétesz, CVD, daganatos betegségek és a krónikus légzőszervi betegség) ugyanazok a befolyásolható rizikófaktorai, a WHO felismerte, hogy a szakpolitikai megközelítéseket az említett betegségek bármelyike esetében integrálni kell az egész népességet célzó megközelítésekbe, és a nem fertőző betegségeket (NCD-k), mint betegségcsoportot kell megelőzni.

A diabétesz és szövődményei felügyeletét, megelőzését és kontrollját szolgáló hatékony intézkedések bevezetésének felgyorsításán és előmozdításán dolgozó WHO:

  • normákat és standardokat határoz meg,
  • figyelemmel kíséri az egészségügyi helyzetet,
  • ösztönzi és támogatja a kutatást,
  • bizonyítékokon alapuló szakpolitikai lehetőségeket kínál,
  • partnerkapcsolatokat alakít ki ott, ahol közös fellépésre van szükség, és
  • terjeszti a globális diabéteszes járványra vonatkozó ismereteket.

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Tények a cukorbetegségről2017-02-24T18:16:07+01:00

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek testalkatát a szüleitől

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek a szüleitől a testtömegindexét (BMI), vagyis azt, hogy vékony, átlagos vagy túlsúlyos lesz-e – állapította meg egy új brit tanulmány.

     A legelhízottabb gyerekek esetében az arány 55-60 százalékra emelkedik, ami azt jelenti, hogy hízásukat több mint felerészben génjeik és családi környezetük határozza meg – írták a kutatók a Economics and Human Biology című szaklapban.

    A Sussexi Egyetem vezette kutatás hat ország – Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Indonézia, Spanyolország és Mexikó – nagyjából 100 ezer gyerekének testmagasság- és testsúlyadatait vette alapul – írta a medicalxpress.com.

    A kutatók azt találták, hogy a BMI (a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa) örökölhetősége nagyjából állandó, 20 százalékban származik az egyik és 20 százalékban a másik szülőtől.

    „Az arányok többé-kevésbé minden országban hasonlóak, függetlenül a gazdasági fejlettségtől és iparosodottságtól. A kiválasztott országok között megtalálható az egyik legelhízottabb, az Egyesült Államok, valamint a két legkevésbé túlsúlyos lakosságú ország, Kína és Indonézia is” – magyarázta Peter Dolton, a Sussexi Egyetem professzora.

    A tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyerek BMI-jétől függ, mekkora hatást gyakorol rá a szülei testalkata, vagyis az összes tanulmányozott populációban megfigyelhető volt, hogy a szülői hatás a legvékonyabb gyerekeknél a legkisebb, a legkövérebbeknél a legnagyobb.

    A legvékonyabb gyerekek BMI-jének 10 százaléka apai, 10 százaléka anyai örökség, a legkövérebb gyerekeknél majdnem 30-30 százalék ez az arány.

    „Ez azt mutatja, hogy az elhízott szülők gyerekei sokkal valószínűbb, hogy maguk is elhíznak, ha felnőnek, mivel a szülői örökség hatása több mint kétszerese, mint a legsoványabb gyerekek esetében” – tette hozzá a professzor.

    Úgy vélte, az eredmények fényében újra kell értékelni, hogy az elhízás milyen mértékben családi és genetikai tényezők eredménye és mennyire egyéni döntéseké.

 

Forrás: MTI

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek testalkatát a szüleitől2017-02-24T18:15:09+01:00

A neandervölgyi ember étrendjének 80 százaléka hús, 20 százaléka zöldség volt

A neandervölgyi ember étrendjének 80 százalékát a mamutokhoz és gyapjas orrszarvúkhoz hasonló nagytestű növényevők húsa, maradék 20 százalékát pedig zöldségek tették ki – állapították meg a tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és ősi környezetet kutató tudósai, akiknek elsőként sikerült számszerűsíteniük, hogy pontosan mekkora arányban fogyasztottak zöldséget a mai ember mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt rokonai.

A tübingeni intézmény biogeológusaként dolgozó Hervé Bocherens vezette nemzetközi kutatócsoport két belgiumi lelőhelyről származó 45-40 ezer éves állatcsontokat tanulmányozott – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az állati maradványok közelében neandervölgyi emberektől származó csontokat is feltártak. Az emberi csontokban lévő kollagén izotópos vizsgálata révén a kutatók megállapították, hogy a neandervölgyiek étrendje jelentősen eltért a többi ragadozóétól. A kollagén a fő alkotó fehérje a különböző szövetekben, köztük a csontokban és a bőrben lévőkben.

„Korábban úgy feltételeztük, hogy a neandervölgyiek ugyanazokkal a táplálékforrásokkal éltek, mint a környezetükben élő állatok” – mondta Bocherens. Majd hozzátette, minden ragadozónak megvan a saját módszere, és rendszerint a kisebb zsákmányokat részesíti előnyben, ám a neandervölgyiek elsődlegesen a nagytestű növényevőkre – mamut, gyapjas orrszarvú – specializálódtak.

A kollagénminták elemzésével a kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy a neandervölgyiek étrendjének nagyjából 20 százalékát növényi anyagok tették ki, ami azért fontos megállapítás, mert tudományos körökben már évtizedek óta heves vita folyik erről a kérdésről.

„Ebben a tanulmányban a világon elsőként sikerült számszerűsítenünk, hogy mekkora arányban szerepelt növényi eredetű táplálék a késő neandervölgyiek étrendjében” – mondta Bocherens, hozzátéve, hogy hasonló eredményekre jutottak a kőkorszaki emberek esetében is.

A tübingeni kutatók reményei szerint az eredményeik közelebb visznek annak megértéshez, hogy mi okozta a neandervölgyiek kihalását nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt. Bocherens szerint a kutatók egyre több és több bizonyítékot halmoznak fel azzal kapcsolatban, hogy az étrend nem volt döntő tényező eltűnésükben.

A kutatók a Journal of Human Evolution és a Quaternary International című tudományos folyóiratokban számoltak be eredményeikről.

 

Forrás: mti

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A neandervölgyi ember étrendjének 80 százaléka hús, 20 százaléka zöldség volt2017-02-24T18:13:16+01:00

Az emberiség negyede vérszegény, százból ketten pedig lisztérzékenyek

Csaknem minden negyedik ember vérszegény a világon, amely nagyrészt a gyermekkori vashiánynak köszönhető – derül ki a WHO (World Health Organization) adataiból. A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyermekek körében, de a lisztérzékenység is közel 3 millió embert érint Európában. Mindkét betegségért főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett hozzátáplálás felelős: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás ugyanis kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában. Az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők az első 1000 napban, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A helytelen hozzátáplálás is felelős lehet a betegségek kialakulásáért

A világ népességének csaknem negyede szenved vérszegénységben, minden második érintettnél pedig vashiányos vérszegénységről beszélhetünk. A vashiány az alultápláltság egyik leggyakoribb formája, amely világszerte 841 000 ember életét követelte az elmúlt években, és több mint 35 millió esetben okozott visszamaradást a fejlődésben. Kialakulásában jelentős szerepet játszik a túl korán, egyéves kor előtt bevezetett tehéntej: a tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztül történő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma ráadásul megterheli a babák emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen hároméves korig javasolják a mellőzését a kisgyermekek étrendjében. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított gyerekitalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Egyre gyakoribb probléma a lisztérzékenység – az első 1000 napban megelőzhető a betegség

Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb, az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Ha túl későn ismerik fel a betegséget vagy nem kezelik megfelelően, komoly visszamaradást okozhat a fejlődésben: a vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt könnyen vashiányos vérszegénység alakulhat ki, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okozhat, a D-vitamin és a kalcium hiánya pedig csontritkuláshoz vezethet.

A gluténérzékenység intenzitása az életkor előrehaladtával csökkenhet, de később, harminc-, negyvenéves korban nagy valószínűséggel újra jelentkeznek a panaszok, és végigkísérik az érintettek életét (a betegek 20 százaléka 60 évnél idősebb). Európa-szerte csaknem 3 millióan küzdenek a betegséggel, a legtöbb esetet Írországban és Finnországban regisztrálták az elmúlt évtizedben.

„A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3 százalék, a 6 éves gyermekek körében pedig 1,4 százalék, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát. Ha hasmenést, haspuffadást, súlyvesztést észlelünk, vagy úgy tűnik, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben gyarapodik, azonnal kérjük szakértő segítségét! A későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet. Ha időben felismerik a problémát, a fájdalmas tünetek megelőzhetők, és állandó, szigorú diétával orvosolhatók” – fejtette ki Dr. Lásztity Natália, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Vezetőségének tagja.

„A glutén és a tehéntej megfelelő időben történő bevezetésével nemcsak a lisztérzékenység és káros vashiány korai kialakulása csökkenthető, de a megfelelő táplálással olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Magyarország mindhárom betegséget illetően az európai lista élén szerepel” – hívta fel a figyelmet Dr. Lásztity Natália. „Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség a szülők számára, amikor megalapozhatják gyermekük felnőttkori egészségét” – tette hozzá a szakértő.

Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

 

 

Közgyűlési meghívó – 2024.

2024.03.01.| Közgyűlési meghívó – 2024. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

Az emberiség negyede vérszegény, százból ketten pedig lisztérzékenyek2017-02-24T18:11:01+01:00

Az elégtelen táplálkozás miatti elhízás a legfenyegetőbb táplálkozási probléma a világon

Az elégtelen táplálkozás miatt kialakuló elhízás a legnagyobb probléma a világon egy új globális jelentés szerint.

A világ tápláltsági állapotáról szóló legújabb jelentés (Global Nutrition Report 2016) szerint a malnutríció világjelensége egyrészt az éhezés, másrészt az elhízás formájában jelentkezik.

A felmérésben részt vevő 129 ország 44 százalékában tapasztalták az alultápláltság vagy az elhízás „igen súlyos mértékét”. A tanulmány szerzői attól tartanak, hogy a malnutríció „az új normális” állapot.

A malnutrícióhoz korábban az alultápláltság, az éhező, növekedésben visszamaradt, fertőzéseknek kitett gyerekek képe kapcsolódott. A probléma ma is létezik, ám ezen a területen tapasztalható előrelépés.

A tanulmány szerzői ezért nem az éhezésre, hanem az elhízás terjedésének „döbbenetes méretű globális kihívására” hívták fel a figyelmet, mert az elhízottak aránya a világ majdnem minden országában növekszik – olvasható a BBC News honlapján.

Emberek százmillióit sújtja a malnutríció az elhízás és a vérben található túl sok cukor, só vagy koleszterin formájában a jelentés szerint.

„A malnutríció szó szerint elégtelen tápláltságot jelent, ami miatt a gyerek túl sovány, nem növekszik normálisan, de olyan következményei is lehetnek, hogy elhízik, túl magas lesz a vércukorszintje, ami diabéteszhez vezet” – magyarázta Corinna Hawkes, a kutatás egyik vezetője.

Sok ország küzd sikeresen a gyerekek alultápláltságának és növekedési visszamaradásának legyőzéséért, ám igen kevesen léptek előre az elhízás és a hozzá kapcsolódó betegségek, egyebek mellett a szívproblémák elleni harcban.

A kutatás szerint az öt év alatti túlsúlyos gyerekek száma olyan gyorsan növekszik, hogy megközelíti az átlagnál kisebb súlyú, azonos korú gyerekekét.

„Olyan világban élünk most, ahol a rossz tápláltság lett a normális. Ez teljesen elfogadhatatlan” – mutatott rá Lawrence Haddad, a kutatás másik vezetője.

A probléma leküzdését célzó ráfordításokat és politikai szándékot sürgetve kiemelte, hogy minden egyes dollár (280 forint), amelyet a helyes táplálkozást ösztönző programokra költenek, 16 dolláros haszonnal járhat.

Forrás: mti

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Az elégtelen táplálkozás miatti elhízás a legfenyegetőbb táplálkozási probléma a világon2017-02-22T13:59:49+01:00