Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat

A gabonafélék és a belőlük készült élelmiszerek, ételek évezredekig képezték az emberi táplálkozás alapját, és természetesen még manapság is a legfontosabb alapanyagok között vannak. Az utóbbi években azonban először a magas szénhidrát-tartalom, majd pedig a glutén miatt is célkeresztbe kerültek. Kell-e tartanunk a gluténtől? Erről kérdeztük a dietetikust.

A glutén adja a tésztafélék struktúráját, rugalmasságát és formázhatóságát. Két egyszerűbb fehérje, a gliadin és a glutenin alkotja, azaz a sikérként is emlegetett anyag maga is a fehérjék népes családjának tagja. A búzán kívül többek között az árpában és a rozsban is megtalálható, igaz, ott a gliadint a hordein, illetve a sicalin nevű fehérje helyettesíti. Éppen ez a három összetevő az, amely egyesek szervezetében gondot okozhat: az autoimmun eredetű cöliákia, azaz a lisztérzékenység néven ismert betegség a bélrendszer, azon belül is a bélfalon elhelyezkedő bolyhok károsodásával jár. Ennek következtében változatos tünetek jelentkezhetnek: az enyhébbek közé a puffadás, a görcsös fájdalom és a hasmenés tartozik, súlyosabb esetekben a bélfal károsodása miatt felszívódási zavarok, hiánybetegségek és – gyermekkorban – fejlődési rendellenességek is kapcsolódhatnak. A betegség leggyakrabban egy éves kor után jelentkezik, de sok esetben csak felnőttkorban fedezik fel az általános tünetei miatt.

A cöliákia Magyarországon körülbelül a lakosság egy százalékát érinti, sokan nem is tudnak arról, hogy érintettek lennének. A betegség vérvizsgálattal, illetve endoszkópos mintavétellel igazolható.

A lisztérzékenység bár nem gyógyítható, gluténmentes étrenddel gyakorlatilag tünetmentesen tartható, ehhez azonban odafigyelésre és önfegyelemre van szükség. A panaszokat nem okozó glutén mennyisége egyéni, van, akinél kisebb mennyiség elfogyasztása esetén is tüneteket idéz elő, de néhányan alacsony gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztását is tolerálják. Általánosságban napi 10-100 mg glutén még biztonságosan fogyasztható cöliákia esetén is, a szakértők szerint azonban a legtöbb esetben 50 mg alatti bevitelre kell törekedni.

A speciális táplálkozási igényekre az élelmiszeripar is igyekszik választ adni, egyre több gluténmentes élelmiszerrel találkozunk a boltok polcain, és ezek már egyáltalán nem azok az ízetlen, nem túl kellemes textúrájú ételek, mint például két-három évtizeddel ezelőtt. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője elsőként a jelölésekben segít eligazodni: „A gluténmentes diétát tartóknak különösen fontos, hogy az élelmiszerek címkéit alaposan megnézzék, sőt tájékozódjanak a nem előre csomagolt élelmiszerek, a közétkeztetésben vagy az éttermekben kínált ételek gluténtartalmáról. Az az élelmiszer számít gluténmentesnek, amelyből egy kilogrammnyi késztermékben kevesebb, mint húsz milligramm glutén található, ezeket általában minden érintett gond nélkül fogyaszthatja. Mivel azonban a glutén eltávolítása technikailag összetett és drága folyamat, ráadásul a kész termék ízét, illatát és állományát rontja, kaphatók olyan élelmiszerek is, amelyekben jóval kevesebb, de azért számottevő mennyiségű glutén van. Ezeket a termékeket „nagyon alacsony gluténtartalmú” jelöléssel látják el, és kilogrammonként legfeljebb 100 milligramm glutént tartalmazhatnak”- mondja a szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi kategóriába tartozó termékek az egyéni tolerancia figyelembevételével válhatnak a gluténmentes étrend részévé.

A dietetikus szerint a lisztérzékenyek általában jól tájékozottak a diétájukat illetően, azonban nekik sem árt figyelni egy gabonafélére. A zab ugyanis eredendően gluténmentes, és egyre több zabbal készült élelmiszer kapható. Azonban nagyon nehéz elkerülni, hogy a zab a szállítás és a feldolgozás során ne szennyeződjön gluténnal, ezért akinek fontos, csak igazoltan gluténmentes zabból készített élelmiszereket, például zabpelyhet fogyasszon.

Végül, de nem utolsó sorban a dietetikus szerint fontos beszélni a gluténmentes étrend egyre növekvő népszerűségéről. A TÉT Platform kutatásai szerint a gluténmentes étrendet a megkérdezettek három százaléka tartja egészségesnek, míg a magukat tájékozottnak vallók körében ez az arány már több mint kétszerese, hét százalék, ezzel messze megelőzve például a vegetáriánus étrendet is. A fogyasztók valamivel több mint két százaléka keres tudatosan gluténmentes élelmiszereket, de vannak olyan csoportok, ahol ennél jóval nagyobb arányban vásárolják az ilyen termékeket (például a sokféle diétát, étrendi irányzatot kipróbálók „Próbálkozó” szegmensbe tartozók). „A gluténmentes élelmiszerek forgalma az utóbbi években két számjegyű növekedést mutat, amelyet természetesen nem indokol a cöliákia elterjedtsége, hiszen az csak nagyon kismértékben emelkedik. Sokkal inkább jellemző, hogy a fogyasztók a glutént sejtik többféle betegség, probléma hátterében, és ezért orvosi diagnózis nélkül is gluténmentes diétába fognak. Önmagában egyetlen gluténmentes élelmiszer sem okoz problémát az egészséges embereknek sem, de újabb kutatások rámutattak a hosszú távú gluténmentes étrend lehetséges egészségügyi kockázatára. A gabonafélék – amelyeket az ilyen étrendre áttérők kihagynak étrendjükből – a szív- és az érrendszer szempontjából nagyon fontos tápanyagokat, például rostokat tartalmaznak. Ezek elégtelen bevitele egyértelműen növeli az adott betegségek kockázatát, arra vonatkozóan viszont nincsenek igazolt kutatások, hogy a glutén bármilyen panaszt okozna egészséges szervezet esetén. Ezért csak az tartson gluténmentes diétát, akinek diagnosztizált betegsége miatt erre szüksége van” – javasolja a szakértő.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Az élet glutén nélkül: néha szükség, sokszor divat2019-10-04T13:42:24+02:00

Az emberiség negyede vérszegény, százból ketten pedig lisztérzékenyek

Csaknem minden negyedik ember vérszegény a világon, amely nagyrészt a gyermekkori vashiánynak köszönhető – derül ki a WHO (World Health Organization) adataiból. A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyermekek körében, de a lisztérzékenység is közel 3 millió embert érint Európában. Mindkét betegségért főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett hozzátáplálás felelős: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás ugyanis kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában. Az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők az első 1000 napban, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A helytelen hozzátáplálás is felelős lehet a betegségek kialakulásáért

A világ népességének csaknem negyede szenved vérszegénységben, minden második érintettnél pedig vashiányos vérszegénységről beszélhetünk. A vashiány az alultápláltság egyik leggyakoribb formája, amely világszerte 841 000 ember életét követelte az elmúlt években, és több mint 35 millió esetben okozott visszamaradást a fejlődésben. Kialakulásában jelentős szerepet játszik a túl korán, egyéves kor előtt bevezetett tehéntej: a tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztül történő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma ráadásul megterheli a babák emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen hároméves korig javasolják a mellőzését a kisgyermekek étrendjében. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított gyerekitalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Egyre gyakoribb probléma a lisztérzékenység – az első 1000 napban megelőzhető a betegség

Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb, az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Ha túl későn ismerik fel a betegséget vagy nem kezelik megfelelően, komoly visszamaradást okozhat a fejlődésben: a vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt könnyen vashiányos vérszegénység alakulhat ki, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okozhat, a D-vitamin és a kalcium hiánya pedig csontritkuláshoz vezethet.

A gluténérzékenység intenzitása az életkor előrehaladtával csökkenhet, de később, harminc-, negyvenéves korban nagy valószínűséggel újra jelentkeznek a panaszok, és végigkísérik az érintettek életét (a betegek 20 százaléka 60 évnél idősebb). Európa-szerte csaknem 3 millióan küzdenek a betegséggel, a legtöbb esetet Írországban és Finnországban regisztrálták az elmúlt évtizedben.

„A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3 százalék, a 6 éves gyermekek körében pedig 1,4 százalék, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát. Ha hasmenést, haspuffadást, súlyvesztést észlelünk, vagy úgy tűnik, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben gyarapodik, azonnal kérjük szakértő segítségét! A későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet. Ha időben felismerik a problémát, a fájdalmas tünetek megelőzhetők, és állandó, szigorú diétával orvosolhatók” – fejtette ki Dr. Lásztity Natália, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Vezetőségének tagja.

„A glutén és a tehéntej megfelelő időben történő bevezetésével nemcsak a lisztérzékenység és káros vashiány korai kialakulása csökkenthető, de a megfelelő táplálással olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Magyarország mindhárom betegséget illetően az európai lista élén szerepel” – hívta fel a figyelmet Dr. Lásztity Natália. „Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség a szülők számára, amikor megalapozhatják gyermekük felnőttkori egészségét” – tette hozzá a szakértő.

Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

 

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Az emberiség negyede vérszegény, százból ketten pedig lisztérzékenyek2017-02-24T18:11:01+01:00

Gluténmentes élelmiszerek: változás a jelölésben is

Nem kell bejelenti a „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszerek gyártását, fejlesztését 2016. júliusának végétől. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszergyártók a már korábban megszokott „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszer jelölést kiegészíthetik, így a termékek csomagolásán új kifejezések jelenhetnek meg.

 

2016. július 20-tól megszűnt a különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriája, így ez a gluténérzékenyeknek szánt termékek esetében változást jelentett. Ettől kezdve a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell bejelenteniük a hatóság felé, ha gluténérzékenyeknek szánt élelmiszert kívánnak forgalmazni. Ezzel párhuzamosan egy új szabály is életbe lép a gluténmentességre és a csökkentett gluténtartalomra vonatkozó állításokról. Az új szabály fenntartja a korábbi szabályozás lényeges elemeit, azt néhány ponttal kiegészítve.

 

Mit, mivel jelölnek az élelmiszerek címkéin?

  1. A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. Ez a minősítés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is.
  1. A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.
  1. Az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatást kísérheti a „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentések.
  1. Amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, hogy az élelmiszer glutént tartalmazó összetevőjének gluténtartalmát csökkentették, vagy a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették, akkor a címkén a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” kijelentések is feltüntethetők.
  1. A gluténérzékenyek többségének, de nem mindnek az étrendje tartalmazhat zabot, anélkül, hogy ez az egészségükre kedvezőtlen hatást fejtene ki. Komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése, ezért a „gluténmentes”, vagy „nagyon alacsony glutén tartalmú” termékekben levő zab gluténtartalmát is szabályozta a jogalkotó. A gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.

 

A gluténérzékenység, más szóval a lisztérzékenység egy olyan autoimmun kórkép, melynek során genetikai alapon, provokációra, abnormális bélboholy szerkezet és felszívódási zavarok alakulhatnak ki. Manapság a betegség klasszikus megjelenése ritkább és gyakoribbá vált a tünetekben szegényebb forma, amely bármely életkorban előfordulhat. Diagnosztizált gluténérzékenység esetében a terápia alapját az élethosszig tartó, gluténmentes diéta jelenti. Tehát a glutént, vagy ahhoz hasonló szerkezetű fehérjéket tartalmazó búzát, rozst, árpát, (zabot) és ezek keresztezett változatait tartalmazó élelmiszereket, illetve a gluténnal szennyezett élelmiszereket tilos fogyasztani.

 

Mit jelent mindez a fogyasztók számára?

A gluténmentes étrendet követőknek az élelmiszereket három kategóriába érdemes sorolniuk:

  • – a biztosan glutént tartalmazókra (pl.: vizes zsemle)
  • – a glutént potenciálisan tartalmazókra (pl.: ízesített joghurt, salátakeverék, mirelit félkész termékek)
  • – a glutént biztosan nem tartalmazókra (pl.: tojás)

Ez utóbbi két kategória elkülönítése a gluténérzékeny egyének számára kulcsfontosságú, amely az élelmiszercímkék pontos és gyors áttekintésével könnyen megoldható.

 

Egyéni tolerancia szinttől függően a „gluténmentes” vagy a „nagyon alacsony glutén tartalmú” felirattal ellátott termékeket a gluténintoleranciában szenvedők fogyaszthatják – függetlenül az azt esetleg kiegészítő „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentésektől. Fontos, hogy a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” jelölések a maximálisan 20 mg/kg és 100 mg/kg glutén tartalmú termékeket is követhetik.

gluten-free01-lg

Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező a glutént tartalmazó gabonafélék, azaz a búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtáik nevét az összetevők felsorolásában olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.

 

A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező a gluténtartalomra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére bocsájtani valamilyen formában, ugyanakkor a diagnosztizált gluténérzékenyeknek az esetleges utólagos szennyeződés előfordulása miatt érdemes kellő óvatossággal kezelni a nem előrecsomagolt élelmiszereket.

Fontos, hogy a gluténérzékenyek minden esetben olvassák el az élelmiszerek címkéit!

Forrás: OGYÉI

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Gluténmentes élelmiszerek: változás a jelölésben is2016-12-20T12:27:07+01:00