Cukrom, cukrom mondd meg nékem…

… melyik fajtád a legegészségesebb e vidéken? Hófehérke történetét kissé szabadon értelmezve manapság is jól jönne egy varázslatos műszer, amelyik megmondja, mi a legegészségesebb választás. Ilyen azonban csak a mesékben létezik, így most inkább a tudományt hívjuk segítségül, hogy rendet tegyünk a népszerű cukorfélék körüli zűrzavarban.

Az édes íz szeretete velünk születik, így teljesen természetes, hogy táplálkozásunkban is fontos szerepet töltenek be az édes ízű cukrok. A génekbe kódolt preferencia persze nem véletlen: a természet nem azt akarja elérni vele, hogy elhízzunk, hanem azt, hogy elkerüljük a mérgező élelmiszereket, amelyeknek jellemzően keserű, savanyú íze van. Az édes az első íz, amivel csecsemőként találkozunk az anyatej kapcsán, és a legtöbbünket egész életünkben elkísér az édes finomságok szeretete.

A cukor tiszta formában azonban csak néhány évszázada szerepel az asztalunkon. Feljegyzések szerint Mátyás király korában már előállították, de ára akkoriban az aranyével vetekedett, ezért leginkább a mézet használták édesítésre. Manapság azonban olcsó és könnyen elérhető, talán ez is vezetett ahhoz, hogy inkább túl sokat fogyasztunk belőle. Hazai kutatások szerint egy felnőtt napi energiabevitelének átlagosan 7-9 százalékát adják a cukorból származó kalóriák. Ez ugyan kevesebb, mint az ajánlások szerint elfogadható maximum 10 százalék, de ettől tény marad, hogy a szakértők véleménye szerint jó lenne, ha ezen a téren is csökkenne a fogyasztásunk (a megcélzott érték 5 energiaszázalék). Mi a probléma a magasabb cukorfogyasztással? Nos, ha cukorbetegek közvetlenül nem is leszünk tőle, igazolt tény, hogy növeli a túlsúly és az elhízás kialakulásának kockázatát, és a rendszeres, gyakori fogyasztása a fogszuvasodást is elősegítheti.

Sokan keresik a cukor egészségesebb alternatíváit, és a boltokban is ezerfélét találunk. Érdemes azonban tájékozódni, mert itt tényleg igaz a mondás: ha annak látszik, akkor az cukor is. Méghozzá szinte ugyanaz…

Sokan választják a kristálycukor helyett a nádcukrot – közben nem is tudják, hogy pont ugyanazt az anyagot fogyasztják. Mindkettő – sőt, mint később kiderül, majdnem az összes – fogyasztási cukor nem más, mint a szacharóz, egy egyszerű, kettős cukormolekula, amit a szőlőcukor és a gyümölcscukor alkot. A világ cukortermelésének mintegy 70 százaléka nádcukorból, a maradék cukorrépából származik, a finomítási folyamat végére azonban pontosan ugyanazt a szacharózt állítják elő, csak felkészült labor tudja megmondani, mi volt a kiindulási alapanyag.

Mások arra esküsznek, hogy a barna cukor egészségesebb, mint a fehér. Nem meglepő, hogy nekik sincs igazuk, a titkot pedig Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője árulja el: „A barna cukor is szacharóz, amit a legtöbbször úgy állítanak elő, hogy a kész, finomított kristálycukrot némi melasszal utólag megszínezik. Vannak, akik úgy gondolják, a barna cukorban ásványi anyagok és vitaminok is vannak, ezért egészségesebb alternatíva. Ez igaz, azonban a mennyiségük olyan csekély, hogy nem jelent kimutatható beviteli többletet a táplálkozásunk során. Összegezve, a finomított fehér kristálycukor, a nádcukor és a barnacukor is pontosan ugyanaz, ezért nincs különbség az étrendünkben betöltött szerepükben sem. Ha valaki fehér cukor helyett barnát használ, pontosan ugyanannyi kalóriát vesz magához”- mondja a szakember.

Barna cukor készülhet úgy is, hogy valamivel a vége előtt leállítják a finomítási folyamatot, de az eredmény ugyanaz lesz. Ugyanígy nincs jelentős különbség aszerint sem, miből van: barna cukor készülhet nádcukorból és répacukorból is. Hogy akkor miért drágább? Mert kevesebbet állítanak elő belőle, és többet szállítják – no meg mi fogyasztók is hajlandók vagyunk többet adni érte.

A méz már jóval összetettebb élelmiszer, alapvetően azonban mégsem más, mint egy cukorszirup. Főleg glukózt, azaz szőlőcukrot és fruktózt, azaz gyümölcscukrot tartalmaz, de bőven van benne szacharóz is: a friss mézekben és az akácmézben van a legtöbb, akár a tömegének tizedét is kiteheti.

Ugyanígy szacharóz, tehát a nálunk répacukor, kristálycukor néven ismert vegyület van a juharszirupban is, igaz, ebben legalább a barnacukorhoz képest több az ásványi anyag. A méregdrágán kapható, egzotikus kókuszvirágcukor is legalább 99 százalékban azonos a közönséges kristálycukorral

Más a helyzet az agávésziruppal vagy a datolyacukorral. Az előbbi szőlőcukor és gyümölcscukor keveréke, utóbbi döntően gyümölcscukor. A fruktózt édesebbnek érezzük, mint a szacharózt, ugyanolyan íz eléréséhez akár harmadával kevesebb is elég belőle. A vércukorszintet is lassabban emeli, mint a répacukor vagy a szőlőcukor, de jó tudni, hogy a fel nem használható részét a szervezetünk szinte azonnal zsírrá alakítja át, huzamosabb időn keresztül fogyasztva ennek a máj károsodása is lehet a következménye.

A sort még folytathatnánk a nyírfacukorral, a szorbittal és az eritrittel, mint divatos cukorhelyettesítőkkel. De ezek már nem cukrok (hanem cukoralkoholok), és talán egyszer vissza is térünk rájuk, mert távolról sem azok a csodatápanyagok, amiknek sokan gondolják. Addig viszont zárszóként tegyük fel szakértőnknek a kérdést: fogyaszthatunk-e cukrot vagy sem? „A cukor teljesen természetes tápanyagunk, ezért a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Nem az a lényeg, hogy milyet, hanem az, mennyit fogyasztunk belőle. Érdemes törekedni arra, hogy a lehető legkevesebbet használjuk el belőle az ételeink vagy italaink édesítésére, és ha lehet, az élelmiszerekből is válasszuk a kevesebb cukrot tartalmazót” – javasolja Antal Emese.

 

Mennyi cukrot ehetünk?

Az ajánlást, és egy átlagos, szellemi munkát végző és mérsékelten aktív életmódot élő felnőtt napi 2000 kcal-os energiaszükségletét figyelembe véve naponta körülbelül 50 gramm, azaz 12 csapott teáskanálnyi cukor fér bele az étrendünkbe.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Cukrom, cukrom mondd meg nékem…2019-09-05T18:18:02+02:00

Jobb-e a nádcukor a kristálycukornál?

A cukor valóban megédesíti az életünket és persze ételeinket is. Mivel azonban érdemes odafigyelni a mennyiségére, sokan keresik az alternatív megoldásokat, a boltokban pedig bőven találhatunk belőlük. Ezúttal a nádcukrot vettük nagyító alá: mikor érdemes ezt választanunk?

A cukor évszázadok óta része életünknek, és kár is lenne száműzni étrendünkből, de a mértéket be kell tartani. Kellemes, édes ízét mindenki kedveli, sőt a legtöbb ízzel ellentétben ez nem szokás kérdése – ugyanis velünk született tulajdonság az, hogy finomnak és táplálónak érezzük. A cukrok fontos energiaforrást jelentenek számunkra, hiszen az ajánlások szerint egy egészséges felnőtt napi energiabevitelében a szénhidrátoknak legalább 55 százalékot kell képviselniük, és ebben akár tíz százalék is lehet a cukorból származó energia. Mivel egy gramm cukor 4,1 kcal-nak felel meg, könnyen kiszámolható, hogy 2000 kalóriás szükséglet esetén – ami körülbelül egy szellemi munkát végző felnőtt nőnek elég – akár napi 40 gramm cukor sem jelent egészségi kockázatot.
Kutatásokkal alátámasztott tény azonban, hogy a magas cukorfogyasztásnak vannak hátrányos következményei, például növekszik a fogszuvasodás és az elhízás kockázata is. Sokan éppen ezért csökkentik a fogyasztásukat vagy választanak alternatívát a hagyományos cukor helyett. A választék bőséges: barnacukor, kandiscukor, nádcukor és még tucatnyi cukorszerű anyag vár ránk a polcokon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyre kevesebb cukrot fogyasztunk: 2014-ben már nem értük el fejenként a 29 kilogrammot, míg 1990-ben ez még meghaladta a 38 kilót. Ám ez napi szinten még mindig elég sok, és a legtöbbet mi magunk tesszük ételeinkbe, italainkba. Jó ötletnek tűnik tehát egészségesebbnek gondolt cukrok után nézni.

Az „egyszerű” barna cukron már túlléptünk az elmúlt években, jelenleg inkább a nádcukor számít az egyik kedvenc választásnak az egészségesebb életmódot követőknél. Az egzotikus cukorfajta sokak szerint messze maga mögé utasítja a hagyományos kristálycukrot, mivel ásványi anyagokat, vitaminokat is tartalmaz. Így van ez? Lássuk!
A világ cukortermelésének jelenleg körülbelül 70 százalékát cukornádból nyerik ki, a maradék nagyobb része a nálunk szinte kizárólagosnak számító cukorrépából származik. Ennek alapján a nádcukor messze nem olyan különleges, mint amilyennek gondolnák, hiszen a világ nagyobbik felén ez jelenti „a cukrot”, amelyet nap mint nap használnak.
Ha kémiai szempontból nézzük, akkor pedig valóban nincs különbség a répacukor és a nádcukor között. Mindkettő szacharóz, azaz egy egyszerű, kettős cukormolekula, amit a szőlőcukor (glukóz) és a fruktóz (gyümölcscukor) alkot.
Ha ugyanarról a molekuláról beszélünk, és nagy mennyiségben állítják elő, akkor miért lehet mégis sokkal drágább a nádcukor? Ennek egyszerű oka van: a szállítás, mivel a mi éghajlatunkon a cukornád nem terem meg, csak a trópusi, szubtrópusi klímát szereti, ami pedig jó messze van tőlünk. Persze a kereskedelem is úgy működik, hogy az árakat a kereslet-kínálat határozza meg, így ez is a magasabb árszínvonalat támogatja.
sugar-1304500_1920

Ugyanaz a szacharóz van benne, mégis drágább. De akkor legalább a benne lévő ásványi anyagok és vitaminok miatt egészségesebb? Erről Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük meg.
A szakember szerint sokan indokolatlanul tartanak a cukortól, pedig az mérsékelt mennyiségben fogyasztva, a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Plusz előnyt azonban nem érdemes a cukorhoz csatolni a színe vagy a típusa miatt: „Míg a répa- és a nádcukor egyformán szacharóz, a barna cukorról sokan vélik úgy, hogy legalább vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Bár ez valóban kimutatható, mennyiségük olyan csekély, hogy emiatt nem érdemes váltanunk” – mondja ő. Emese szerint ez teljesen szükségszerű és érthető is. „A barna cukrokat ugyanis a legtöbbször úgy állítják elő, hogy a kész, finomított kristálycukrot némi melasszal visszaszínezik, hiszen nincs fehér és barna szacharóz sem. Némely barna nádcukrot úgy állítanak elő, hogy a gyártási folyamatot a finomítás vége előtt leállítják, így gyakorlatilag kevés szennyeződés marad rajta, amely a jellegzetes színt adja. Táplálkozásunk szempontjából tehát nincs lényegi különbség a finomított, fehér kristálycukor, a barna cukor vagy a nádcukor között.”

barnacukor

Érdekes jelenség még az, hogy egyesek szerint a nádcukor édesebb is a répából kivont társánál. Ez azonban nem más, mint érzékcsalódás: hajlamosak vagyunk a drágább élelmiszereket jobbnak, ízletesebbnek érezni, mint az olcsókat. Ezt számos pszichológiai kísérlet is bizonyította már, természetesen ha a tesztelők nem tudják, mikor isznak nád- vagy répacukorral ízesített italt, nem is tudnak különbséget tenni közöttük. S bár sokan úgy vélik, sem a barna, sem pedig a nádcukor glikémiás indexe nem tér el a répacukorétól.

Miben lehet mégis jobb választás a nádcukor? Antal Emese szerint ez leginkább ízlés kérdése, hiszen a barna nádcukornak kellemes, kissé karamelles íze van, ami feldobhatja a teánkat, limonádénkat vagy akár egy különleges süteményt is, tehát ebben többet jelent, mint a fehér kristálycukor. Ha pedig odafigyelünk a cukor kiválasztására, nagyobb eséllyel figyelünk oda arra is, hogy mennyit teszünk belőle a kávénkba vagy a teánkba. Így nyerhet ugyan hajszálnyival, de mégis a nádcukor.
A dietetikus tehát azt tanácsolja, hogy fogyaszthatunk cukrot, legyen az répa- vagy nádcukor. A lényeg az, hogy figyeljünk a mennyiségre – és persze mozogjunk sokat!

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Jobb-e a nádcukor a kristálycukornál?2016-12-20T12:27:07+01:00