Tiszteljük és ne ítélkezzünk az ételünkről

Répa, ami inkább hasonlít egy varjúlábhoz. Görbe uborkák. Szív formájú vagy túl apró krumpli. Kukorica, amelyről hiányoznak szemek. Ezek látványával biztos nem találkozhatunk a német szupermarketek többségében, ahol a szabálytalan formájú zöldségek nem szívesen látott vendégek a boltok polcain. Ehelyett gyakran a szemetesek mélyén végzik.
Nicole Klaskinak azonban, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem élharcosának, épp ezek jelentik a szépet és az értéket. Két éve alapította meg az első német szupermarketet, amelyik ezeket a szabálytalan alakú zöldségeket teszi elérhetővé a vásárlóknak. „Csak képzeljük el, milyen lenne, ha mindenki teljesen ugyanúgy nézne ki. Nagyon unalmas lenne az élet,” – mondta. „Ugyanez igaz a zöldségekre. Ünnepelnünk kellene a különbözőségüket.”

Németországban évente mintegy 11 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra és a 35 éves Nicola ez ellen szeretne tenni. Ezért hozta létre két éve a THE GOOD FOOD szupermarketet. Minden héten ő és számos önkéntes olyan farmokra látogat, amelyek termékét a külleme miatt a nagy áruházláncok visszautasították.

Azon túl, hogy zöldségeket gyűjtenek közvetlenül a termelőtől, a boltokból közeli lejáratú termékeket is összeszednek. Az így beszerzett portékát a kölni boltban árusítják, oly módon, hogy a vásárló határozza meg az árat.
Több mint 70 önkéntesnek adnak ezzel munkát és több ezer vásárlójuk van, akik megbecsülik az ételt és mindazt az energiát, amibe annak előállítása került, és ezért eltökélt szándékuk az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentése. És a pozitív fejlemények nem rekedtek a bolt falai között, hanem egy egész élelmiszerpazarlás ellenes közösség megszületéséhez adtak lendületet. A közeli fagylaltos a THE GOOD FOOD-ban vásárolja a banánt, idős emberek a fiatal generációkkal osztják meg az étel szeretetét, és a sarki indonéz étterem is ezekből a Köln környéki, kallódó zöldségekből főz.

A Lammertzhof gazdaság tulajdonosa, Heinrich Hannen a kezdetektől beszállítója a THE GOOD FOOD boltnak. Meggyőződése, hogy bár egy ilyen akció csak csepp a tengerben, az igazi nagy dolgok kicsiben kezdődnek. „Ha meg akarod változtatni a világot, először magaddal kezd. Mi épp ezt csináljuk!” – mondta.
Az élelmiszerpazarlás és –veszteség eredője a közepes és magas jövedelmű országokban gyakran a vásárlók szokásaiban, illetve az élelmiszerlánc szereplői közötti koordináció hiányában keresendő. A zöldségek és gyümölcsök például gyakran nem felelnek meg a kereskedelem magas minőségi követelményeinek. A nem tökéletes külsejű példányokból (forma, szín, méret, egyéb hibák) a vásárlók gyakran nem kérnek.
A visszautasítással együtt azonban kárba vész mindaz az értékes erőforrás is – a magok, talaj, munka, víz és egyebek – amit az előállításhoz, betakarításhoz, feldolgozáshoz, szállításhoz és értékesítéshez használtak.
Kevesebb fölöslegesen kidobott étel, jobb táplálkozás és egy fenntarthatóbb életmód jelentik a kulcsot az éhezésmentes világhoz. A ma döntéseire és tetteire épül az éhezésmentes #ZeroHunger jövő.