E-számok: tudod, miért vannak?

Ha figyelmesen megnézed egy csomagolt élelmiszer címkéjét, érthetetlen rövidítéseket találsz rajta. Vegyük például egy keksz összetevőit: búzaliszt, cukor, növényi zsír, térfogatnövelő-szerek (E500, E503), étkezési só, aroma, színezék (E150a), antioxidánsok (E334, E224). Vajon mik ezek a számok, mire valók és kell-e félnünk tőlük?

E-számok: az egységes rendszer

A számok mögött mindig egy-egy adalékanyag bújik meg. Ezek olyasmik, amelyet normális esetben nem fogyasztunk élelmiszerként, de készítésük során szándékosan adják hozzá az élelmiszerhez vagy ételhez. Miért teszik ezt? Mert meg akarják változtatni vele valamelyik tulajdonságát: az ízét az aromákkal, a színét a színezékekkel vagy az eltarthatóságát a tartósítószerekkel. Még felsorolni is sok lenne, hogy ezeken kívül még hány célra használnak különböző adalékanyagokat. A számokat pedig azért kapták, hogy anyanyelvétől függetlenül mindenki megérthesse, mi van a kedvenc csokijában vagy joghurtjában. A periódusos rendszerhez hasonlóan tehát a Föld minden országában ugyanazt jelenti az E500 – ami egyébként a nátrium-hidrogén-karbonátot, azaz a közönséges szódabikarbónát rejti.

Most akkor ezek egészségtelenek?

Sokszor hallani azt, hogy az E-számok károsak az egészségre. Kétségtelen, hogy jelentős részük mesterséges anyag, amelyeknél még lehetne is okunk az aggodalomra, de ezért még nem kell pellengérre állítani őket. Minden adalékanyag nagyon szigorú tesztelésen megy át, amelyet komoly tudósok végeznek, és csak olyan mennyiségben lehet használni, amely bizonyíthatóan nem okoz problémát.

E-számok, amit a nagyi is használ

Sok olyan anyag van, amit már az ókori görögök vagy rómaiak is használtak, hogy ételeiket kellemesebb ízűvé vagy szebb kinézetűvé varázsolják. A nagymamád, vagy anyukád is használ mindennap ilyeneket, sőt olyan E-számok is léteznek, amelyek akár egy frissen leszedett almában is megtalálhatók. Ilyen például az E330, ami egyszerű citromsav, vagy az E270, ami a tejsav, esetleg az E300, ismertebb nevén a C-vitamin. A nagyi sok befőttet rakott már be E211-el, amit a boltban nátrium-benzoát néven vesz meg tartósítóként. Te pedig minden pillanatban sok E941-et és E948-at veszel magadhoz, hiszen ezek nem mások, mint a minket körülvevő levegő 78 százalékát alkotó nitrogén és a 21 százalékát kitevő oxigén. Ugye így már mindjárt más?

De akkor mi a probléma velük?

Időnként kiderül egy-egy adalékanyagról, hogy valamilyen problémát okoz. Ilyenkor az illetékes hatóságok rövid időn belül megtiltják a használatát, és többet nem lehet vele találkozni az élelmiszerekben.

Azt azonban a táplálkozással foglalkozó szakemberek is elismerik, hogy az adalékanyagoknak lehet olyan hatása, amelyet még nem ismerünk. Sőt, egyáltalán nincsenek ismereteink arról, hogy mi történik a testünkben akkor, ha sokféle E-számot tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk rendszeresen, mivel ezek az anyagok akár kölcsönhatásba is léphetnek egymással. A több száz féle anyagnak szinte megszámlálhatatlanul sok kölcsönhatása lehet egymással, amelyet ma még nem ismerünk.

Szabad E-számos élelmiszert enni?

Persze, hiszen az előbb láthattad, hogy ezek között vannak természetes anyagok, de olyanok is, amelyeket évszázadok óta használunk. Az óvatosság azonban nem árt: nézd meg a címkét, és ha túl sok E-számot látsz rajta, fontold meg, hogy megeszed, vagy megiszod-e! Ügyelj arra is, hogy minél természetesebb élelmiszereket, például teljes kiőrlésű gabonaféléket, magas gyümölcstartalmú leveket, sok tejet és tejterméket fogyassz. Ezek jellemzően kevés, vagy semmi adalékanyagot sem tartalmaznak.

Szó sincs tehát arról, hogy ha valaminek E-száma van, az feltétlenül valami egészségtelen mesterséges vegyület volna. Egyszerűen annyit jelent, hogy segítségükkel tudhatod, mi van abban, amit megeszel. Ha pedig okosan táplálkozol, és sokat mozogsz, semmi okod aggodalomra.

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

E-számok: tudod, miért vannak?2017-02-21T17:16:19+01:00

Tudod te, mit eszel?

Szeretnéd tudni, hány kalória van a csokiban, amit szünetben majszoltál el? Nem kell szakértőkhöz fordulnod, mert te is mindent megtudhatsz, ha rászánsz egy percet a csomagolásra. Lepd meg a többieket azzal, hogy profi vagy a tápanyagok terén!

Ha oda kell figyelned az étrendedre, mert mondjuk valamire érzékeny vagy, akkor olvasgattad már az élelmiszerek címkéit. Hasonlóan tesz sok fogyni vágyó felnőtt is, amikor aggódva nézi a kedvenc finomságait, milyen sok kalóriát tartalmaznak – legalábbis szerintük. De milyen titkokat rejt a csomagolás, és mire érdemes odafigyelned?

Még pár éve is csak néhány élelmiszeren volt feltüntetve a benne lévő tápanyagok mennyisége, azonban ezt most már kötelezővé tették, így elvileg nincs akadálya annak, hogy tudatosan formáld egészségesre az étrendedet velük. Segítünk, mi mit jelent.

Miből készül?

Ha egynél több alapanyagból áll egy élelmiszer, akkor bizony fel kell tüntetni rajta, hogy miből van. Az egyik közkedvelt joghurton például a következő áll az összetevők listáján: sovány tej, cukor, tejszín, eper, sűrítőanyagok, sovány tejpor, színezékek, aroma, élő joghurtkultúra, savanyúságot szabályozó anyag. Nézd meg ezt a felsorolást alaposan, hogy csak olyasmit vásárolj, ami biztonságos számodra, tehát például nem tartalmaz olyasmit, amire te allergiás vagy. Sok gyártó például kiemeli vastag betűvel, vagy más jelöléssel, hogy mi okozhat gondot.

Tudtad?

Az élelmiszerek csomagolásán mennyiség szempontjából csökkenő sorrendben tüntetik fel az összetevőket. Tehát az van elől, amiből a legtöbbet, és hátul az, amiből a legkevesebbet találsz benne.

Mennyi kalória van benne?

Ha odafigyelsz arra, mit és mennyit eszel, akkor bizony nézd meg, mennyi kalória van abban, amit a boltban vettél! A gyártók ezt is feltüntetik, az előre csomagolt élelmiszereken egységes formátumban kell jelezni, hogy mennyi kalória (kcal, vagy újabb mértékegység szerint kJ, azaz kilojoule) szénhidrát, zsír és fehérje van benne, valamint egyes esetekben ezt részletezni is kell, cukor és telített zsír szempontjából. Ezektől nem kell félni, mindegyik a szervezetünk alapvető tápanyaga, amelyekből a mindennapi mozgáshoz, tanuláshoz szükséges energiát vagy éppen a sejtek, izmok felépüléséhez szükséges alkotóelemeket nyeri ki a szervezeted.

A legtöbbször két, vagy akár három formában is feltüntetik ezeket a mennyiségeket. Általában az adatok 100 grammra vagy 1 dl-re vannak megadva, de ha egy csomagban több adag van (például csipszből egy adag 30 gramm, a zacskó pedig 75-150 gramm is lehet), akkor adagonként is láthatod, mennyi kalóriát eszel meg egyszerre.

Figyelj az adagra!

Bármennyire is csábító, és még csak soknak sem tűnik, nem érdemes az egész üveg üdítőt meginni, vagy felfalni az utolsó morzsáig a csipszet. Ezek ugyanis egyszerre túl sok energiát, cukrot vagy zsírt jelenthetnek, ezért nézd meg, mennyi egy adag, és legfeljebb ennyit fogyassz belőle egyszerre! Segítünk: üdítőből ez általában 2,5 dl.

A számok mellett nagyon sokszor százalékokat is találsz. Ez azt jelenti, hogy egy egészséges felnőtt napi szükségletének mekkora részét adja az adagnyi élelmiszer elfogyasztása. Sajnos, ezt csak felnőttekre adják meg, ezért neked kicsit másként kell nézned: míg rájuk egységesen átlag napi 2000 kalória bevitelével számolnak, neked érdemes elővenni ceruzát (vagy számológépet), és kiszámolni. Ha lány vagy, így számolj: 800 + éveid száma*100, ha pedig fiú vagy, akkor 1000 + az éveid száma*100. Azaz egy 12 éves lánynak napi 2000, egy ugyanolyan idős fiúnak 2200 kalóriára van szüksége.

Mikor jár le?

Még egy fontos dolgot biztos találsz a csomagoláson: azt, hogy meddig fogyasztható biztonságosan a termék. Legközelebb erről írunk bővebben, de addig is azt érdemes megjegyezned, hogy a dátumokat nem magyar, hanem angolszász módon írják, azaz először a nap, utána a hónap, majd pedig az év száma jön. A 12.10.2016 így például 2016. október 12-ét jelent. Ha egy élelmiszernek viszonylag rövid az eltarthatósága, akkor csak a napot és a hónapot jelölik, az évet elhagyják.

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Tudod te, mit eszel?2017-02-21T17:06:11+01:00

Meddig ehetem meg?

Ha odafigyelsz az egészségedre, azt is biztosan megnézed, jó-e még az, amit meg akarsz enni. De vajon valóban ki kell dobni mindent, ami lejárt, vagy valameddig még meg lehet enni?

Bár vannak olyan élelmiszerek, amik gyakorlatilag örökké eltarthatók, a többség sajnos nem ilyen. A romlott ételtől aztán az émelygéstől kezdve a súlyosabb betegségekig mindenféle bajod lehet. Ezért is fontos, hogy megnézd, mit meddig ehetsz meg.

Tudtad?

A méz, a kristálycukor, a hántolt rizs, a szárazbab és a só gyakorlatilag örökké eláll, ha megfelelő körülmények között tárolják. És ráadásul a fincsi juharszirup is ilyen!

Mi bajom lehet, ha romlott ételt eszek?

A nem megfelelő ételtől, élelmiszertől ételmérgezést vagy ételfertőzést kaphatsz. A kettő között az a különbség, hogy míg az ételfertőzést az ételedbe került élő mikroorganizmusok (bacik vagy vírusok) okozzák, addig ételmérgezés esetén a bacik méreganyaga okoz problémát. Jellemző ételfertőzés például a szalmonella, ami leggyakrabban szennyeződésként az ételbe kerülő Salmonella baktériumok okoznak.

Mi meddig jó?

Az otthon készült ételek hűtőszekrényben pár napig eltarthatók, de pontosan nem lehet megmondani, meddig fogyaszthatók. A romlás első jeleire érdemes kidobni őket! A kutyusnak, cicának se add oda ezeket.

A boltban kapható élelmiszereken legtöbbször fel van tüntetve, hogy meddig fogyaszthatók. De vigyázz: a különféle szavak mást jelentenek! Nézzük meg alaposabban, mire kell figyelni.

A jellemzően egy-két napig fogyasztható termékeken sokszor nem tüntetnek fel határidőt, például azért sem, mert nem lenne hová felírni – például egy zsemle vagy kifli esetén ez elég problémás lenne. Ha penészt, vagy más oda nem illőt látsz rajtuk, inkább dobd ki.

A néhány napig eltartható, csomagolt élelmiszerek (pl. kakaós tej, joghurt) esetén már kapsz segítséget. Ezekre azt írják, hogy: „Fogyasztható” és egy napot (pl. szerda) vagy egy dátumot (pl. 18/11). Vigyázz, mert ilyenkor angol szokás szerint az első számok a napot jelölik, a második a hónap sorszáma.

A fogyaszthatóság dátumát hosszabban eltartható élelmiszereken is feltüntetik, de ott már kiegészül az évszámmal is, valahogy így: 05.02.2017 (azaz 2017. február 5.). Az ilyen élelmiszereket a lejáratot követő napokban, néha még hetekben is nyugodtan megeheted, ha nincs semmi jel, ami arra utalna, hogy romlott lenne (szokatlan szag, íz, állag vagy penésznek tűnő foltok).

Minőségét megőrzi

Ha valami hosszabb ideig is eltartható, akkor ezt a két szót szokták ráírni, és teljesen mást jelent, mint az előző jelölés. Ilyenkor ugyanis szó sincs arról, hogy a feltüntetett idő után ki kellene dobni az élelmiszert. A gyártó azonban csak eddig a dátumig garantálja, hogy a termék olyan ízű, illatú, állagú marad, mint amikor elkészítették. Utána akár még hónapokig jó lehet, legfeljebb nem pont olyan lesz, mint vártuk, de nem jelent semmilyen problémát az egészségedre. A jelölés ebben az esetben is nap-hónap-év formátumú, de sokszor csak a hónapot és az évet adják meg.

Megehetem a penészes lekvárt?

A szakértők szerint a penész jelenheti az étel végét is, de bőven vannak kivételek is. A keményebb állagú élelmiszerek, például a sajt esetén vágd le vastagon a penészes részt és dobd ki. A lágy élelmiszerek – ilyen a sajt vagy a szószok – esetén azonban irány a kuka. A lekvár pont határeset: ha csak néhány pötty telepedett meg rajta, jó nagy kanállal kiszedve a romlott részt a többi még megmenthető a pirítósra.

Miért érdemes megmenteni, amit lehet?

Jogosan kérdezheted, miért beszélünk ennyit arról, hogy mentheted meg az élelmiszereket, amikor a boltban bármikor vehetünk helyette másikat. Az ok egyszerű, de nemes: Földünk védelme. Évente csak Magyarországon kétmillió tonna (!) élelmiszert dobunk ki, miközben az előállításukhoz rengeteg erőforrást, így energiát, vizet és egyéb anyagokat használunk fel. Ezért ha megnézed, mit meddig ehetsz meg, és nem pazarolsz, a környezetet véded!

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Meddig ehetem meg?2017-02-21T17:04:27+01:00

Új jelölés segít eligazodni a boltban kapható burgonyák között

2016. szeptembere óta mind a csomagoltan, mind az ömlesztve árult étkezési burgonyáknál kötelező alkalmazni az új jelölési előírásokat. A jövőben többek között nem csak a fajtáról és a származási országról, hanem a jellemző főzési típusról is tájékozódhatnak a vásárlók.

Még a múlt év májusában közepén lépett életbe az étkezési burgonyára vonatkozó rendelet, ami a minőség és a jelölés terén is rendet tesz az ágazatban. Az előírás alól mentesültek azok a tételek, amelyeket még a rendelet hatályba lépése előtt csomagoltak és címkéztek, mostantól viszont már minden kereskedelmi forgalomban lévő csomagoltan és ömlesztve árult burgonyánál kötelező feltüntetni az adatokat.


A vásárlók ezentúl tájékozódhatnak többek között a termék pontos fajtájáról, származási országáról és főzési típusáról. Kötelező feltüntetni az „étkezési burgonya” vagy „újburgonya” megnevezést is és csomagolt termék esetén a csomagoló és a forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, valamint a gumók minimum méretét.

A főzési típust – az adott fajtának megfelelően– három kategóriába sorolják: „A – saláta (nem szétfővő)”, „B – főzni való (kissé szétfővő)” és „C – sütni való (szétfővő)”. Az új, egységes jelölés jelentős segítséget nyújt a vásárlók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák.

Az információkat a csomagoláson, vagy egy ahhoz rögzített címkén kell feltüntetni. Ömlesztve árult burgonya esetén a termék mellett kell jól olvashatóan kihelyezni, tehát az előírás a piacok árusaira is vonatkozik.

Forrás: Növény-, Talaj- Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

 

 

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Új jelölés segít eligazodni a boltban kapható burgonyák között2017-02-21T16:42:57+01:00

Önkéntes jelölés segít megtalálni a GMO-mentes élelmiszereket és takarmányokat

2016. szeptember 20-án életbe lépett a GMO-mentes termelés szabályait, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás és forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet. Az új, önkéntes jelölés a vásárlók tájékozódását és a GMO-mentes élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést segíti. 

Hazánk Alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését. Az EU-s szabályozás szerint azonban, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – az áruk szabad áramlása miatt – forgalomba lehet hozni az EU területén, így Magyarországon is. Ezeknél a termékeknél a GMO jelenlétére utalni kell. Ilyen élelmiszereket azonban kereslet hiányában elvétve találni csak az üzletekben.

Az uniós szabályozás szerint ugyanakkor nem jelölésköteles, ha a termékbe véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került GMO és az nem haladja meg a 0,9 százalékot. Emellett azt sem kell jelölni, ha a húst, halat, tejet, tojást adó állatot GMO-s takarmánnyal etették.

A GMO-mentes élelmiszerek jelöléséről viszont nincs egységes EU-s szabály, így Ausztria, Németország, Franciaország és Olaszország után hazánk is kidolgozta saját jelölési rendszerét. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy külön jelölést kapjon

  • a GMO-mentes élelmiszer, takarmány,
  • az ezekből készült egyes összetett termékek,
  • a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej,
  • valamint a GMO-mentes méz.

Egy szarvasmarha húsánál például akkor használható a „GMO-mentes termelésből, a hús GMO-mentes takarmánnyal etetett állattól származik” jelölés, ha az állat levágását megelőző legalább egy éven át nem kapott GMO-s takarmányt. A GMO-mentes jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer, illetve takarmány pedig legfeljebb csak 0,1%-ban tartalmazhat véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon belekerült GMO-t.

Nem jelölhető viszont mentesként az olyan növényi eredetű élelmiszer, amelynek nincs forgalomban GMO engedéllyel rendelkező változata. Nem érdemes tehát GMO mentes almát keresni a piacon, hisz minden alma GMO-mentes.

A jelölés használatához a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t. Állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatok GMO-mentes etetése az élelmiszerláncban nyomonkövethető.

A jelölés nem sugallhatja, hogy a termék különleges érzékszervi vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik. Továbbá azt sem, hogy az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint azoknak a termékeknek, amelyeken nem szerepel a GMO-mentes jelölés.

Fontos, hogy a jelölés használata önkéntes, lehetőség és nem kötelezettség a vállalkozások számára. A NÉBIH információi szerint számos vállalkozás felkészült a változásra és tervezi a GMO-mentes élelmiszerek és takarmányok előállítását.

Forrás: Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

 

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Önkéntes jelölés segít megtalálni a GMO-mentes élelmiszereket és takarmányokat2017-02-21T16:35:28+01:00