A 4-10 év közötti gyerekek táplálkozási szokásainak vizsgálata után a Nestlé iparági összefogással vizsgálta a 0-3 éves gyerekek táplálkozási szokásait. A reprezentatív kutatás eredményei lesújtóak, a csecsemőket minőségi alultápláltság jellemzi, ez a későbbi életkorban a túlzott energia bevitel miatt elhízássá alakul.

Ez az életkor azért rendkívül jelentős, mert kutatások bizonyítják, hogy a felnőttkori egészségi állapot kialakulásában az élet első 1000 napjának kitüntetett jelentősége van. Megfelelő kisdedkori táplálkozással csökkenthetjük a civilizációs betegségek, az elhízás, a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mivel a primer prevencióra csak ebben az életkorban van lehetőség, ezért fontos megismerni, hogy tápláljuk gyermekeinket, és hogyan előzhetjük meg az elhízást, és az abból fakadó betegségeket.

A 0-3 éves korosztály táplálkozási szokásait vizsgáló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a magyar csecsemőket minőségi alultáplálás jellemzi 3 éves korukig, azaz az egészséges fejlődéshez szükséges számos mikrotápanyagból nem jutnak elegendő mennyiséghez, miközben az energia bevitel folyamatosan nő.

A kutatás eredményeinek értékelése azt mutatja, hogy a 4-12 hónapos csecsemők jelentős hányadánál (41 százalék) kedvezőtlenül magas a koleszterinbevitel, és ez az arány a 12-36 hónapos gyermekek között tovább romlik, közel a gyermekek felére. A nátriumbevitel esetében még rosszabb a helyzet, 1 éves kor alatt a csecsemők már több mint a fele magas nátriumbevitelt mutat, ami az 1-3 éves korosztályban már majdnem az összes kisdedre igaz.

Vannak azonban olyan, a fejlődéshez elengedhetetlenül fontos tápanyagok, amelyekből a gyermekek az ajánlott értéknél kevesebbet kapnak. Ilyen a kalcium, amelyből a 4-12 hós csecsemők 22 százaléka mutat hiányos bevitelt, ami 3 éves korra 37 százalékra nő. A kalcium a csontok növekedésének optimalizálása mellett fontos szerepet tölt be gyermekkorban a csontok szilárdságának fenntartásában is.

A D-vitamin bevitel még ennél is drasztikusabb változásokat mutat, a 4-12 hónapos csecsemők esetében még csak 13 százalékuknál hiányos a bevitel, ami 1-2 éves korra már 58 százalékra nő, a 2-3 éves korosztálynál pedig már a gyermekek 76 százaléka nem kap elég D-vitamint. A megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, erős az immunrendszerük, és megfelelően fejlődik a csontozatuk is.

A vas az egyetlen olyan mikrotápanyag, amely a gyermek növekedésével javulást mutat, ezt feltehetőleg az állati eredetű fehérje bőségesebb fogyasztása magyarázza. A csecsemő- és korai gyermekkorban fellépő vashiány hatással lehet a gyermekek fejlődésére, a vashiányos gyermekek szellemi és mozgásfejlődése elmaradhat egészséges társaikétól.

A kutatás természetesen kitért az anyatejes táplálási szokásokra is. Magyarországon ma a 0-6 hónapos csecsemők több, mint fele kap anyatejet. Egyéves kor alatt ez az arány közel van az 50 százalékhoz, és 7 százalékban még az is előfordul, hogy az édesanya 3 éves korig szoptatja gyermekét. Az anyatejes táplálás azért kiemelkedő fontosságú, mert az anyatej a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérjét tartalmazza, csökkentve ezzel az elhízás és az allergia kialakulását.

„Nemzetközi kutatásainkból tudjuk, hogy milyen fontos ebben az időszakban a megfelelő fehérjebevitel, ami későbbi elhízás egyik kockázata lehet. A hiánypótló 4-10 éves korosztály táplálkozási szokásait felmérő reprezentatív kutatásból jól látszanak az itt fellépő problémák, mint elhízás, alacsony rost- és folyadékbevitel. Éppen ezért fontos volt számunkra, hogy a 4 és 10 évesek után a kisgyermekek tápanyagbeviteléről is pontos képet kapjunk” – mondta el Kassai Krisztina, a Nestlé dietetikus szakértője. „A 0-3 éveseknél egyértelműen látszik, hogy súlyos probléma a magas nátrium- és koleszterinbevitel, a D-vitamin hiány. Közös felelősségünk, hogy az édesanyák, szülők minden segítséget megkapjanak, hogy gyermekeikből egészséges felnőtteket nevelhessenek” – tette hozzá.

Minőségi alultáplálás

A minőségi alultápláltság akár egy jó húsban lévő gyerekre is jellemző lehet, ha  az általa elfogyasztott étel nem tartalmaz megfelelő mennyiségű tápanyagot – ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket és vitaminokat. Az egyoldalú, értékes anyagokban szegény táplálkozás – túl sok zsír, fehérje, szénhidrát – ráadásul előbb-utóbb elhízáshoz vezethet. Így a minőségi alultápláltság és az elhízás egymást követő folyamatokká válhatnak, ha nem figyelünk gyermekeink kiegyensúlyozott és változatos étrendjére.