Meghívó a Magyar Elhízástudományi Társaság XXVI. Kongresszusára

Az elhízás okai, következményei és a megelőzés lehetőségei

A Magyar Elhízástudományi Társaság XXVI. Kongresszusának keretében kerül megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinikai és Kardiológiai Központ és a Magyar Elhízástudományi Társaság Halmy László Obezitológia Továbbképző napja „Elhízás: ok vagy okozat?” címmel.

Időpont: 2018. november 30. A rendezvény 16 kreditpontot ad.

A Magyar Elhízástudományi Társaság lehetőséget biztosít előadás bejelentésére.

Az előzetes tudományos program erre a linkre kattintva megtekinthető.

Jelentkezési lehetőség: kattintson ide!

A túlsúly és elhízás növekvő trendje és egyre súlyosabb megjelenési formája világszerte kihívás elé állítja az egészségügyi rendszereket. Együttes előfordulása a hazai felnőtt lakosság több mint kétharmadát érinti napjainkra. A gyermekkori elhízás is egyre nagyobb arányban van jelen, minden 4-5. gyermek hazánkban túlsúlyos vagy elhízott. Az Egészségügyi Világszervezet már 1998-ban krónikus visszatérő betegségnek nyilvánította az elhízást, és így nem tekinthető esztétikai kérdésnek.

Az elhízás számos más krónikus betegség előidézője is egyben, így önálló kockázati tényezője szív- érrendszeri betegségek kialakulásának, szinte minden szervrendszert érintve közrejátszik számos szövődményes betegség, kiemelten a hipertónia, 2. típusú diabetes mellitus, dyslipidaemiák, egyes daganatos betegségek kialakulásában. Ezért megelőzése az egyének szempontjából az egészség, az életminőség, a munkaképesség, a mentális állapot megőrzése, a társadalom szempontjából a népegészségügyi helyzetkép, a hazai morbiditási, mortalitási struktúra alakulása szempontjából alapvető.

A túlsúly és az elhízás kialakulásában egyre több azonosított kiváltó tényező játszik szerepet, ennek megfelelően az új ismeretek alapján újabb lehetőségek nyílnak meg a megelőzésben, valamint a kezelés tárháza is egyre bővül. Kongresszusunkon górcső alá vesszük az ok-okozati összefüggéseket, valamint jubileumi kongresszusunk záró gondolatát folytatva tárgyaljuk az egészségügyi ellátórendszert érintő obezitológiai kihívásokat. Így a kongresszusi fő program a kerekasztal konferencia, amely az obezitás ellátásának igénye, annak szakmai és szervezeti keretei, egészség-gazdaságtani vetületei, a gondozás és compliance, valamint nemzetközi jó gyakorlata témakörök tárgyalásával “kerekedik” ki.

Alapvető környezeti hatást jelent az inaktivitás mellett napjaink kóros mennyiségű és összetételű tápanyag-felvétele. Életmódunk megváltozása magában foglalja a rohamos étkezést és a hiperkalorikus táplálkozást, amely ellen kellő mértéktartással, tudatos étrendtervezéssel, főzési alapismeretek elsajátításával vehetjük fel a küzdelmet. Ezért láttuk szükségesnek a Kor Kontroll Társasággal közösen kiírni az országos receptversenyt „Főzz másképpen” címen, amelynek díjkiosztója kongresszusunk keretében történik.

Szeretettel várjuk kellemes és diszkussziókra inspiráló környezetben mindazokat, akik érintettek a szakterület és társterületei elméleti vagy gyakorlati művelésében.
A továbbképzés akkreditált, 16 kreditpontot ad.

Dr. Halmy Eszter
a XXVI. Kongresszus elnöke

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

Meghívó a Magyar Elhízástudományi Társaság XXVI. Kongresszusára2018-10-20T16:10:11+02:00

A sikeres fogyókúrához a tudatosság és az akaraterő a legfontosabb

A hosszú távon sikeres fogyókúrához a legfontosabb a tudatosság és az akaraterő – emelte ki az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában Antal Emese dietetikus, akit annak kapcsán kérdeztek, hogy január elsején gyakori újévi fogadalom a fogyókúra elkezdése.

Antal Emese felidézte, hogy Magyarországon egy háziorvosok által százezer emberrel elvégzett reprezentatív felmérés szerint a felnőtt lakosság 65-70 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott. Egy másik felmérés szerint az emberek mintegy 50 százaléka fogyókúrázik. A szakember azt mondta: a fogyókúra elkezdésekor hosszú távra kell tervezni, elsőként ki kell tűzni egy célt. Kiemelte, fontos, hogy a cél reális legyen, ami a szakember szerint heti fél-egy kilogramm leadása lehet. Emellett fel kell mérni, hogy eddigi életmódjukban mit csináltak rosszul. Szintén segíthetnek a fogyókúrás csoportok, valamint a fogyókúrás napló használata is, amelyben leírva is látjuk, hogy mit ettünk. A szakember szerint segíthetnek az étrend-kiegészítők, de nem jó csak a csodapirulákban, különböző csodadiétákban bízni. Fontos az egészséges táplálkozás, mindenből lehet enni, de mértékkel. Emellett, ha a rendszeres mozgást is beiktatják, akkor sikeres lehet a fogyókúra. Január elseje jó kezdés lehet az életmódváltáshoz – vélekedett a szakember, aki egyúttal megjegyezte, hogy a túlsúly kialakulását könnyebb megelőzni, mint később lefogyni.

Forrás: MTI

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

A sikeres fogyókúrához a tudatosság és az akaraterő a legfontosabb2017-02-21T20:08:50+01:00

A középkorú túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál

Feltűnően kisebb a túlsúlyos középkorú emberek agyának fehérállománya az azonos korcsoportú soványokéhoz viszonyítva – derítették ki a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik kiszámolták, a különbség azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál.

 

Az emberi agy az életkor előrehaladásával öregszik, ám a kutatók egyre inkább felismerik, hogy az elhízás – amely olyan betegségekhez járul hozzá, mint a cukorbetegség, a tumoros vagy éppen a szív- és érrendszeri betegségek – hatással lehet az agy öregedésére, bár feltételezésüket eddig tudományos vizsgálatok nem támasztották alá.

A cambridge-i kutatók azt vizsgálták, miként hat az elhízás az agy szerkezetére felnőttkorban, az elhízás összefüggésben van-e a korosodással járó agyváltozásokkal. A szakemberek 473, 20-87 év közötti életkorú embert vizsgáltak, eredményeiket a Neurobiology of Aging című tudományos folyóiratban tették közzé nemrég.

idosebb_ember

A vizsgálatba bevontakat súlyuk szerint két kategóriába – soványokra és túlsúlyosokra – osztották.

Szembeötlő különbségeket találtak az elhízottak agya fehérállományának nagyságában a soványokéhoz viszonyítva. A túlsúlyos emberek agyában széleskörű csökkenést tapasztaltak a fehérállományban – amely a sejtek közötti kapcsolódásból áll. A kutatócsoport ez alapján kiszámította, hogy a fehérállomány nagysága hogyan viszonyul a két csoport életkorához. Felfedezték, hogy például egy 50 éves túlsúlyos embernek akkora a fehérállománya, mint egy 60 éves soványnak, ami azt jelenti, hogy az agyak korkülönbsége tíz év – olvasható az egyetem honlapján közzétett közleményben.

 

Szembetűnőnek nevezték a szakemberek, hogy ezt a különbséget csak középkortól figyelték meg, ami azt jelzi, hogy az agy különösen sebezhető a korosodás ezen szakaszában. „Ahogy agyunk öregszik, természetesen zsugorodik, de nem világos, hogy a túlsúlyos emberek esetében a fehérállomány miért csökken nagyobb mértékben. Csak találgatni tudunk, vajon az elhízás okozhatja-e bármilyen módon ezeket a változásokat, vagy pedig az elhízás az agyi változások következménye” – mondta Lisa Ronan, a pszichiátriai tanszék munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

 

A fehérállomány nagyságának nyilvánvaló különbsége ellenére a kutatók nem találtak összefüggést az elhízás vagy a túlsúly és az egyén kognitív képességei között.

 

Forrás: MTI

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

A középkorú túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál2016-12-20T12:27:07+01:00

Túlsúlyos, és nem mozog az átlag magyar ember

A felnőttek egészségtelen táplálkozása és a kevés mozgás egyaránt hozzájárul a magyarok jelentős súlytöbbletéhez és kirívóan rossz egészségi állapotához. Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok étrendjére a sok, főleg állati eredetű zsír, a kevés gabonaféle, különösen a teljes kiőrlésű fajta, a nem megfelelő zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemző. Naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést, az ajánlás 70 százalékát teszi meg, és mindössze 10 percet sportol.

Magyarország az életmóddal, azon belül a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok halandósági rangsorában a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az elhízás az életminőség romlásán túl számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát növeli, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-, a magasvérnyomás-betegség, a stroke, egyes rákbetegségek és pszicho-szociális problémák, melyek korai halálozáshoz vezethetnek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlsúly és az elhízás gyakorisága már Európában is riasztó méreteket öltött, az elmúlt 30 év során hazánkban is növekedett. Az elhízás népegészségügyi jelentősége és társadalmi terhei vetekszenek a dohányzáséval, ugyanakkor az egészséges életmóddal már a daganatos betegségek jelentős része (20-40 százalék) is megelőzhető, a halálozások fele elkerülhető lenne.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) országosan reprezentatív adatokat szolgáltat az elhízás gyakoriságáról, a táplálkozási szokásokról, a tápanyagbevitelről, az egészségi állapotot meghatározó tényezőkről, melyek nélkülözhetetlenek a megelőzést célzó szakpolitikai intézkedések kidolgozásához és hatásuk monitorozásához. A 2009-ben, azonos módszertannal végzett vizsgálat eredményeivel való összevetés teszi lehetővé az időbeli változások kimutatását.

Volna mit javítani táplálkozási szokásainkon

sutit_evo_ferfi

A felnőttek táplálkozásában a legnagyobb mennyiségben bevitt tápanyagok, úgymint a szénhidrátok és zsírok aránya eltér a hazai és nemzetközi ajánlásoktól. Az energiabevitel túl nagy hányadát adják a zsírok, közülük is a kedvezőtlenebb élettani hatású telített zsírsavak aránya magas. Ezzel szemben a szénhidrátoké az ajánlottnál alacsonyabb. Kedvezőtlen változás 2009-hez képest, hogy a nők táplálkozásában a zsír energiaaránya tovább nőtt, ezen belül a telített zsírsavak aránya mutat növekedést. A lakosság rostbevitele csökkenő, a hozzáadott cukorbevitele növekvő tendenciát jelez. A felnőttek nem elhanyagolható részének, az élelmiszerfogyasztás alapján számított vitaminbevitele nem megfelelő. A D-vitamin, a biotin, a pantoténsav és folsavbevitel kritikusan alacsony. Az ásványi anyagok közül a káliumbevitel jelentősen csökkent, a kalciumbevitel most sem érte el az ajánlott mennyiséget. Kedvező változás, hogy 2009-hez képest csökkent a sóbevitel, de még így is az ajánlás több mint 2,5-szerese.

A felnőttek tápanyagbeviteli értékei a kedvezőtlen táplálkozási szokásokra vezethetők vissza. Az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása, a zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, valamint a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek igen alacsony fogyasztása jellemző a felnőttekre; 2009-hez képest a halfogyasztás kissé nőtt, de még 2014-ben sem érte el az ajánlott mennyiséget. Nőtt a finompékáruk és az ízesített gabonaszeletek fogyasztása is, melyek hozzáadott cukortartalmuk miatt jelenthetnek kockázatot. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az édesítőszerek fogyasztása, melyek szakmai megítélése vitatott. Az élettanilag előnyösebb, telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok fogyasztása visszaesett, míg a telített zsírsavban gazdag szalonnafogyasztás nőtt. Különösen kedvezőtlen, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2009-hez képest csaknem ötödével csökkent!

Nagyon keveset mozgunk, de sokat ülünk

A táplálkozás mellett a fizikai aktivitás jelentősége számos népbetegség megelőzésében és gyógyításában ma már nem megkérdőjelezhető. Magyarországon az OTÁP2014 keretében történt először a felnőtt lakosság fizikai aktivitásának jellemzését célzó, méréseken alapuló vizsgálat lépésszám mérő alkalmazásával. A naponta megtett átlagos 7022 lépés alapján a lakosság mérsékelten aktívnak tekinthető, a felnőttek több mint négyötöde nem teljesíti a preventív céllal ajánlott napi 10.000 lépést. A kiegészítő kérdőíves felmérés eredményei alapján a felnőttek csupán napi 10 percet sportolnak, ugyanakkor több mint 5 órát ülve töltenek.

tv_taviranyito

Többet ülünk a tévé előtt, mint amennyit mozgunk

A felnőttek átlagos energiabevitele aktív életmódhoz elegendő energiát biztosít, míg a lépésszám-mérés eredményei alapján a lakosság csak mérsékelten aktív életmódot folytat. Ez a tény, és hogy a magyar felnőttek kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, bizonyítja, hogy az energiabevitel meghaladja a szükségletet. A túlsúly és elhízás együttes előfordulása az életkor előre haladtával nő, az idős férfiak 87 százalékának, a nők 75 százalékának súlytöbblete van. Ezzel párhuzamosan a hasi elhízás előfordulási aránya is igen magas, csaknem minden második felnőtt érintett.

Az egészségnyereség az információkon is múlik

A megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, a hiányállapotok és a túlzott bevitel okozta egészségproblémák megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség-, gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só-, cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek valamint a halak fogyasztásának növelése. Ehhez kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről, a korszerű, közérthető élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, az egészséges élelmiszerválaszték megteremtése és elérhetővé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelelő fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhető egészségnyereséget jelent mind az egyén mind a társadalom számára.

A szakemberek a legfontosabb adatokból informatív infografikát is készítettek.

otap_testsulyxjavit

Az OTÁP2014 vizsgálati módszere

A Központi Statisztikai Hivatal által lebonyolított Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) válaszadóinak egy kisebb csoportján került sor 2014. szeptember-december között az OTÁP2014 vizsgálatra, az ország 122 településén. A vizsgálat célja a felnőttek táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének, fizikai aktivitásának felmérése, illetve 2009-et követően újból korszerű mérőeszközökkel meghatározni a túlsúly és elhízás valamint a hasi elhízás gyakoriságát. Az OTÁP2014 a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közreműködésével valósult meg. Egészségügyi szakképesítéssel rendelkező vizsgálók keresték fel otthonukban a résztvevőket és meghatározott protokoll szerint, azonos típusú műszerekkel mérték meg testmagasságukat, testtömegüket és haskörfogatukat. A vizsgálat új eleme volt, hogy a fizikai aktivitás jellemzéséhez a résztvevők pedométerrel mérték a naponta megtett lépéseik számát. A táplálkozási naplókba lejegyzett étkezéseket dietetikus szakemberek ellenőrizték, pontosították, és rögzítették a NutriComp 4.0 programmal. Az országosan reprezentatív adatokból készített becslések a magyar felnőtt lakosság tápanyagbevitelét, élelmiszerfogyasztását, fizikai aktivitását jellemzik. Az OTÁP2014 főbb elemeiben az öt évvel korábbi, 2009-es vizsgálat módszertanát követte, ezzel biztosítva az eredmények időbeli összehasonlíthatóságát.

A felmérésekről további információkat talál a http://www.ksh.hu/elef/index.html honlapokon.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól

2020.12.16.| Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A koronavírus-járvány száz éve nem tapasztalt kihívások elé állított minket, magyarokat is. Azonban úgy tűnik, a napi nehézségek mellett hosszabb távú hatást is gyakorol az életmódunkra, méghozzá sokszor pozitív irányban. Minderről egy friss kiadvány [...]

Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról

2019.03.12.| Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tanulmánykötet címlapja A TÉT Platform Egyesület 2016. végén nagyszabású, reprezentatív orvostudományi kutatást végzett a 11-18 éves magyar fiatalok körében. A kutatás keretében a résztvevők táplálkozását standard módszerekkel vizsgálta meg, így a kapott adatok kiegészítik [...]

Túlsúlyos, és nem mozog az átlag magyar ember2016-12-20T12:27:10+01:00

Az Elhízás Napja felhívja a figyelmet az elhízás növekvő gyakoriságára Európában

Az Európai Elhízás Napja (European Obesity Day) 2016. május 21‐én az elhízás növekvő terjedésére hívja fel a figyelmet, amely 2030‐ra Európa lakosságának több mint felét érinteni fogja.

A WHO szerint az elhízás a 21. század legnagyobb népegészségügyi problémája. Előfordulása 1980 óta megháromszorozódott az európai régióban, folyamatosan növekvő trendje riasztó. A túlsúly és elhízás számos pszichológiai probléma és rokkantsághoz vezető állapot előidézője, továbbá drámaian növeli számos krónikus, nem fertőző betegség, köztük a 2. típusú cukorbetegség, szívbetegség, egyes daganatos betegségek előfordulását.

A testsúlytöbblet az arra hajlamos személyeken növeli a következményes betegségek halmozott előfordulásának kockázatát is. A WHO szerint az elhízás különböző régiókban az egészségügyi kiadások 2‐8 százalékáért, és a halálozás 10‐13 százalékáért felelős, valamint az 5. vezető halálok világszerte.

Az Európai Elhízás Napját az Európai Elhízástudományi Társaság szervezi, együttműködésben 32 ország nemzeti társaságaival, így a Magyar Elhízástudományi Társasággal. Európa szerte számos kezdeményezés és esemény várható 2016. május 21‐én és a megelőző hónap során.

kover_emberek

Más európai tudományos társaságok is csatlakoztak

Más nagy betegségcsoportok európai szervezetei, úgymint a daganatos betegségek, diabétesz, szív‐érrendszeri betegségek, hipertónia, májbetegségek és táplálkozástudományi szervezetek úgyszintén részt vesznek az akciókban azzal a céllal, hogy a legkülönbözőbb betegségeket előidéző túlsúly és elhízás veszélyére felhívják a figyelmet.

Az EASO múlt évi közleményében hét európai országban 14.000 személy vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az emberek többsége alulértékeli testsúlyát, továbbá alábecsüli a környezete testsúlyát, és kevés ismerettel rendelkezik a következményekről. Az is bemutatásra került, hogy az emberek nagy többsége úgy véli, az elhízás személyes probléma, és nem gondolják, hogy kihatása volna az egész társadalomra.

“Az elhízás komplex krónikus betegség számos kiváltó tényezővel, amelyek közül sok túlmutat a személyes kontrolon” mondja az EASO elnöke, Hermann Toplak professzor. “Az okok széles skálája a genetikától az endokrin betegségeken keresztül a környezeti tényezőkig terjed: mint a stressz, a túltáplálkozás, vagy a növekvő inaktivitás és ülő életmód. Az egészségesebb életmód, amely az egészséges táplálkozást, a rendszeres fizikai aktivitást helyezi előtérbe, segíthet a normál testsúly megtartásában. Ugyanakkor az elhízást krónikus betegségnek kell tekinteni és úgy is kell kezelni. Elfogadni és támogatni az elhízott embereket, segítséget jelenthet abban, hogy a betegek is elfogadják azt a támogatást és kezelést, amelyre szükségük van” – mondta Toplak professzor.

A WHO szerint a kormányok és közösségek közös akciójára van szükség az elhízás epidémiájának megfékezésében. A nemzeti egészségfejlesztési stratégiákban fókuszálni szükséges a lakosság fizikai aktivitásának növelését, valamint az elérhető, egészséges táplálkozást célzó programokra. Ebben nem nélkülözhető az egészségügy mellett a különböző szaktárcák, civil szervezetek, a magánszféra véleményformálóinak bevonása.

Toplak professzor egyetért azzal, hogy az elhízás gyorsan változó társadalmunk tünete. Az egyének sérülékenyekké váltak az élelmiszergyártás, a fizikai igénybevétel vagy a közlekedés megváltozása következtében. Sok ilyen változáshoz köthető az elhízás kialakulása, ezért széles társadalmi összefogásra van szükség.

Az Európai Elhízás Napja felhívásának szellemében az EU államok részvételével az “Egészségesebb Jövőért” indulnak akciók.

Nemzetközi információk az Európai Elhízás Napjával kapcsolatban

Az Elhízás Napja felhívja a figyelmet az elhízás növekvő gyakoriságára Európában2016-12-20T12:27:15+01:00