A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden korosztályt érint a fejlett és fejlődő gazdaságú országokban egyaránt. Ezalatt az idő alatt tudományos társaságunk számos eredményt mutatott fel az elhízástudomány kutatása, oktatása, valamint a gyógyítás és megelőzés terén. Tudományos ismeretterjesztő tevékenysége az orvostudomány részterületeire, valamint a társtudományokra jelentős hatást gyakorolt, emellett kiterjedt a laikus közönség széleskörű figyelemfelhívására és edukációjára is.

Tudjon meg többet a MET 30 éves jubileumi konferenciájáról!

Jelentős mérföldkövet jelentett az 1992. évi hivatalos bejegyzést követően 2002-ben az egészségügyi tárca által befogadott elhízás kezelési irányelv, amely európai viszonylatban úgyszintén az elsők között volt, majd kiemelt tudományos események sorát mondhattuk magunkénak. A hazai kongresszusok és konferenciák sorozatán túlmenően 2007. évben Budapesten általunk 84 ország mintegy 2700 résztvevőjével megrendezett eddigi legnagyobb létszámú Európai Elhízástudományi Kongresszus volt a 15th European Congress on Obesity, emellett a 2005-2010 között rendszeresen tartottunk nemzetközi obezitológiai továbbképzéseket (SCOPE), valamint társaságunk kezdeményezte a kétévente megrendezésre kerülő regionális rendezvényeket (Central European Congress on Obesity). Ennek keretében immár három hazai rendezésű, a 2009. évi 2., a 2015. évi 5., és a 2021. évi 8. Közép-európai Elhízástudományi Kongresszusokat szerveztük, amelyek tudományos programjai társaságunk nemzetközi tekintélyét emelték (l. Obesitologia Hungarica Supplementumok).

Sajnálatos módon a háromévtizedes múlt generációváltást is jelez, így ma már csak emlékezhetünk a tudományterület alapítójára és örökös elnökére, Halmy László professzorra és egyik alapító tagjára, aki hosszú időn át alelnöki funkciót töltött be, Czinner Antal gyermekgyógyász professzorra, továbbá dr. Pintér Attilára, aki az első lépéseinktől a haláláig a hivatalosan is támogató ÁNTSZ vonalat képviselte társaságunkban, továbbá a 2000-es években közel egy évtizedig főtitkárunkként aktív, sokirányú tevékenységet végző dr. Pados Gyulára.

Tudományos együttműködésünk nyomán mára már nemcsak az elhízás bázisterápiájakét jelenik meg az életmódterápia, ahogy erre már a testsúlycsökkentő, testsúlytartó programok korai vizsgálataiban rámutattunk, hanem a napjainkra jellemzően meghatározó krónikus nem fertőző, társult betegségek sorának is kezelési, illetve megelőzési protokolljaiban meghatározó elemmé válik. Így például a hazai kardiovaszkuláris konszenzus konferenciák eredményei között egyre jelentősebben megjelenik, valamint alapvetővé válik a 2. típusú diabétesz kezelésében és megelőzésében, vagy a daganatos betegségek, illetve reumatológiai betegségek megelőzésében, hogy csak a leggyakoribb népbetegségeket említsük.

Újabban mutatunk rá arra az új típusú szemléletre, hogy a kockázatcsökkentésben a rizikótényezők mérséklése jelentős eredményt jelenthet az egészséges életévek számának növelésében, ezért az életmódbeli, illetve a környezeti ártalmak mérséklése egyaránt egyéni és társadalmi szintű lépéseket igényel az elhízás és szövődményes betegségei, valamint az újonnan megjelent fertőző betegségek szindémiájának együttes szemléletű kezelésében. Ezért kommunikációinkban egyre erőteljesebben hívjuk fel a társadalom minden szereplőjének figyelmét az összefogás és együttgondolkodás, valamint az aktív cselekvés azonnali szükségességére.

30 éves jubileumi kongresszusunkat ebben a szemléletben, vagyis „Állítsuk meg az elhízást!” mottóval, és a „múlt eredményeire építve alakítsuk a jövőt” gondolattal tárgyaljuk a már szokásos holisztikus megközelítésben az elhízás egyre növekvő problémáját.

Ehhez kívánok minden résztvevőnek izgalmas személyes eszmecseréket és sok új gondolatot!

Dr. Halmy Eszter

a Jubileumi Kongresszus elnöke

Itt tudhat meg többet a MET 30 éves jubileumi konferenciájáról!

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Közgyűlési meghívó – 2024.

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa2022-11-07T20:52:55+01:00

8. CECON Első Értesítő

Dear Colleagues,

we would like to invite you to the 8th Central European Congress on Obesity which will be held virtual from 7th to 8th October 2021.

This year’s congress motto is “Obesity calls for actions – multidisciplinary approach in treatment and prevention”. You can look forward to the rich programme with a variety of other interesting topics which can be found here. Topics will be discussed with the top of international experts worldwide.

The abstract submission is now open and we would like to encourage you to share your ideas, your experience and results of scientific research with us.

Do not miss early registration at the best price starting at the beginning of July. All important information can be found on the official congress website.

Eszter Halmy, Chair of the Congress
Tamás Forster, Co-Chair of the Congress
8. CECON Első Értesítő2021-08-17T09:52:53+02:00

Kik élik túl a klímaváltozás hatásait, és hogyan? Avagy a klímaváltozás egészségügyi hatásai

A Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság X. konferenciája, valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének interdiszciplináris fóruma (web-konferencia)

2020. szeptember 30.

Fővédnök: Prof. dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár

Tervezett program:

  • 8:15- 9:00 Regisztráció
  • 9:00- 9:05 Megnyitó

Levezető elnök: Prof. dr. Cseh Károly,egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet

  • 9:05-9:50 Prof. dr. Haszpra László, MTA doktora, c. egyetemi tanár, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont: A klímaváltozás fizikai háttere (Felkért hozzászóló: Lakosa Alina VI. éves medikus, Semmelweis Egyetem, ÁOK)
  • 9:50- 10:35 Dr. Páldy Anna Ph.D. szaktanácsadó, Nemzeti Népegészségügyi Központ: A klímaváltozás hatásai a szervezetre
  • 10:35-10:50 Kávészünet
  • 10:50-11:35 Ócsai Lajos, ny. járványügyi főorvos, Magyar Zoonózis Társaság főtitkára: A klímaváltozás hatása a fertőzésekre
  • 11:35-12:20 dr. Simek Ágnes Ph.D. c. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet: A hátrányos helyzetűek esélyei a változó világban(Felkért hozzászólók: Csépányi Gabriella, elnök, Diótörés Drogprevenciós Alapítvány, Bartos Pál, elnök, Hallatlan Egyesület a hallássérültekért,  Dallos Zsuzsanna, elnök, Afázia – az Újrabeszélők Egyesület
  • 12:20-13:00 Ebédszünet

Levezető elnök: Prof. dr. Szilárd István, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Műveleti Medicina Tanszék

  • 13:00-13:45 Prof. dr. Rurik Imre, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék: A klímaváltozás hatása az idősekre, krónikus betegekre
  • 13:45-14:30 Antal Emese, dietetikus, szociológus TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője: Klímaváltozás és táplálkozásunk -hogyan tudjuk óvni a Földet?
  • 14:30-14:45  Kávészünet
  • 14:45-15:30 Dr. Csépe Péter, tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Népegészségügyi Intézet: Mit tehetünk a legszegényebb néprétegek védelmében?(Felkért hozzászólók: Nemes Judit, rektorhelyettes, Wesley János Lelkészképző Főiskola, dr. Springó Zsolt, háziorvos, Vajszló, Pécs-Ormánsági Prevenciós Praxisközösség)
  • 15:30-16:15 Orbán Zsuzsanna középiskolai tanár: Kitekintés: A környezeti nevelés egyes országokban
  • Zárszó

A rendezvényen való részvétel ingyenes

Szakma szerinti elszámolható pontértéke: 16

Jelentkezés: OFTEX rendszerben vagy a www.motesz.hu oldalon online

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.|

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

Kik élik túl a klímaváltozás hatásait, és hogyan? Avagy a klímaváltozás egészségügyi hatásai2020-09-24T12:18:22+02:00

Új irányok a táplálkozásmarketingben – Merre tovább? – XIV. Táplálkozásmarketing konferencia

Szervező

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

Együttműködő partnerek

Időpont

2020. október 9. (péntek)

Helyszín

Online felületen (Cisco Webex, a rendezvény linkjét és jelszavát a konferenciát megelőző napon küldik meg a regisztráltaknak.)

Regisztráció

A konferencián történő részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag ezen a linken lehet!

A New Nutrition Business (2019) négy megatrendet azonosított az élelmiszer, táplálkozás és egészség témakörben 2020-ra vonatkozóan. Ezek sorrendben a sznekifikáció, a természetesen funkcionális, a fragmentáció és a fenntarthatóság. A nassolás megatrendje együtt érvényesül a természetes funkcionalitással és a fenntarthatósággal, vagyis a fogyasztó elvárja azokat a természetes összetevőket, amelyeknek jótékony hatása van az egészségére, miközben előállításuk kisebb terhet ró a természeti környezetre. Ezek a megatrendek egy olyan korszakban erősödnek fel, amikor a fogyasztói piacok egyre töredezettebbé válnak, a fogyasztói igények differenciálódnak, és a fogyasztók vissza akarják venni az irányítást abban, hogy mit vásárolnak, mit esznek, és mikor esznek. Ma már egyre kevésbé érvényes a „One size fits all” elv a táplálkozásban. Beléptünk a „Nutrition 2.0” korszakába, amely az individualizálódás, a személyre szabottság elveit képviseli, vagyis „a sokféleség kisöpri az átlagosat”. A személyre szabottság ugyanakkor már nem csak trend, hanem paradigmaváltás is, ami megteremti egy új gazdaság alapjait.

A fogyasztók körében egyre nő a bizalmatlanság az általános táplálkozási ajánlásokkal szemben. Németországban a fogyasztók 73 százaléka nem hisz az általában érvényes táplálkozási ajánlásoknak, az Egyesült Királyságban a fogyasztók 76 százaléka véli úgy, hogy túl sok a zavaró és ellentmondásos információ az élelmiszer, étrend és az egészség kapcsolatáról. Az információkhoz történő könnyű hozzáférés miatt mindenki kidolgozza a maga szabályait, így egyre több fogyasztó dönt úgy, hogy saját „kutatásba” kezd a táplálkozás és az egészség kapcsolatáról, ahelyett, hogy az orvosát vagy a dietetikusát kérdezné meg. Az olyan technológiák, mint az egészségügyi vagy táplálkozási mobilalkalmazások lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy teszteljék és ellenőrizzék, mi működik a legjobban, a legtöbb esetben függetlenül attól, amit a szakemberek állítanak. A folyamatosan változó tudományos, szakmai álláspontok a fogyasztók szkepticizmusát váltották ki. Csak egy-két példa erre a tojás egészségtelen vagy egészséges mivoltáról szóló vita, a vaj-margarin dilemma, és még hosszan lehetne folytatni a sort a vörös bor, a csokoládé, a kávé, avagy a só egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről. A technológián keresztüli fogyasztói felhatalmazás is az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos attitűdök széttöredezéséhez vezetett. Mindenki maga döntheti el, hogy milyen étrendet követ, öndiagnosztizálásra és mások véleményére támaszkodva. A fogyasztók sokszor önkényesen döntenek arról is, hogy mik a saját személyes szükségleteik és igényeik, ami nem feltétlenül alapul orvosi diagnózison vagy például DNS-teszten. Jó példa erre, hogy az angol vásárlók 24 százaléka fogyasztott már gluténmentes élelmiszereket, miközben mindössze nyolc százalékuk tekinthető valóban gluténérzékenynek. Alapvető követelmény az is, hogy a lakosság egészségének javítását a fenntartható élelmiszer-fogyasztáson és -táplálkozáson keresztül kell elérni.

A vázolt megatrendek meghatározzák a táplálkozás – egészség – wellness trendet, amelyek közül a 10 legfontosabb 2020-ban a következő: az emésztőrendszer egészsége; a zsírok újrapozícionálása; „jó” és „rossz” szénhidrátok; a húsok imázsának újragondolása; a növényi alapú táplálkozás térhódítása; származás és autentikusság; cukor; fehérje; energia 2.0; hangulat.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében.

(A felhasznált szakirodalmi források a szervezőknél elérhetők.)

A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (1 db, fekvő tájolású, 16:9 szélesvásznú Power Point dia formájában megszerkesztve) a konferencia témakörében.

A konferencián történő részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag ezen a linken lehet!

A rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő kérdéseit várja

  • Bakosné Dr. Kiss Virág Ágnes és Dr. Soós Mihály
  • E-mail: kiss.virag.agnes@econ.unideb.hu, soos.mihaly@econ.unideb.hu,
  • Tel: (20) 226-9068, (20) 299-8310

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.|

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

Teljes élet a szondával

2022.02.15.|

2022-ben február 07. és 11. között került sor a Szondatáplálás Hetére. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a szondatáplált betegekre, és hogy közérthetően adjon tájékoztatást a szondatáplálás életmentő és életeket megváltoztató pozitív [...]

Új irányok a táplálkozásmarketingben – Merre tovább? – XIV. Táplálkozásmarketing konferencia2020-09-24T10:50:33+02:00

Online is részt vehet a XI. Népegészségügyi konferencián!

Élő közvetítés – XI. Népegészségügyi Konferencia – Magyar Tudományos Akadémia díszterme

Tekintettel a magas érdeklődésre és betartva a Magyar Tudományos Akadémia dísztermének biztonságai szabályait, idén a 2020. szeptember 10-én tartandó XI. Népegészségügyi Konferencia négy kamerás élő közvetítéssel is elérhető lesz a helyszínről. A megtekintéshez kattintson az alábbi képre:

Online is részt vehet a XI. Népegészségügyi konferencián!2020-09-24T10:43:50+02:00

Táplálkozástudományi Szakemberek II. Országos Konferenciája

Táplálkozástudományi Szakemberek Konferenciája

A Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kar tisztelettel meghívja az érintetteket a táplálkozástudományi szakemberek II. országos konferenciájára. A tanácskozás témája: „Fókuszban a táplálkozás, avagy a prevenció lehetőségei a jelenben és a jövőben”

A konferencia időpontja 2020. április 30. (Jelentkezési határidő: 2020. április 17.)

A rendezvény helyszíne

Gál Ferenc Főiskola

Egészség- és Szociális Tudományi Kar

5700 Gyula, Szent István utca 17-19.

Tekintse meg a Google Térképen, tervezzen útvonalat: https://goo.gl/maps/GWSiHYW8k3i6gMhm8

Online jelentkezés: Ezen az oldalon

Absztrakt beküldési határidő 2020. április 3. Az absztrakt beküldése az online jelentkezés során történik.

Regisztrációs díjak

Előadó és hallgató (BSc, MSc, PhD): 3 000 Ft, résztvevő 6 000 Ft. A regisztrációs díj magába foglalja: a regisztrációs csomagot, az ebédet, a kávészünetben felszolgált frissítőket, valamint az absztraktkötetet.

További információ kérhető

Dr. Beke Szilvia főiskolai tanár

Telefon: 06(66)561-629

E-mail: beke.szilvia@gff-gyula.hu

Táplálkozástudományi Szakemberek II. Országos Konferenciája2020-02-21T20:01:39+01:00

XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

„Evés ésszel vagy ész nélkül. Stratégiák a fogyasztók táplálkozási magatartásának befolyásolására vállalati és közösségi szinten” címmel rendezi meg 13. nemzetközi konferenciáját a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézete

A konferencia időpontja: 2019. április 17. (szerda) 09:00 – 17:00

A jelentkezés időpontja: 2019. március 04. (hétfő) – 2019. április 12. (péntek)

Helyszín: Nagyerdei Stadion (VIP terem), 4032 Debrecen, Nagyerdei Park 12.

Szervező: Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

Együttműködő partnerek:

Regisztráció, további információk és jelentkezés az alábbi linken érhető el:

13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferencia

Mottó


„A megőrzött egészség nagyobb kincs, mint a legyőzött betegség!” (Szabó Nikolett kutató)
A XII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

A legtöbb fogyasztó számára a „természetes” és a „funkcionális” jelzők használata, vagyis az az üzenet, hogy az általuk megvásárolt termék „természetesen egészséges”, együtt jelent értéket. Ez az összefüggés szoros kapcsolatban áll a fenntartható élelmiszerfogyasztás trendjével, amely nem csak az egészséget, hanem a környezet védelmét is fontos szempontnak tekinti.

Napjaink fogyasztói személyre szabott termékelőnyöket keresnek, amit a technológia fejlődése hatékonyan támogat. Míg 2015-ben még „csak” 500 millió személy használt valamilyen egészséggel kapcsolatos alkalmazást, addig 2018-ban számítások szerint már több mint 1,5 milliárd személy töltött le valamilyen egészségügyi applikációt. Már ma is számos olyan készülék és alkalmazás érhető el, amelyek segítik a tudatosabb táplálkozást. Ilyen például az élelmiszerszkenner, amely képes kimutatni az élelmiszerekben található tápanyagokat és azok speciális összetevőit, vagy az okosvilla (HAPIfork), amely rezgéssel figyelmeztet arra, ha túl gyorsan eszünk. A Google a Novartisszal együttműködve olyan kontaktlencsét fejleszt, amely a könny összetétele alapján néhány másodpercenként ellenőrzi a vércukorszintet. A Deadline nevű alkalmazás még ennél is tovább megy, ugyanis arról tájékoztatja a pácienst, hogy jelenlegi szokásait folyatva hány évig élhet még. A példák, melyeket még sorolhatnánk, mind azt igazolják, hogy a technológia egyre magasabb szinten képes kiszolgálni a „személyre szabottság” iránti fogyasztói igényt.

Sokan vélekednek úgy, hogy a 21. század a viselkedésünk megváltoztatásának évszázada lesz. Ennek részeként változtatni fogunk étkezési szokásainkon és mozgásszegény életmódunkon, az egyén rájön, hogy ő is felelős saját egészségének alakulásáért. Míg a 20. századi orvoslás fő célja a betegségek gyógyítása volt, addig a 21. századié egyre inkább az egészségesek továbbfejlesztése lesz. Az Imperial College London kutatói 35 iparosodott ország lakosságának egészségügyi adatai alapján kiszámították, hogy 2030-ban hogyan alakul majd a születéskor várható élettartam az egyes országokban. Így például Dél-Koreában 2030-ban a nők születéskor várható élettartama átlagosan 90,8 év, a férfiaké 84,1 év lesz, a francia nők várhatóan átlagosan 88,6 évig, míg a svájci férfiak 84,0 évig élnek majd. Ráadásul a nemek közötti különbség lassan kezd kiegyenlítődni, mivel egyre több férfi hagy fel az egészségét károsító szokásokkal.   

Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen életmód következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. A WHO 2016. évi adatai szerint napjainkban csak 2-es típusú cukorbetegségben közel 2,5-szer többen halnak meg, mint erőszakos cselekmények és helyi konfliktusok következtében. Az OECD (2017) felmérése szerint a felnőttek között a legtöbb túlsúlyos és elhízott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Új-Zélandon és Magyarországon él, míg a legalacsonyabb kockázatú országok közé Japán és Dél-Korea sorolható. Magyarország Európában minden bizonnyal a „legsúlyosabb” nemzetnek számít.

Kutatások szerint az elhízás világméretű terjedésében az elsődleges rizikófaktor a helytelen táplálkozás, habár a fizikai aktivitás hiánya is meghatározó szerepet játszik. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogy a külső környezeti ingerek miként befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek kiválasztását és az elfogyasztott ételmennyiséget. Ilyen külső ingerek közé sorolható az elénk táruló ételválaszték, vagy étkezéskor a társaság evési magatartása, ami referenciapontként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyit együnk vagy igyunk. Ehhez hasonlóan a nagyobb csomagolások, tálak és tányérok, az éléskamra berendezése mind megnövelheti az elfogyasztott étel mennyiségét, akár 10-45%-kal.

Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. Beszélhetünk hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiákról, amelyek alapvetően állami, ágazati, továbbá civil szervezeti szintű irányelvek mentén történő beavatkozást jelentenek. A másik csoportot az újszerű magatartásváltoztatási stratégiák képezik, amelyek inkább vállalati vagy egyéni szintű megvalósítást képviselnek. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé a következő eszközcsoportok sorolhatók: szemléletformálás („edukáció”), gazdasági ösztönzők vagy tiltások, címkézés és jelölések. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák (és eszközök) használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát, illetve csökkenteni a „kevésbé hasznos” élelmiszerek fogyasztását. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy paradigmaváltásra van szükség a stratégiák alkalmazása terén is. Az újszerű viselkedésváltoztatási megoldások közé egyrészt a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák tartoznak, amelyek az egészségorientált fogyasztók számára jelenthetnek megoldást. Ugyanakkor a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében. (A felhasznált szakirodalmak a szervezőknél elérhetőek.)

A konferencia a következő fontosabb kérdésekre keresi a választ:

  • Milyen új technológiák és trendek formálják az élelmiszerfogyasztói magatartást?
  • Milyen új technológiai megoldások segítik a személyre szabott táplálkozás elterjedését?
  • Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a tudatos táplálkozás formálásában?
  • Milyen környezeti tényezők hatnak az étkezési viselkedésre?
  • Milyen eszközökkel tudjuk befolyásolni az érzelmi és impulzusevőket?
  • Mit tehetnek ezen a téren a vállalatok és a közösségi szervezetek?
  • Hogyan célozzuk meg a fiatalokat, akiknél az étkezési magatartás még formálható?
  • Milyen szerepe van a rendszeres fizikai aktivitásnak az egészség megőrzésében?
  • Milyen esélyei vannak a fenntartható élelmiszerfogyasztásnak?
  • Hogyan adjunk el sikeresen a digitális élelmiszer-gazdaságban?

A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (fekvő tájolású, 135 cm hosszú, 80 cm magas méretű) a konferencia témakörében. (A 2019. április 12-e után beküldött posztereket a szervezők már nem tudják megjelentetni!)

A rendezvény alatt folyamatos program az élelmiszeripari kiállítók termékeinek kóstoltatása a kijelölt standokon, amelyre 2019. április 12-ig várják a kiállítók jelentkezését.

A konferencián történő részvétel a hallgatóság és a kiállítók számára is díjtalan, de regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni ezen az oldalon lehet: Jelentkezés a 13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferenciára

XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia2019-03-06T11:20:13+01:00

Táplálkozási Ismeretek Konferencia

Megértettük a valóságot, felfedjük a tudást

Elkészült napjaink egyik legátfogóbb felmérése a magyar lakosság táplálkozási ismereteiről és ezzel összefüggő szokásairól, mely egyben teljeskörű információs forrásként is szolgálhat a jövőben. Milyen áldozatot hozunk az egészségünkért? Hogyan befolyásolnak bennünket a táplálkozási tévhitek? Figyeljük-e az élelmiszerjelöléseket? Mely élelmiszereket tartjuk biztonságosnak?

Az izgalmas, néha megdöbbentő megállapításokat a TÉT Platform Egyesület 2017. április 19-én (szerda) délelőtt, a Budapest Music Centerben tartandó Táplálkozási Ismeretek Konferencián ismerteti.

 

Közgyűlési meghívó – 2024.

2024.03.01.| Közgyűlési meghívó – 2024. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

Táplálkozási Ismeretek Konferencia2017-04-14T20:35:04+02:00

Égető szükség van a hiteles egészségügyi tanácsokra

Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek: a véleményeket politikai és üzleti szempontok befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Világszerte égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat. A Magyar Tudományos Akadémia 2016. május 5-én tartott konferenciáján a XXI. század globális egészségügyi válságát elemezték, melynek során felszínre kerültek olyan hazai anomáliák is, amelyek csak az univerzális sajátságok megértése alapján kezelhetők.

„Soha még akkora szükség nem volt független tudományos testületekre, mint éppen napjainkban, amikor az információrobbanás következtében a társadalom képtelenné vált a nap mint nap rázúduló adathalmazban való eligazodásra. Ilyen körülmények között a tudományos akadémiákra hárul a felelősség, hogy a létező leghitelesebb, legmegbízhatóbb adatokkal, bizonyítékokkal lássák el a döntéshozókat és a társadalmat” – fogalmaz a The Lancet által közölt írásában Victor J. Dzau, az amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia (NAM), a korábbi Orvostudományi Intézet (IOM) elnöke.

Iránytű a sokféle szempont, nézet között

DAVOS/SWITZERLAND, 23JAN13 - Victor J. Dzau (L), President and Chief Executive Officer, Duke University Medical Center and Health System, Duke University, USA; Global Agenda Council on Personalized & Precision Medicine speaks during the interactive session 'The Future of Health -Strengthening Personal Resilience' at the Annual Meeting 2013 of the World Economic Forum in Davos, Switzerland, January 23, 2013. Copyright by World Economic Forum swiss-image.ch/Photo Remy Steinegger

Victor J. Dzau

Az 1970-ben létrehozott intézmény működési elveit, tevékenységének jelentőségét taglalva a szerző kiemeli, hogy az egészség kérdése összetett. Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek, a véleményeket politikai és üzleti szempontok is befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Ennek fényében égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat a nézetek és álláspontok között.

 

Az IOM, ma már NAM közel fél évszázada végzi nagy közbizalmat élvező tanácsadói tevékenységét. A szervezet megkérdőjelezhetetlen hitelességének okait elemezve Victor J. Dzau kiemeli, hogy az mindig független volt a politikától. Nem befolyásolták üzleti, pénzügyi érdekek. Jelentései, állásfoglalásai kizárólag az elérhető legbiztosabb tudományos információk és leghitelesebb szakértői véleményeken alapultak. Állásfoglalásai, jelentései a The New York Times értékelése szerint nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon befolyásolják az egészségügyi és az orvostudományi kérdésekkel kapcsolatos közgondolkodást.

A tudomány hangja: fórum az Akadémián

Az elmúlt évtizedek elképesztő mértékű tudományos-technikai fejlődése alaposan megváltoztatta az egészségügyet Magyarországon is. Az orvostudomány új eredményei és a mindenkori egészségügyi rendszer problémái hatással vannak a társadalomra, valamint az egyénre egyaránt. Mindezeket a folyamatokat mélyreható elemzéssel lehet és kell vizsgálni.

A Magyar Tudományos Akadémia ehhez a többszakaszos, több területre kiterjedő elemzés igénylő feltáró kutatómunkához kíván tudományos fórumot nyitni kérdések megfogalmazásával, viták szervezésével, kutatási tevékenységek összpontosításával. A cél az, hogy helyes válaszok, megoldások, cselekvési modellek születhessenek.

Miért nem alakultak ki általánosan elfogadott társadalmi formák az orvostudomány egyre bővülő lehetőségeinek megvalósításához? Miért nincsenek összhangban a szükségletek az egészségügyre fordított forrásokkal? Miért van szükség új társadalmi megállapodásra a XXI. század egészségügyéről? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia 187. Közgyűléséhez kapcsolódó, Egészségügy a XXI. század társadalmaiban című konferencia előadói.

„Egészségügy a XXI. század társadalmaiban” – tanácskozás az Akadémián

A rendezvényen hat előadás hangzott el:

  • Kosztolányi György, az MTA rendes tagja: Az egészség fogalmi bővülése a tudományos-technológiai fejlődés függvényében
  • Bélyácz Iván, az MTA rendes tagja: A technikai fejlődés és a finanszírozás összhanghiánya
  • Mihályi Péter, az MTA doktora: Az egészségügy finanszírozási alternatívái (adók, járulékok, háztartási jövedelmek)
  • Csiba László, az MTA doktora: A morbiditás/mortalitás súlyponti változásai
  • Karádi István, az MTA levelező tagja: Az emberi élettartam megnövekedésének egészségügyi vonatkozásai
  • Dósa Ágnes PhD: Egészségügyi szolgáltatók felelőssége – krízis és kiútkeresés.

 

Táplálkozástudományi szabványok, védőoltások, őssejtkutatás

A tudományos szervezetek az Egyesült Államokban rendszeresen hallatják hangjukat az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben. Cikkében Victor J. Dzau példák sokaságán keresztül mutatja be, milyen hatást gyakorolt az utóbbi évtizedekben az IOM tevékenysége. A szervezet 1999-es és 2001-es jelentéseinek köszönhetően új biztonsági és minőségi szabványok honosodtak meg az egészségügyi ellátásban. Az IOM állásfoglalásai alapján indult el az Egyesült Államokban a legtöbb szövetségi és állami táplálkozástudományi program, az amerikai élelmiszeripari magáncégek pedig kiiktatták termékeikből a transzzsírokat, és csökkentették a hozzáadott cukor mennyiségét. Az ifjúsági és gyermek-élelmiszermarketing: fenyegetés vagy lehetőség? címmel 2006-ban közzétett IOM-jelentés hatására a Walt Disney Company and Cartoon Network felszólította a cégeket, hogy ne reklámozzák a Disney-figurákkal a gyermekeknek szánt magas kalóriaértékű és alacsony tápértékű termékeket.

A 2000-es évek elején az IOM több állásfoglalást is közreadott a védőoltások kérdésében, biztosítva az orvosi szakmát arról, hogy az immunizáció nem jelent szignifikáns egészségügyi kockázatot.  A dokumentumsorozat utolsó jelentése azt vizsgálta, hogy létezik-e kapcsolat a védőoltások és az autizmus között. Az IOM szakembereinek végső konklúziója szerint biztonsággal kijelenthető, hogy a vakcináknak nincs semmiféle szerepük az autizmus kialakulásában.

A NAM foglalkozik az új, sokszor vitatott technológiákkal, eljárásokkal is. Így például 2005-ben fogalmazta meg az embrionális őssejtek kutatásával kapcsolatos irányelveket, amelyeket azóta is széles körben alkalmaznak a kutatóintézetek és a nemzetközi tudományos társaságok. A NAM az Amerikai Tudományos Akadémiával (NAS), a Kínai Tudományos Akadémiával és a brit Royal Societyvel karöltve indított új programja pedig a humángenom-szerkesztési technológiák várható következményeinek a felmérését célozza.

Globális egészségügyi programok

A NAM tevékenysége az Egyesült Államok határain kívül is hatással van az egészségügyi ellátás elveire és gyakorlatára. A szervezet 2006-os jelentése nyomán változott meg az amerikai álláspont, s nyílt lehetőség a tűcsere-programok finanszírozására egy globális HIV-ellenes megelőzési kampány keretében. A NAM két évvel ezelőtti, a globális egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos állásfoglalása pedig arra hívja fel a tehetős országok figyelmét, hogy javítani kell a fejlődő országokban az orvosi ellátást, s ezzel jobbítani a világ legszegényebb, legesendőbb népességének egészségügyi állapotát.

„A Nemzeti Orvostudományi Akadémia több tanácskozást is szervezett a H1N1-vírus okozta influenza-világjárvány, majd a 2014-es Ebola-járvány tanulságainak levonására. Jelenleg a NAM a járványos betegségek jelentette fenyegetés csökkentésére egy globális egészségügyi kockázatbecslő hálózat létrehozásán dolgozik” – sorolta a példákat Victor J. Dzau, kiemelve, hogy miként 45 éven át IOM, a Nemzeti Orvostudományi Akadémia is elkötelezetten folytatja a politikai és üzleti érdekektől független munkáját annak érdekében, hogy a világ más akadémiaival karöltve mindenki számára egy egészségesebb jövőt biztosítson.

A cikk eredetileg az MTA honlapján jelent meg.

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

Teljes élet a szondával

2022.02.15.| Teljes élet a szondával bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

2022-ben február 07. és 11. között került sor a Szondatáplálás Hetére. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a szondatáplált betegekre, és hogy közérthetően adjon tájékoztatást a szondatáplálás életmentő és életeket megváltoztató pozitív [...]

8. CECON Első Értesítő

2021.08.04.| 8. CECON Első Értesítő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dear Colleagues, we would like to invite you to the 8th Central European Congress on Obesity which will be held virtual from 7th to 8th October 2021. This year’s congress motto is “Obesity calls for actions – multidisciplinary approach [...]

Égető szükség van a hiteles egészségügyi tanácsokra2016-12-20T12:27:13+01:00

Az MDOSZ 25. jubileumi konferenciája

1991. június 26-án alapították meg a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét, így 2016-ban fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból 2016. június 4-én Budapesten, a Danubius Hotel Helia-ban rendezik meg jubileumi konferenciájukat.

A TÉT Platform Egyesület büszke arra, hogy alapító tagjai között az MDOSZ is megtalálható, és arra is, hogy máig rendkívül szoros és gyümölcsöző kapcsolatot ápolhat a hazai dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek szakmai szervezetével.

Ezúton is köszöntjük az Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét alapításának 25. évfordulója alkalmából!

mdosz_logo

A konferencia tervezett programja:

9.00 -10.00 Köszöntő – Egészségügyért Felelős Államtitkár, MDOSZ elnöke, EFAD elnöke,

Pécsi Tudományegyetem ETK tanszékvezetője, Semmelweis Egyetem ETK tanszékvezetője

10.00 – 11.00 Kitüntetések, díjak átadása

11.00 – 12.00 Szövetségünk 25 éve

13.30 – 13.40 „Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet” – Veresné dr. Bálint Márta

13.40 – 13.50 Fekvőbeteg ellátásban végzett dietetikusi tevékenység – Szalayné Kónya Zsuzsa

13.50 – 14.00 Élelmezés-Minőség-Ügy – Gyuricza Ákos

14.00 – 14.10 Dietetikai magánrendelés tapasztalatai – Kovács Ildikó

14.10 – 14.20 A táplálkozástudomány képviselete az élelmiszeriparban – Kiss-Tóth Bernadett

14.20 – 14.30 A média, mint kommunikációs csatorna – Hogyan használjuk a médiát és a média hogyan használ minket? – Erdélyi-Sipos Alíz

15.00 – 15.20 Távlatok és a jövő kihívásai a táplálkozástudományban – Prof. Dr. Falus András

15.20 – 15.40 Mikrobiom hatása az egészségre – Dr. Tamássy Klára

15.40 – 16.00 Inzulinrezisztencia – modern diagnosztika és terápiás megoldások – Dr. Tűű László

16.00 – 16.20 A metabolikus szindróma és a táplálkozás összefüggései – Dr. Ábel Tatjána

 

Program és jelentkezés

Az MDOSZ 25. jubileumi szakmai konferenciájának programja

Az érdeklődők itt jelentkezhetnek a konferenciára

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

Az MDOSZ 25. jubileumi konferenciája2016-12-20T12:27:13+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |