Az Európai Elhízás Napja (European Obesity Day) 2016. május 21‐én az elhízás növekvő terjedésére hívja fel a figyelmet, amely 2030‐ra Európa lakosságának több mint felét érinteni fogja.

A WHO szerint az elhízás a 21. század legnagyobb népegészségügyi problémája. Előfordulása 1980 óta megháromszorozódott az európai régióban, folyamatosan növekvő trendje riasztó. A túlsúly és elhízás számos pszichológiai probléma és rokkantsághoz vezető állapot előidézője, továbbá drámaian növeli számos krónikus, nem fertőző betegség, köztük a 2. típusú cukorbetegség, szívbetegség, egyes daganatos betegségek előfordulását.

A testsúlytöbblet az arra hajlamos személyeken növeli a következményes betegségek halmozott előfordulásának kockázatát is. A WHO szerint az elhízás különböző régiókban az egészségügyi kiadások 2‐8 százalékáért, és a halálozás 10‐13 százalékáért felelős, valamint az 5. vezető halálok világszerte.

Az Európai Elhízás Napját az Európai Elhízástudományi Társaság szervezi, együttműködésben 32 ország nemzeti társaságaival, így a Magyar Elhízástudományi Társasággal. Európa szerte számos kezdeményezés és esemény várható 2016. május 21‐én és a megelőző hónap során.

Más európai tudományos társaságok is csatlakoztak

Más nagy betegségcsoportok európai szervezetei, úgymint a daganatos betegségek, diabétesz, szív‐érrendszeri betegségek, hipertónia, májbetegségek és táplálkozástudományi szervezetek úgyszintén részt vesznek az akciókban azzal a céllal, hogy a legkülönbözőbb betegségeket előidéző túlsúly és elhízás veszélyére felhívják a figyelmet.

Az EASO múlt évi közleményében hét európai országban 14.000 személy vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az emberek többsége alulértékeli testsúlyát, továbbá alábecsüli a környezete testsúlyát, és kevés ismerettel rendelkezik a következményekről. Az is bemutatásra került, hogy az emberek nagy többsége úgy véli, az elhízás személyes probléma, és nem gondolják, hogy kihatása volna az egész társadalomra.

“Az elhízás komplex krónikus betegség számos kiváltó tényezővel, amelyek közül sok túlmutat a személyes kontrolon” mondja az EASO elnöke, Hermann Toplak professzor. “Az okok széles skálája a genetikától az endokrin betegségeken keresztül a környezeti tényezőkig terjed: mint a stressz, a túltáplálkozás, vagy a növekvő inaktivitás és ülő életmód. Az egészségesebb életmód, amely az egészséges táplálkozást, a rendszeres fizikai aktivitást helyezi előtérbe, segíthet a normál testsúly megtartásában. Ugyanakkor az elhízást krónikus betegségnek kell tekinteni és úgy is kell kezelni. Elfogadni és támogatni az elhízott embereket, segítséget jelenthet abban, hogy a betegek is elfogadják azt a támogatást és kezelést, amelyre szükségük van” – mondta Toplak professzor.

A WHO szerint a kormányok és közösségek közös akciójára van szükség az elhízás epidémiájának megfékezésében. A nemzeti egészségfejlesztési stratégiákban fókuszálni szükséges a lakosság fizikai aktivitásának növelését, valamint az elérhető, egészséges táplálkozást célzó programokra. Ebben nem nélkülözhető az egészségügy mellett a különböző szaktárcák, civil szervezetek, a magánszféra véleményformálóinak bevonása.

Toplak professzor egyetért azzal, hogy az elhízás gyorsan változó társadalmunk tünete. Az egyének sérülékenyekké váltak az élelmiszergyártás, a fizikai igénybevétel vagy a közlekedés megváltozása következtében. Sok ilyen változáshoz köthető az elhízás kialakulása, ezért széles társadalmi összefogásra van szükség.

Az Európai Elhízás Napja felhívásának szellemében az EU államok részvételével az “Egészségesebb Jövőért” indulnak akciók.

Nemzetközi információk az Európai Elhízás Napjával kapcsolatban

• The European Association for the Study of Obesity
• Európai Elhízás Napja hivatalos oldala (angol nyelven)
• Elhízásról a WHO oldalán (angol nyelven)
• Európai Elhízás Nap a Twitteren (keresheti az #EOD2016 hashtag-et is)
• Európai Elhízás Nap a Facebookon