A zöldség, ami valójában gyümölcs

Zöldségnek számít-e a paradicsom? Ez mindenki számára természetes, azonban a kis bogyók mégsem azok. Ám ezen kívül is akad még bőven érdekesség a paradicsom körül, ezekből csemegézünk az egészséges táplálkozás mentén haladva.

A paradicsom nem túl régen szerepel az európai étrendben, hiszen csak Amerika felfedezése után érkezett az öreg kontinensre, és miként a burgonyát, ezt is sokáig dísznövénynek tekintették, és mérgezőnek gondolták. Nálunk csak az 1800-as években kezdtek el ismerkedni vele, de már megingathatatlanul a legnépszerűbb zöldségfélék egyike. És itt érkezünk el az első érdekességhez, mert a paradicsom valójában nem zöldségféle, hanem gyümölcs. A zöldség- és gyümölcsfélék elkülönítése ugyanis nem éppen tudományos pontosságú, a konyhatechnológia szempontjából általában a lágy szárú növényeket tekintjük zöldségnek, tekintet nélkül arra, melyik részét fogyasztjuk (de ez alól is kivételt képeznek például a fűszernövények és az olajos magvak). A növénytan szerint tehát a paradicsom gyümölcs, mert az érett magházat fogyasztjuk, de hasonló a helyzet a tök, az uborka, de még a zöldpaprika esetében is. Az egyszerűség kedvéért azonban maradjunk annál, hogy a paradicsom zöldségféle.

A paradicsom magas víztartalmú élelmiszer, érett állapotban 93-96 százaléka víz, éppen ezért energiatartalma is igen alacsony: tíz dkg belőle mindössze átlagosan 22 kcal. Rendszeres fogyasztása mindenkinek ajánlható, aki egészséges életmódra törekszik, kifejezetten hasznos lehet rendszeres fizikai aktivitás vagy fogyókúra esetén, amikor fogyasztásával a folyadékon túl a benne oldott vitaminoknak, ásványi anyagoknak és szénhidrátoknak köszönhetően gyorsan bevihető, pótolható a szükséges mennyiség. C-vitaminból például a fajtától és a termesztési körülményektől függően 8,5-56 mg-ot is találhatunk benne 100 grammonként, így akár egy nagyobb adag finom paradicsomsaláta képes fedezni egy felnőtt ember napi C-vitamin-szükségletét.

A paradicsom úgynevezett utóérő zöldség, azaz leszedése után még tovább érik, ez teszi lehetővé, hogy viszonylag nagy távolságokra is szállítható legyen és egész évben a boltok polcain találjuk. Azonban nem mindegy, mennyire éretlenül szedik le, ezt mindenki tapasztathatja a télen kapható, messziről érkező változatoknál. Mint sok más esetben, itt is igaz, hogy a szabadföldön termesztett, sok napfényt kapott változatok a legzamatosabbak, viszont ezek is romlanak a leghamarabb. A paradicsom ízét amúgy a benne található szerves növényi savak és a cukortartalom adja, ha mindkettő kicsi, akkor íztelen, a legfinomabb pedig akkor lesz, ha hétszer-tízszer több cukor van benne, mint szerves sav.

Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét a paradicsom kapcsán is megkérdeztük. A szakember legfontosabb tanácsa az, hogy már a boltban figyeljünk oda, milyen paradicsomot veszünk: ha van rá lehetőség, vegyük kézbe, szagoljuk meg – az illatos paradicsom érettnek számít és nemcsak finomabb lesz, hanem tápanyagokban is gazdagabb.

„A paradicsom nagyon értékes része lehet az étrendünknek, hiszen nemcsak alacsony energiatartalmú zöldségféle, hanem antioxidáns hatású vegyületekben is gazdag. Ezek a kémiai anyagok bizonyos szintű védelmet nyújtanak szervezetük számára a környezetből származó vagy éppen a stressz miatt termelődő szabad gyökök ellen, amelyek bizonyíthatóan szerepet játszanak a gyulladásos folyamatokban vagy egyes tumoros megbetegedésekben. Azt természetesen nem jelenthetjük ki, hogy a rendszeres paradicsomfogyasztás komoly betegségeket előzhet meg, de a kockázatok csökkentéséhez hozzájárulhat. Ezért fontos, hogy minden nap együnk legalább négy adag zöldséget és gyümölcsöt, amelyek között egy adagnak – zöldségek esetén ez körülbelül 10 dkg-ot jelent – érdemes nyersnek lennie. Erre a paradicsom kitűnően alkalmas, hiszen nyersen is finom” – javasolja.

A paradicsomban többféle antioxidáns hatású vegyületet is találunk, ezek közül a legismertebbek az ízét adó flavonoidok és polifenolok, és a piros színért felelős, a karotinoidok családjába tartozó színanyag, a likopin.

„A likopin erős antioxidáns hatású anyag, legnagyobb mennyiségben a paradicsomban és a belőle készült ételekben találjuk meg. Számos kísérlet alanya volt már, így bizonyítottnak vélik hatását többféle daganatos betegség, illetve a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében is” – összegzi. Antal Emese végül azt is elárulja, milyen formában marad a legtöbb biológiailag értékes tápanyag a paradicsomban: „A zöldség- és gyümölcsfélék esetében a héj, illetve a közvetlenül alatta lévő részek általában a legértékesebb részek, a paradicsomot se hámozzuk meg, ha nem szól ellene valamilyen panasz, például gyomorégés vagy puffadás. A paradicsom amúgy nyersen vagy főzve is kitűnő tápanyagforrás, likopintartalmát például hőkezelt formában, tehát főzve vagy sütve tudjuk jobban hasznosítani a legújabb kutatások szerint” – zárja tanácsait a dietetikus.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

A zöldség, ami valójában gyümölcs2019-10-04T15:01:18+02:00

Kevesebb hússal a világ egészségesebb, hűvösebb és gazdagabb lenne

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások – állítják a kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.

Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.

A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.

A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.

Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Kevesebb hússal a világ egészségesebb, hűvösebb és gazdagabb lenne2017-02-24T18:17:12+01:00