A banán kétségtelenül az európai nemzetek, így persze a magyarok egyik kedvenc gyümölcse. Statisztikák szerint majdnem minden harmadik banánt az öreg kontinensen esznek meg. Vajon egészséges-e sok banánt enni? Erről és még sok minden másról kérdeztük a dietetikust.

Számunkra még mindig egzotikus déligyümölcsnek számít a banán, azonban a világ sok helyén ez egy alapvető élelmiszer. Minden évben körülbelül 16-17 millió tonna fogy el belőle, így jelentős mértékben hozzájárul a világ népességének kalóriabeviteléhez. Mivel körülbelül száz országban termesztik, szinte nincs is olyan hely, ahol ne lehetne kapni. De vajon milyen szerepe van az egészséges életmódban?

Ha tudományos szempontból nézzük, a banán a bogyós gyümölcsök családjába tartozó áltermés, ebből a szempontból közeli rokona például a kivinek is. Mivel gyümölcs, elég magas a víztartalma: átlagosan a háromnegyedét teszi ki. A fennmaradó rész viszont jelentős részben szénhidrát, 10 dekagramm banánban 23 grammot találunk belőle. Van még benne egy kevés fehérje (kevesebb, mint egy gramm, és némi zsír (0,3 gramm).

Sokan gondolják, hogy sok gyümölcscukrot tartalmaz: ez viszont leginkább attól függ, mennyire érett. Az éretlen banánban többnyire úgynevezett rezisztens keményítő van, ami aztán az érési folyamat során alakul át keményítővé és szabad cukrokká. Érdekesség, hogy a rezisztens keményítőt a bélrendszerünkben élő baktériumok nagyon jól tudják hasznosítani, azaz prebiotikus hatású.

A fentiekből már sejthető, hogy a banán nem az alacsonyabb energiatartalmú gyümölcsök sorát gyarapítja. Egy átlagos méretű sárga gyümölcsben mintegy 100-110 kalóriát találunk (a méretesebb darabokban akár 120-140 kcal is lehet), emiatt sokan azonnal száműzik étrendjükből, ha fogyókúrába kezdenek. A dietetikus szerint azonban ezt érdemes lenne átgondolniuk: „alapvető hiba azt gondolni, bizonyos élelmiszerek elhagyásával fogyhatunk, különösen akkor, ha ez egy gyümölcs. A plusz kilók sem egy-egy élelmiszer miatt rakódnak ránk, hanem a kiegyensúlyozatlan életmód, a kalóriadús étrend és a kevesebb mozgás miatt. A banán könnyen emészthető, értékes ásványi anyagokat – például jelentős mennyiségű káliumot és magnéziumot, valamint sok B6-vitamint tartalmaz. A magyar táplálkozási kutatások pedig azt mutatják, hogy így is a kívánatosnál kevesebb gyümölcsöt fogyasztunk, miközben káliumból nem érjük el a hazai ajánlásnak megfelelő, 3500 mg-os napi bevitelt” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

A banán magas kálium- és magnéziumtartalma jótékony hatással lehet a szívre és a keringési rendszerünkre, persze csak akkor, ha rendszeresen fogyasztjuk. Ezen túl azonban a banánnak nincsenek szuperképességei, bár néhányan ezt gondolják róla. Nézzünk néhány ilyet! A sportolók körében néhány éve elterjedt, hogy edzés után érdemes banánt enni, mivel segíti a regenerációt. Korábban is ajánlották a banánt sportolóknak, amit főleg a magas szénhidrát-, valamint kálium- és magnéziumtartalmával lehet indokolni, de egy kisebb mintán tudományos módszerekkel megvizsgálták a regenerációt gyorsító hatást. Ugyan a csoport nagysága és összetétele – mindössze 20 kerékpárost figyeltek meg – nem tette lehetővé általános következmények levonását, a kutatók úgy találták, hogy van alapja a feltételezésnek. A banánban található egyes vegyületek ugyanis gátló hatást fejtenek ki a fájdalomért és a gyulladásért is felelős génekre. Az eredményeket egy neves szakmai folyóiratban (PLoS One) publikálták, de még maguk a kutatók is további vizsgálatokat tartanának szükségesnek.

A dietetikus további, banánnal kapcsolatos tévhiteket is említ: „Vannak, akik szerint a banán fogyasztásától vidámabbak leszünk. Ezt a jól informáltabbak a magas triptofántartalommal magyarázzák, amely a szervezetben szerotoninná, a hangulatot pozitív irányba befolyásoló hormonná tud alakulni. Az igazság azonban az, hogy a banán fehérjetartalma alacsony, és emiatt triptofánból is nagyon kevés van benne. Mások a banán magas rosttartalmának tulajdonítanak emésztést segítő hatást. Nos, az igaz, hogy enyhébb bélrendszeri panaszok, például hasmenés esetén segíthet a banán pekintartalma és elektrolitpótló hatása, de a rosttartalma ettől még nem mondható magasnak.”

A legdurvább mendemonda azonban a banán radioaktivitásáról szól. Ezek szerint, ha megeszünk 50 banánt, annyi sugárzás éri a testünket, mint egy fogászati röntgenfelvétel során. Tény, hogy a banán nagyon kis mennyiségben tartalmaz radioaktív kálium-40 izotópot, de ettől még semmi bajunk nem lesz. Egyrészt senki sem eszik meg belőle ennyit rendszeresen, másrészt eddig még senkinek sem ártott meg egy fogászati röntgen amúgy nagyon alacsony sugárterhelése.

Antal Emese végül egy tippel is szolgál, mire lehet még jó a banán: „A banán egészséges választás például tízóraira vagy uzsonnára, sőt akár a desszerteket is helyettesíthetjük vele. Ha pedig édes ízre vágyunk cukor nélkül, akkor remek ötlet például joghurtot, túrókrémet vagy turmixot készíteni vele”.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.