About Horváth Kató

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far Horváth Kató has created 75 blog entries.

Miről mondunk le az egészségünk érdekében?

Érdekes eredményeket hozott egy felmérés, amiben többek között azt kérdezték, miről mondanánk le egészségünk érdekében, mit tartunk helyesnek, ha életmódunkról van szó. Talán nem meglepő, de van, amiből nem engedünk, pedig nagyon kellene.

A TÉT Platform Egyesület 2016-ban több mint ezer embert kérdezett meg egy piackutató cég, a Gfk segítségével az életmódjukat, táplálkozási ismereteiket illetően. A felmérésben részt vevők nem, életkor és lakhely szerint tökéletesen reprezentálják a teljes lakosságot, és válaszai alapján kirajzolódott, hogyan képzeljük el az egészséges életmódot magunkban.

A kutatókat az első meglepetés annak kapcsán érte, hogy jóval többen érzik magukat egészségesnek, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Általános egészségi állapotát ugyanis mindössze a megkérdezettek hat százaléka ítélte rossznak vagy nagyon rossznak, míg megfelelőnek vagy nagyon jónak több mint a háromnegyedük, 15 százalékuk egyenesen kiválónak gondolja. Bár ez némileg ellentmond az egészségügyi adatoknak, mely szerint tízből legalább hat embernek van legalább egy krónikus betegsége, úgy tűnik, ezek jelentős részét (például a magas vérnyomást vagy –koleszterinszintet) nem érzik jelentős egészségrontó tényezőnek.

Mindez összhangban áll azzal is, miszerint a honfitársaink többsége, 45 százalékuk saját bevallása szerint kifejezetten egészséges életmódot folytat, és csak a kisebbség, 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy életmódja leginkább az egészségtelen jelzővel írható le. Bár az elmúlt években valóban felkapottnak, trendinek számít az egészséges életmód, a későbbi eredmények arra mutatnak rá, hogy ennél a kérdésnél jóindulatúan és bőségesen felülértékelték tetteik súlyát az életmódjukban az alanyok.

Nem dohányzunk, de nem is eszünk egészségesen

Mit tesz ön az egészsége érdekében? – szól a kérdőív egyik kérdése. Nos, itt már kibújt a szög a zsákból, hiszen míg közel kétharmad mondta azt, hogy nem dohányzik (ami megegyezik más felmérések adataival), a rendszeres étkezéseket már csak tízből hatan tartják be, és alkoholt ritkán és mértékkel is csak tízből négyen fogyasztanak. Bár úgy gondoljuk, hogy többségében sokat tartozkodunk a szabadban (43 százalék szerint legalábbis), ez főleg sétát, közlekedést jelent, mert sportolni már csak a megkérdezettek alig negyede szokott.

A táplálkozási szakértők számára azonban az igazi – sajnos negatív – meglepetést az hozta, hogy miközben sokan gondolják megfelelőnek életmódjukat, a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozást csak a válaszadók harmada jelölte meg, mint olyan cselekvést, amelyet rendszeresen megtesz saját egészsége érdekében.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint érdemes azt is megnézni, mit gondolnak egészséges táplálkozásnak: „A felmérés adatai szerint a többség a házi kosztot egyértelműen ilyennek gondolja, függetlenül attól, milyen alapanyagokból és technológiával készítik. Sokan lemondanak a cukorról is, bár az mérsékelt mennyiségben természetesen része lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is, amennyiben az ebből származó energia mennyisége nem haladja meg a napi szükséglet tíz százalékát” – magyarázza a dietetikus. Emese szerint a probléma az, hogy sokan látszatmegoldásokat vállalnak be a látszateredmények érdekében, igazán komoly vállalást nem mernek tenni. „Tízből csak alig egy ember vállalja be, hogy az egészséges étrend érdekében hajlandó több munkával járó ételeket főzni, és a megszokott ízekről még ennél is kevesebben mondanának le, mindössze nyolc százalék azok aránya, akik hajlandóak volnának váltani, és ugyanennyien vállalnának be több utazást, utánajárást annak érdekében, hogy megfelelő alapanyagokat, ételeket szerezzenek be.”

A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy igazán komoly áldozatot csak nagyon kevesen hoznak az egészségesebb életmód érdekében, és sokan gondolják úgy, hogy néhány divatos, felkapott élelmiszerrel vagy valahol olvasott tipp betartásával máris sokat tettek saját magukért.

Sem az ízből, sem a mennyiségből nem engedünk

A 2014-ben végzett Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot vizsgálat (OTÁP) adatai szerint az átlagos magyar férfi 2.700, míg a nők 2.000 kcal energiát fogyasztanak el naponta, ami megfelel az aktív életmód követelményeinek, viszont életmódunk inkább csak mérsékelten aktívnak minősíthető. A TÉT Platform ezért megkérdezte azt is, hogy kik azok, akik az egészséges életmód érdekében hajlandóak lennének csökkenteni energiabevitelüket, azaz kisebb mennyiséget fogyasztani az ételekből, élelmiszerekből. Négyből sajnos mindössze egy ember vállalná be ezt, míg a többiek maradnának a megszokott mennyiségnél és ízeknél.

Antal Emese szerint ideje lenne összeszedni magunkat, és vállalni a felelősséget saját egészségünkért, mert azt senki sem teheti meg helyettünk. „A megkérdezettek kétharmada szerint az egészséges életmód költséges és ezért nem engedhetik meg maguknak. Ez inkább tűnik kifogásnak, mint valódi érvnek, hiszen olcsón is lehet jól és drágán is egészségtelenül élni. Tízből négyen úgy gondolják, hogy több akaraterő kell ahhoz, hogy változtassanak életmódjukon, pedig ezt akár kis lépésekben, fokozatosan is megtehetnék. Végül pedig több mint az emberek egyharmada nem tartja megfelelőnek az egészséges élelmiszerek kínálatát, pedig igazából mindenből lehet fogyasztani, csak ügyelni kell a kiegyensúlyozott, megfelelően vegyes táplálkozásra” – összegez a szakértő.

Bőven van még mit tenni az egészséges életmód érdekében, és ehhez a szakértők összefogására van szükség, hiszen a feltételek, például az egészséges és biztonságos élelmiszerek kínálata adott, és a testmozgáshoz sincs szükség elhatározáson kívül másra. Biztatóak viszont azok az adatok, amelyeket a kutatást végző Gfk Hungária már huszonöt éve vizsgál a lakosság táplálkozási szokásait illetően: egyre többen szeretnének egészségesebben élni, jobban, kiegyensúlyozottabban táplálkozni.

Elhízás: tünet, rizikótényező, vagy betegség?

2019.10.28.|

  Ismereteink alapján sokféleképpen gondolkodunk az elhízásról. Egy viszont tény, hogy bármiként is fogjuk fel, az elhízás látványos, felismerhető, és jelenléte nem palástolható. Laikusok részére is könnyen azonosítható, és sajnálatos módon a tudós szakmabeli [...]

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Miről mondunk le az egészségünk érdekében?2018-07-18T19:20:15+01:00

12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára

7 évente lecserélődik barátaink fele

Július 30-án ünnepeljük minden évben a nemzetközi barátság napját. Ebből az alkalomból a Nescafé összegyűjtött néhány igencsak meglepő tényt. Életünk meghosszabbítója, mégis csak kevés kísér el egy életen át – ilyen a barátság!

  • Életünk során közel 400 barátságot kötünk, azonban csak minden 12. lesz tartós.
  • Az empátia, a beleérző képesség alapvető emberi tulajdonságok, a barátok esetében azonban ennél is többről van szó. A Virginiai Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy hogyan reagál a tesztalanyok agya arra, amikor kisebb elektromos sokkal fenyegették őket, és hogyan akkor, amikor közeli barátjuk volt kitéve ugyanennek a veszélynek. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a reakciók lényegében azonosak voltak.
  • A Flinders Egyetem öregedéskutató központjának 10 éven át zajló felmérése megállapította, hogy a széles baráti kör még a közeli családtagoknál is hatékonyabban képes meghosszabbítani életünket. Azok a 70 éven felüliek, akiket sok barát vesz körül, 22 százalékkal hosszabb életre számíthatnak, mint azok, akik befelé fordulva élnek.
  • Robin Dunbar brit antropológus a szerelem hatását vizsgálta a barátságokra és egyértelmű következtetésre jutott. Ha szerelem érkezik az életünkbe, két emberrel (baráttal vagy rokonnal) lazul vagy megszűnik a kapcsolatunk. Ennek egyszerű oka van. Azt az időt, amelyet a kapcsolatunkra fordítunk, általában a barátainktól vonjuk el. Ugyanakkor – mutat rá egy kutatás – Ha a párunk a legjobb barátunk is egyben, nagyon valószínű, hogy életre szóló lesz a kapcsolatunk, és 70 százalékkal kisebb eséllyel fog válással végződni a házasságunk.
  • Ha tisztában vagyunk vele, hogy mi az, ami irritálja a barátunkat, a kapcsolatunk vele stabilabb és kiegyensúlyozottabb lehet. A kutatók szerint a legalább annyira fontos tudni, hogy mi lesz a barátunk reakciója egy adott szituációra, mint ismerni az ízlését ahhoz, hogy a barátságunk igazán jól működjön. A jó barátságban a felek megmutathatják a kicsit őrült, bolondos oldalukat is. Ha van társunk, akivel együtt lehettek „furák”, jóval könnyebben birkózunk meg a stresszes helyzetekkel és a szorongásainkkal.
  • A Nescafé magyarországi kutatása szerint barátainkkal leginkább valamilyen digitális eszközön keresztül kommunikálunk. 100-ból 40 ember Facebook Messengerén érdeklődik barátai hogyléte felől, 19 százalék e-mailen, 15 százalék telefonon, 8 százalék Viberen, 2 százalék WhatsAppon tartja a kapcsolatot. A rendszeres személyes kapcsolattartás mindössze a barátok 5 százalékra jellemző.
  • A barátság a legelső dolgok között van, amiket megtanulunk az életben. Egy 2014-es kutatás szerint a kilenc hónapos kisbabáknak már fogalmaik vannak arról, hogy mi az a barátság, és mi kell ahhoz, hogy két ember megkedvelje egymást. Úgy tűnik, hogy egészen korán kialakulnak bennünk bizonyos társadalmi elvárások a kapcsolatokat illetően. Amanda Woodward, a Chicagói Egyetem pszichológia professzora szerint egy kilenc hónapos baba felismeri, hogy a barátok közös érdeklődési területekkel rendelkeznek, és két idegen első találkozásának szemlélésekor következtetni tud, hogy azok ketten barátok lesznek-e.
  • Az a barátság, amelyik megéri a 7 évet, nagy valószínűséggel már a felek élete végéig ki fog tartani. Egy átlagembernek egyébként 3-5 legjobb barátja van, és általában legalább egy embert utál az ismerősi körében.
  • Hétévente körülbelül a fele lecserélődik a baráti körünknek, és teljesen új emberek lépnek a helyükbe. Az emberek 85 százaléka már egyáltalán nem áll közel ahhoz az emberhez, akit élete során valamikor a legjobb barátjának tekintett.
  • A gyerekkori barátságok okkal érnek véget — Bár úgy tűnhet, hogy az óvodában vagy általános iskolában kötött barátságaink életre szólnak, valójában kicsi a valószínűsége, hogy tartósak maradnak, sőt, legtöbbje már a gimnázium kezdetének idejére megfakul. Ennek oka a személyiségben rejlő különbségek kibontakozása, amely a korai serdülőkor szakaszára tehető.
  • Több barátunk van most, mint valaha — Az Oxfordi Egyetemen 1993-ban végzett kutatás során Robin Dunbar antropológus megállapította, hogy egy embernek egyszerre öt olyan ember van az életében, akikhez a bajban fordulhat-, ők a legközelibb barátok. Egy ember maximum 150 baráti kapcsolatot tud fenntartani. A Facebook és az egyéb közösségi hálózatok elterjedése óta azonban elképzelhető, hogy ez a szám valamennyivel megnövekedett a kiterjedtebb memóriakapacitásunknak köszönhetően. Ugyanakkor ez nem volt hatással az igazán jó barátaink számára, akikhez a bajban is fordulhatunk,— bár több kapcsolatot ápolunk, mint valaha, még mindig igaz a kevesebb több szabálya.
  • Genetikailag hasonlítunk a barátainkhoz. A génállományunk körülbelül 1 százalékban megegyezik azokkal az emberekkel, akiket a barátainknak választunk-, derült ki egy nemrég megjelent tanulmányból. A hasonlóság mértéke körülbelül annyi, mint a negyedfokú unokatestvéreknél.

 

12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára

2017.07.26.| 12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

7 évente lecserélődik barátaink fele Július 30-án ünnepeljük minden évben a nemzetközi barátság napját. Ebből az alkalomból a Nescafé összegyűjtött néhány igencsak meglepő tényt. Életünk meghosszabbítója, mégis csak kevés kísér el egy életen át [...]

Szeresd a tested baby!

2017.03.20.| Szeresd a tested baby! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tizenhárom éves gyönyörű lány vigasztalhatatlanul zokog a párnájába, mert túl rövidek a lábai. Tizennégy éves csodaszép tini el van keseredve, mert a szülei nem akarják finanszírozni a mellnagyobbító plasztikai műtétet. A tízéves srác titokban [...]

12 megdöbbentő tény a barátság világnapjára2017-09-06T15:19:40+01:00

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye

Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, kevesebb, mint a magyarok ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt. A csontritkulással kezelt betegeknek is csak a fele figyel oda a megfelelő pótlásra, pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését, és jelentősen csökkenti a Magyarországon minden tizedik embert érintő csontritkulás kialakulásának esélyét. „A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és 65 évesnél idősebb férfinak ajánljuk az ez irányú kivizsgálást is, hiszen, ha fenn is áll a csontritkulás veszélye, terápiás kezeléssel megelőzhetőek a törések.” – hívta fel a figyelmet Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.

Az élet első 1000 napjában legalább olyan fontos a D-vitamin-pótlás, mint felnőttként

„A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett – a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora – D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.

A 2016-os D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak (1500-2000 NE). A vastagbél- és az emlőrákban, valamint a csontritkulásban szenvedő betegek részére a folyamatos 800-1000 NE D3-vitamin-pótlást javasolják a szakemberek, míg a várandós anyák esetében a napi bevitelt 1000-2000 NE-re növelték.

 

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.| Reggeli: nem csak laktat, okosít is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.| Kenjük kenyérre a napfény ízét! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Megfelelő D-vitamin-pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye2017-02-24T19:06:10+01:00

Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében

Vági Zsolt, dietetikus, táplálkozástudományi szakértő – Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

A helyes táplálkozási szokások meghatározó szerepet játszanak a fogak védelmében, különösen gyermekkorban. Nem csak a maradandó fogakat kell „őrizni”, hanem a táplálkozást már a tejfogak kibújásától fogva a megfelelő szájhigiénia fenntartásának irányába is kell terelni. A hagyományos nyugati étrend nem mondható fogbarátnak, éppen ezért az élethosszig tartó egészséges táplálkozásra nevelést, a cukormentes rágógumi használatára szoktatást korán el kell kezdeni.

Nem lehet elég korán kezdeni

A gyermekek ép fogazatának kialakulásához, majd fenntartásához az étrend három szakaszban járul hozzá. Az első legfontosabb tényező az anya táplálkozása a várandósság alatt, hiszen a tejfogak csírái a magzati korban alakulnak ki. A második fontos szakasz, amiben már a gyermek, illetve a táplálkozási nevelésben aktívan résztvevő szülő is szerepet kap, az a tejfogak állapotának megőrzése. Természetesen a fogváltás időszakában a maradandó fogak előbújása utáni, kora kamaszkori táplálkozás az egyik legfontosabb, hiszen az itt kialakuló tudatos vagy éppen egészségtelen szokások legtöbbször élethosszig tartanak, ami jó esetben megegyezik a fogak élettartamával.

Hagyományos gyermekkori étrend – a fogak ellensége

A gyermekeknek a gyors ütemű fejlődés miatt a testméreteikhez képest hatalmas a tápanyagigényük, sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. A fogak és a csontok fejlődésében a megfelelő energiabevitel mellett egy sor tápanyag kulcsfontosságú szerepet kap, ezek hiánya komoly károkat okozhat. Azonban a gazdaságilag fejlett nyugati országokra jellemző táplálkozási szokások amellett, hogy általában lehetőséget nyújtanak a megfelelő tápanyag-ellátottságra, számos veszélyt is rejtenek magukban. A túl sok finomított szénhidrát és a cukros nassolnivalók kifejezetten ártanak a fogaknak. Egyik oldalról ezek általában energiában gazdag, de hasznos tápanyagokban szegény élelmiszerek, ami miatt a feldolgozásukhoz szükséges anyagokat (pl. vitaminok és ásványi anyagok) a szervezetnek a raktáraiból kell biztosítania. Másrészről ezek az ételek plakkot képezve a fogakon maradnak és azok megfelelő eltávolításáig a szájüregben található baktériumok hatására savas közeggé alakulnak közvetlenül károsítva a fogzománcot.

Táplálkozási 1X1 a fogak érdekében

A legfontosabb tényező, hogy a gyermeket megtanítsuk arra, hogy a helyes táplálkozás szoros összefüggésben van a fogaik egészségével. A legtöbb gyerek könnyen meg is érti az alapvető összefüggéseket, de ezek szokásokká csak akkor alakulnak, ha a szülőktől is ezt a példát látják.

Az egyik alapvető étrendi szempont a cukros nassolnivalók lecserélése nyers gyümölcsökre és zöldségekre, amelyek ugyan szintén tartalmaznak plakk-képző szénhidrátokat, de víztartalmuk sokszorosa az édességeknek, így nehezebben tapadnak a fogakra. Fontos szerepet játszik ebben a folyamatban a nyál, melynek termelődésére jótékony hatással van a cukormentes rágógumi használata. Különösen akkor fontos a rágózás, ha gyermekünknek nincs lehetősége az étkezések közötti fogmosásra.

Sok szempontból – de kiemelten a fogak miatt is – érdemes tehát amennyire lehet kitiltani gyermekeink étrendjéből a cukros nassolnivalókat. Természetesen nem lehet és nem is kell az összes finomságtól eltiltani a gyermeket, de sokat tehetünk a fogaiért, ha csak a főétkezések után kap édességet, hisz ilyenkor jóval nagyobb a nyáltermelés, ami segíti a fogak tisztán tartását, és alternatívaként ilyenkor is ajánlhatunk cukormentes rágógumit neki. A tévhitekkel ellentétben attól sem kell tartanunk, hogy a gyermek esetleg lenyeli a rágót, mert a gumibázis kiürül a szervezetből, egyedül arra kell figyelni, hogy a légutakba ne kerüljön pl. ugrálás, futás alatt.

További információkért látogasson el a www.szajharmonia.hu micrositera!

 

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.| Reggeli: nem csak laktat, okosít is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.| Kenjük kenyérre a napfény ízét! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében2017-02-24T19:05:19+01:00

Az autizmus kialakulása és a D-vitaminhiány között találtak kapcsolatot ausztrál tudósok

Ausztrál kutatók a terhesség alatti D-vitaminhiány és a megnövekedő autizmuskockázat között találtak összefüggést.

A kutatást John McGrath professzor, a Queenslandi Egyetem Agykutató Intézetének tudósa vezette, akinek munkáját Henning Tiemeier, a hollandiai Erasmus Egyetemi Kórház tudósa segítette.

A tudósok a kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy a terhességük 20. hetében alacsony D-vitaminszinttel rendelkező nőknek nagyobb valószínűséggel született hatéves korára autista vonásokat mutató gyermeke.

“A tanulmány bizonyítja, hogy az alacsony D-vitaminszint kapcsolatban van az idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel” – mondta el McGrath professzor, és hozzátette, hogy kutatásuk alapján a születés előtti D-vitaminpótlás csökkentheti az autizmus kialakulásának kockázatát.

Közismert, hogy a D-vitamint a szervezet a napsütésből tudja felvenni, de néhány élelmiszerben és táplálékkiegészítőben is megtalálható. A D-vitamin fontos a csontrendszer egészségéhez, emellett egyre több rá a bizonyíték, hogy az agy fejlődésében is szerepet játszik.

A kutatás, amelyről a medicalxpress.com számolt be, 4200 vérmintát elemzett, melyeket állapotos nőktől és gyermekeiktől vettek. A vizsgálatban résztvevőket a Rotterdamban folyó, Generation R elnevezésű, hosszú távú kutatás miatt kísérték figyelemmel.

McGrath szerint eredményeiknek fontos közegészségügyi vonzatai is lehetnek. Mint mondta, nem javasolhatja, hogy az állapotos nők többet tartózkodjanak a napon, mivel ez például olyan országokban, mint Ausztrália, ahol nagy a bőrrák veszélye, kockázatos lenne, ám ehelyett biztonságos megoldás a D-vitamin szedése, amellyel csökkenthető az autizmus rizikófaktora.

Az autizmus nagyjából a világ népességének egy százalékát érinti és a társas kapcsolatokban, valamint a kommunikációban okoz különböző fokú nehézségeket.

Forrás: MTI

 

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.| Reggeli: nem csak laktat, okosít is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]