Értékeljük a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét

Tiszteljük és ne ítélkezzünk az ételünkről

Répa, ami inkább hasonlít egy varjúlábhoz. Görbe uborkák. Szív formájú vagy túl apró krumpli. Kukorica, amelyről hiányoznak szemek. Ezek látványával biztos nem találkozhatunk a német szupermarketek többségében, ahol a szabálytalan formájú zöldségek nem szívesen látott vendégek a boltok polcain. Ehelyett gyakran a szemetesek mélyén végzik.
Nicole Klaskinak azonban, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem élharcosának, épp ezek jelentik a szépet és az értéket. Két éve alapította meg az első német szupermarketet, amelyik ezeket a szabálytalan alakú zöldségeket teszi elérhetővé a vásárlóknak. „Csak képzeljük el, milyen lenne, ha mindenki teljesen ugyanúgy nézne ki. Nagyon unalmas lenne az élet,” – mondta. „Ugyanez igaz a zöldségekre. Ünnepelnünk kellene a különbözőségüket.”

Nicole Klaski, a THE GOOD FOOD alapítója egy szív alakú krumplival a szokásos árugyűjtő körútján. Tavaly ez a gazdaság a krumplitermésének mintegy felét nem tudta eladni. Fotó: ©FAO/Gregory Beals


Németországban évente mintegy 11 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra és a 35 éves Nicola ez ellen szeretne tenni. Ezért hozta létre két éve a THE GOOD FOOD szupermarketet. Minden héten ő és számos önkéntes olyan farmokra látogat, amelyek termékét a külleme miatt a nagy áruházláncok visszautasították.

Azon túl, hogy zöldségeket gyűjtenek közvetlenül a termelőtől, a boltokból közeli lejáratú termékeket is összeszednek. Az így beszerzett portékát a kölni boltban árusítják, oly módon, hogy a vásárló határozza meg az árat.
Több mint 70 önkéntesnek adnak ezzel munkát és több ezer vásárlójuk van, akik megbecsülik az ételt és mindazt az energiát, amibe annak előállítása került, és ezért eltökélt szándékuk az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentése. És a pozitív fejlemények nem rekedtek a bolt falai között, hanem egy egész élelmiszerpazarlás ellenes közösség megszületéséhez adtak lendületet. A közeli fagylaltos a THE GOOD FOOD-ban vásárolja a banánt, idős emberek a fiatal generációkkal osztják meg az étel szeretetét, és a sarki indonéz étterem is ezekből a Köln környéki, kallódó zöldségekből főz.

A 35 éves Nicole Klaski, a kölni THE GOOD FOOD szervezet alapítója, mely a gazdálkodókkal együttműködve biztosít piacot a szabálytalan zöldségeknek és ezzel tesz az élelmiszerpazarlás csökkentéséért. Fotó: ©FAO/ Gregory Beals

A Lammertzhof gazdaság tulajdonosa, Heinrich Hannen a kezdetektől beszállítója a THE GOOD FOOD boltnak. Meggyőződése, hogy bár egy ilyen akció csak csepp a tengerben, az igazi nagy dolgok kicsiben kezdődnek. „Ha meg akarod változtatni a világot, először magaddal kezd. Mi épp ezt csináljuk!” – mondta.
Az élelmiszerpazarlás és –veszteség eredője a közepes és magas jövedelmű országokban gyakran a vásárlók szokásaiban, illetve az élelmiszerlánc szereplői közötti koordináció hiányában keresendő. A zöldségek és gyümölcsök például gyakran nem felelnek meg a kereskedelem magas minőségi követelményeinek. A nem tökéletes külsejű példányokból (forma, szín, méret, egyéb hibák) a vásárlók gyakran nem kérnek.
A visszautasítással együtt azonban kárba vész mindaz az értékes erőforrás is – a magok, talaj, munka, víz és egyebek – amit az előállításhoz, betakarításhoz, feldolgozáshoz, szállításhoz és értékesítéshez használtak.
Kevesebb fölöslegesen kidobott étel, jobb táplálkozás és egy fenntarthatóbb életmód jelentik a kulcsot az éhezésmentes világhoz. A ma döntéseire és tetteire épül az éhezésmentes #ZeroHunger jövő.

Értékeljük a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét2019-03-19T13:28:29+01:00

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait

Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait – mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.

A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.

“A mezőgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényező, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelős 2010-ben” – hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzője. Mint hozzátette, az élelmiszerveszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.

Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki őket. Az élelmiszerhulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert.

Az Environmental Science Technology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlődésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszerhulladékkal összefüggő globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékről 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.

Széles körben elterjedt elképzelés, hogy az élelmiszerhulladék felszámolása és a világ élelmiszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémájának felszámolásában.

A kutatók arra jutottak, hogy miközben az egy főre jutó globális átlag élelmiszerszükséglet szinte változatlan, az elmúlt öt évtizedben gyorsan nőtt az élelmiszerekhez való hozzáférés, ami több mint 300 százalékkal növelte az élelmiszertöbblet megtermelésével összefüggő károsanyag-kibocsátást.

A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, de rámutat arra, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megjelentek.

Januárban például 30 vállalati vezető, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezető alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

Forrás: mti

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Az élelmiszerhulladék csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait2017-02-24T18:53:56+01:00

A háztartások évente 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki

Tudatos vásárlással és ésszerű tárolással évi 100 milliárd forint értékű élelmiszert menthetnék meg a kidobástól – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a „Maradék nélkül: a NÉBIH az élelmiszerpazarlás ellen” elnevezésű kampányának nyitókonferenciáján.

Zsigó Róbert közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, aminek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban. Egy magyar kutatás szerint személyenként évente közel 46 kilogramm feleslegesé vált élelmiszert dobunk a szemétbe, ennek visszaszorításával 100 milliárd forint értékű gazdasági kár és jelentős mértékű környezetterhelés megelőzhető lenne. Ezért is fontos az élelmiszerpazarlás mérséklése, amit a NÉBIH  kampányának segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnénk csökkenteni – mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 000 tonna, teljesen feleslegesen keletkező biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre. Az államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelőzésben látják. A megelőzést támogatja a NÉBIH Maradék nélkül szemléletformáló programja is. A kampány ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenységével első lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszerpazarlásra, majd ezt követően az emberek tudatos és megfontolt vásárlási szokásait erősítenék.

Ebben a folyamatban a négy éves program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülő rövid, játékos tananyag révén ugyanis a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a NÉBIH szakemberei az élelmiszer-előállítók, az élelmiszerkereskedők, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozását is célul tűzték ki.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.

 

Forrás: MTI/FM Sajtóiroda

 

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A háztartások évente 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki2017-02-21T15:11:35+01:00