Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – derül ki a 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból.  A korosztály közel felének magas a koleszterinszintje, és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti. A riasztó eredmények hátterében főként az áll, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, pedig a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége. Az élet első 1000 napjának táplálása ráadásul nemcsak a gyerekkori egészséget határozza meg, de számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is óriási szerepet játszik.

 

d-vitamin-hianyos_baba

D-vitamin hiány következtében súlyos tünetek alakulnak ki

„A félévesnél kisebb csecsemők közel fele kap olyan ételt, amely nem kifejezetten a korosztály számára készült, egyéves kor felett pedig tízből hat baba teljesen ugyanazt eszi, mint a felnőttek, holott erre a még fejlődésben lévő emésztő- és bélrendszerük sem áll készen. Ezzel párhuzamosan a vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87 százaléka, addig az 1-3 éves korosztálynak csak kevesebb mint fele kap napi rendszerességgel D-vitamint.” – hívja fel a figyelmet az egészségügyi világnap alkalmából dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke. „A kettő együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 1 éves kor felett minden második baba D-vitamin-hiányos, amely negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, de a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.”

 

A megfelelő só- és cukorbevitelre mindössze az anyukák fele figyel

Erdélyi-Sipos Alíz

Erdélyi-Sipos Alíz

A vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos korosztály 97 százaléka nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára tízből négy babánál vashiány alakul ki, amely vérszegénységhez vezethet. Ezzel szemben – bár a mesterséges ízfokozókat a szülők többsége tudatosan kerüli – az ételek magas sótartalma miatt túl sok nátrium jut a kicsik szervezetébe, és a szénhidrát-, azon belül is a cukorbevitel jóval meghaladja a megengedett mennyiséget.

„Minden tizedik 1 évesnél kisebb gyermek potenciálisan túlsúlyos, a későbbi korcsoportra vonatkozó eredmények pedig ennél is elszomorítóbbak: a 2 évesek 14 százaléka, míg a kisiskolások negyede hordoz súlyfelesleget. A kialakult helyzetért a felmérésben főként a hozzátáplálás alatti túlzott cukorbevitel felel: 1 éves kor alatt a szülők közel fele ad cukros ételt, italt vagy édességet a babáknak, de sok anyuka a lappangó cukrokban bővelkedő túrós finomságokra is a baba első desszertjeként tekint.” – fejtette ki Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. A táplálkozástudományi szakember azt is kiemelte, hogy a maximálisan megengedett napi 12 g cukor helyett az 1-3 éves korosztály jelentősen többet, átlagosan napi 19,6 grammot fogyaszt. Mindez a túlsúly mellett ahhoz is hozzájárul, hogy a korábban csak felnőtteket veszélyeztető 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

 

A megfelelő folyadékbevitelre figyelnek a kismamák, a szénhidrátbevitelre már csak kevesen

Az odafigyelés hiánya nem csak a hozzátáplálás idején, hanem már korábban, a várandósság alatt megmutatkozik: mindössze a kismamák 40 százaléka változtat az étrendjén a terhesség alatt, és közülük is csak százból nyolcan ügyelnek például a megfelelő szénhidrátbevitelre.

„A megnövekedett vitaminszükséglet pótlása ennél is kevésbé ismert a kismamák körében: bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, minden ötödik leendő anyuka nem megfelelő étrendkiegészítőt választ. Pedig a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzése szempontjából sorsdöntő első 1000 nap nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. A kismama táplálkozása majd a baba táplálása kiemelkedő szereppel bír a prevencióban.” – foglalta össze prof. dr Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

 

A felmérésből kiderült, hogy a szülők a terhesség előtt, alatt és a szoptatás időszakában is a nőgyógyászok és a védőnők tanácsait fogadják meg leginkább, ezért a megfelelő szakmai támogatás elengedhetetlen. Az Első 1000 Nap Program célja, hogy rendszeres képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással hozzájáruljon a fejlődés szempontjából kritikus időszak táplálkozási szokásainak alakításához, és ezzel a gyermekek hosszú távú egészségének biztosításához. Az edukációs kampányhoz az egészségügyi világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is csatlakozott.

 

Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

2020.04.21.| A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, [...]

Koronavírus étkezési kisokos

2020.04.01.| Koronavírus étkezési kisokos bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.| Az örök dilemma: zsír vagy olaj? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Egyre több a túlsúlyos, vashiányos kisbaba2016-12-20T12:27:14+01:00

Minőségi alultápláltság jellemzi a magyar csecsemőket

A 4-10 év közötti gyerekek táplálkozási szokásainak vizsgálata után a Nestlé iparági összefogással vizsgálta a 0-3 éves gyerekek táplálkozási szokásait. A reprezentatív kutatás eredményei lesújtóak, a csecsemőket minőségi alultápláltság jellemzi, ez a későbbi életkorban a túlzott energia bevitel miatt elhízássá alakul.

Ez az életkor azért rendkívül jelentős, mert kutatások bizonyítják, hogy a felnőttkori egészségi állapot kialakulásában az élet első 1000 napjának kitüntetett jelentősége van. Megfelelő kisdedkori táplálkozással csökkenthetjük a civilizációs betegségek, az elhízás, a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mivel a primer prevencióra csak ebben az életkorban van lehetőség, ezért fontos megismerni, hogy tápláljuk gyermekeinket, és hogyan előzhetjük meg az elhízást, és az abból fakadó betegségeket.

A 0-3 éves korosztály táplálkozási szokásait vizsgáló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a magyar csecsemőket minőségi alultáplálás jellemzi 3 éves korukig, azaz az egészséges fejlődéshez szükséges számos mikrotápanyagból nem jutnak elegendő mennyiséghez, miközben az energia bevitel folyamatosan nő.

A kutatás eredményeinek értékelése azt mutatja, hogy a 4-12 hónapos csecsemők jelentős hányadánál (41 százalék) kedvezőtlenül magas a koleszterinbevitel, és ez az arány a 12-36 hónapos gyermekek között tovább romlik, közel a gyermekek felére. A nátriumbevitel esetében még rosszabb a helyzet, 1 éves kor alatt a csecsemők már több mint a fele magas nátriumbevitelt mutat, ami az 1-3 éves korosztályban már majdnem az összes kisdedre igaz.

babamenuVannak azonban olyan, a fejlődéshez elengedhetetlenül fontos tápanyagok, amelyekből a gyermekek az ajánlott értéknél kevesebbet kapnak. Ilyen a kalcium, amelyből a 4-12 hós csecsemők 22 százaléka mutat hiányos bevitelt, ami 3 éves korra 37 százalékra nő. A kalcium a csontok növekedésének optimalizálása mellett fontos szerepet tölt be gyermekkorban a csontok szilárdságának fenntartásában is.

A D-vitamin bevitel még ennél is drasztikusabb változásokat mutat, a 4-12 hónapos csecsemők esetében még csak 13 százalékuknál hiányos a bevitel, ami 1-2 éves korra már 58 százalékra nő, a 2-3 éves korosztálynál pedig már a gyermekek 76 százaléka nem kap elég D-vitamint. A megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, erős az immunrendszerük, és megfelelően fejlődik a csontozatuk is.

A vas az egyetlen olyan mikrotápanyag, amely a gyermek növekedésével javulást mutat, ezt feltehetőleg az állati eredetű fehérje bőségesebb fogyasztása magyarázza. A csecsemő- és korai gyermekkorban fellépő vashiány hatással lehet a gyermekek fejlődésére, a vashiányos gyermekek szellemi és mozgásfejlődése elmaradhat egészséges társaikétól.

A kutatás természetesen kitért az anyatejes táplálási szokásokra is. Magyarországon ma a 0-6 hónapos csecsemők több, mint fele kap anyatejet. Egyéves kor alatt ez az arány közel van az 50 százalékhoz, és 7 százalékban még az is előfordul, hogy az édesanya 3 éves korig szoptatja gyermekét. Az anyatejes táplálás azért kiemelkedő fontosságú, mert az anyatej a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérjét tartalmazza, csökkentve ezzel az elhízás és az allergia kialakulását.

„Nemzetközi kutatásainkból tudjuk, hogy milyen fontos ebben az időszakban a megfelelő fehérjebevitel, ami későbbi elhízás egyik kockázata lehet. A hiánypótló 4-10 éves korosztály táplálkozási szokásait felmérő reprezentatív kutatásból jól látszanak az itt fellépő problémák, mint elhízás, alacsony rost- és folyadékbevitel. Éppen ezért fontos volt számunkra, hogy a 4 és 10 évesek után a kisgyermekek tápanyagbeviteléről is pontos képet kapjunk” – mondta el Kassai Krisztina, a Nestlé dietetikus szakértője. „A 0-3 éveseknél egyértelműen látszik, hogy súlyos probléma a magas nátrium- és koleszterinbevitel, a D-vitamin hiány. Közös felelősségünk, hogy az édesanyák, szülők minden segítséget megkapjanak, hogy gyermekeikből egészséges felnőtteket nevelhessenek” – tette hozzá.

Minőségi alultáplálás

A minőségi alultápláltság akár egy jó húsban lévő gyerekre is jellemző lehet, ha  az általa elfogyasztott étel nem tartalmaz megfelelő mennyiségű tápanyagot – ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket és vitaminokat. Az egyoldalú, értékes anyagokban szegény táplálkozás – túl sok zsír, fehérje, szénhidrát – ráadásul előbb-utóbb elhízáshoz vezethet. Így a minőségi alultápláltság és az elhízás egymást követő folyamatokká válhatnak, ha nem figyelünk gyermekeink kiegyensúlyozott és változatos étrendjére.

Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól

2020.12.16.| Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A koronavírus-járvány száz éve nem tapasztalt kihívások elé állított minket, magyarokat is. Azonban úgy tűnik, a napi nehézségek mellett hosszabb távú hatást is gyakorol az életmódunkra, méghozzá sokszor pozitív irányban. Minderről egy friss kiadvány [...]

Egészséges életmóddal megelőzhető lenne a rák okozta elhalálozások fele

2017.04.26.| Egészséges életmóddal megelőzhető lenne a rák okozta elhalálozások fele bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egészséges életmóddal megelőzhető lenne a rákbetegségek 20-40 százaléka és a daganatos betegségek miatt elhalálozások fele - mutatta ki egy nagyszabású amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Általános Kórház kutatói több mint 135 [...]

Minőségi alultápláltság jellemzi a magyar csecsemőket2016-12-20T12:27:15+01:00