Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos

Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét – szól az interneten gyakran előkerülő humoros szólás. A 21. századi népművészet ritkán hordoz valódi bölcsességet, de kivételesen egyaránt érdemes megszívlelni a szavakban és az azok mögött rejlő tanácsot.

A citrusfélék, közte a citrom nagyon fontos részei a táplálkozásunknak, és kiváló C-vitamin-források. Évről-évre többet eszünk és iszunk belőlük, ebben az évtizedben 6,2 kg-ról 7,9 kg-ra nőtt az évente és fejenként elfogyasztott mennyiség, és ebből a citromlé is jelentős részt képvisel. Egyik legfontosabb tápanyaguk a C-vitamin, amiből bőséggel találunk bennük: a 100%-os citromlé deciliterenként mintegy 25-40, átlagosan körülbelül 35 mg-ot tartalmaz belőle.

Bár citromléből ritkán fogyasztunk jelentősebb mennyiséget, ételeink és italaink ízesítésére gyakran használjuk, és a téli náthás-influenzás időszakban is sokan kortyolgatnak meleg citromos teát, akár megelőzés, akár gyógyulás céljából. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetőjét elsőként arról kérdeztük, hogy ez hatásos lehet-e? „A megfelelő C-vitamin-bevitelhez a limonádé és a citromos tea is hozzájárul, téli időszakban pedig külön is érdemes kiemelni a teával elfogyasztott folyadék fontosságát, amely hozzájárul a szervezetünk megfelelő hidratáltsági állapotához. A tea ízesítésekor azonban érdemes ügyelni arra, hogy a C-vitamin hőérzékeny, a forró italban gyorsan bomlani kezd. Ezért a citromlevet csak közvetlenül a fogyasztás előtt öntsük a teánkhoz.”

Mire ügyeljünk még a citromlevek kapcsán? Például a tárolásra – sokan nem gondolnák, mennyit is számít, hol és meddig tartjuk a citromlevet. Magyar kutatók 2011-ben vizsgálták egy közkedvelt, ma is kapható citromlé C-vitamin tartalmának változását szobahőmérsékleten és hűtőben tárolva. Méréseik szerint a termék eredetileg 35 mg C-vitamint tartalmazott deciliterenként. Szobahőmérsékleten tárolva ez mindössze 48 óra után 23 mg-ra csökkent! Hűtőszekrényben tartva valamivel lassabb volt a bomlás sebessége, két napnyi tárolás azonban így is közel egyharmadával csökkentette a C-vitamin mennyiségét (24,2 mg-ra). Ezért fontos, hogy a felbontott citromlevet minél hamarabb fogyasszuk el és addig is hűtőben tároljuk.

S hogy mennyivel kisebb a boltban kapható citromlevek C-vitamin tartalma a frissen facsarthoz képest? Ebben a vizsgálatban azt is megmérték, és úgy találták, hogy az több mint 50 mg volt egy deciliterben – tehát elmondható, hogy a feldolgozás és az asztalunkig vezető idő alatt mintegy harmadával csökken a vitamin mennyisége.

Se szeri, se száma azonban a citromlé-fogyasztás vélt vagy valós egészségi hatásait részletező, népszerű teóriáknak. Tény, hogy ezeknek néha meglepően szilárd alapjuk van: például a citrom leve és olaja valóban antimikrobális hatású, argentin kutatók még azt is kimutatták, hogy a kolerabaktériumot is hatékonyan képes elpusztítani. Pár éve egyiptomi kutatók publikálták állatkísérleteik eredményeit, rámutatva a citromban lévő aktív anyagok ízületvédő és gyulladáscsökkentő hatására. Más kutatók pedig az erős antioxidáns-hatásra, azaz a szervezetben lezajló, esetenként káros hatású oxidációs folyamatok lassítására hívják fel a figyelmet a citrom és annak leve kapcsán. Tudjuk, hogy segítheti más tápanyagok, így például a béta-karotin felszívódását, és rendszeresen fogyasztva segít csökkenteni a vesekő előfordulását.

Antal Emese azonban figyelmeztet, hogy a kutatásokkal igazolható eredmények mellett leginkább tévhitekkel találkozunk a citromlé kapcsán: „Sajnos a reggel éhgyomorra elfogyasztott citromos víznek nincs zsírégető hatása, önmagában ettől nem fogunk lefogyni. Méregtelenítésre sem jó a citromlé, de erre nincs is szükség: a méregtelenítést a szervezetünk nagyszerűen megoldja minden külső segítség nélkül is. Hasonlóan kár abban hinni, hogy a citromlé-fogyasztás lúgosító hatású lenne. Egyrészt maga a citromlé közepesen erős sav, tehát maximum savas irányba tudja a pH-t befolyásolni, másrészt szervezetünk sav-bázis szabályozása olyan jól működik, hogy folyamatosan – és táplálkozásunktól függetlenül – egy nagyon szűk tartományban tartja a vér és sejtjeink pH-értékét. A citromlé mindenféle rákos betegséget gyógyító hatása sem igazolható, ezért ennek se dőljünk be” – figyelmeztet a szakember.

A citromlé remekül használható ételeink és italaink ízesítésére, alacsony energiatartalmú, ugyanakkor találunk benne káliumot, foszfort, némi magnéziumot és cinket is. Vitaminok szempontjából a már említett C-vitamin mellett van benne folsav is, és magas az antioxidáns-tartalma. Éppen ezért konyhánk fontos és megbecsült terméke, amelyet érdemes rendszeresen fogyasztani.

Cikkünk eredetileg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Szupermenta program oldalain jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Citromlé: nem csodaszer, de nagyon hasznos2019-10-04T15:07:16+02:00

Citrom és szódabikarbóna: tévhit és népbutítás

Dr. Csupor Dezső gyógyszerész, egyetemi docens és dr. Novák Hunor közösen, nyílt levélben emelték fel szavukat az interneten terjedő tévhit ellen, amelyet a neves hazai fitneszceleb is megosztott követőivel.

 

A nyílt levelet a HVG.hu tette közzé, amelyet változtatás nélkül közlünk.

 

Schobert Norbert több mint egymillió facebookos követővel véleményformáló erőnek számít, ez azonban kiemelt felelősséggel is jár. A testmozgás és fogyás népszerűsítésével kapcsolatos munkásságát elismerve szomorúan láttuk, hogy idegen vizekre evezve ő is tévhitek áldozata lett, és a népbutító nézeteket terjeszti követői körében is.

 

„Mindig mondtam, hogy a legnagyszerűbb dolgok a legegyszerűbbek! Íme, itt a bizonyíték” – írja Norbi, megosztva a Ripost.hu szenzációhajhász, veszélyes butaságokat tartalmazó cikkét. Ebből megtudhatja az olvasó, hogy a citrom tízezerszer erősebb daganatellenes szer, mint a gyógyszerek és kemoterápia együtt; javasolja a cikk szerzője továbbá, hogy a – nem mellesleg savanyú kémhatású – citrommal „lúgosítsunk”, esetleg szódabikarbónával kombináljuk, mert ez „életet ment”.

Dr. Csupor Dezső

Dr. Csupor Dezső

A Ripost komolytalan cikkét részletesen cáfoltuk. Az interneten tucatszámra terjednek hasonló írások, amelyek akkor válnak alkalmassá a közvélemény befolyásolására, ha közismert emberek is megosztják honlapjaikon, facebook-oldalaikon. Egy bombasztikus című, ám silány vagy félrevezető tartalmú cikk így akár több százezer olvasóhoz is eljuthat pár nap alatt. A cikkek szerzői és megosztói valószínűleg nincsenek tisztában felelősségükkel: a félrevezető egészségügyi tanácsok akár veszélyeztethetik is az olvasók egészségét. Jelen esetben rosszindulatú daganatos beteg életkilátásai romlanak, ha ezzel a „természetes” gyógymóddal próbálkozik a beteg az orvos által javasolt kezelés helyett. Valójában se a citrom, se a szódabikarbóna, se ezek kombinálása nem gyógyítja a rákot.

Lúgosítani vagy savasítani a szervezetünket nem lehet, vérünk pH-ja szigorú határok között mozog: a bekerülő savat szervezetünk pufferrendszere azonnal semlegesíti, a vese pedig kiüríti – így maximum a vizeletünk pH-ja változhat minimális mértékben, miközben vérünk pH-ja nem változik. A vicc kategóriájába tartozik, hogy pont a citrommal próbálnának lúgosítani, amely egyébként savas kémhatású. Citrommal lúgosítani olyan, mint fagyasztóval húst sütni – de úgy tűnik, a cikk szerzője mellett Schobert Norbertet sem zavarta ez a logikai bukfenc.

 

Citrom: egészséges, de nem csodaszer

Citrom: egészséges, de nem csodaszer

Kérjük Schobert Norbertet, hogy a témának utánaolvasva egy posztban korrigálja tévedését, egyúttal felajánljuk, hogy a legmodernebb készülékkel megmérjük vérének pH-ját egy heti citromevés előtt és után, bebizonyítva, hogy ezzel se savasítani, se lúgosítani nem tudja szervezetének pH-ját. Továbbá arra is szeretnénk megkérni, hogy véleményformáló erejéből fakadó felelőssége tudatában a jövőben ne osszon meg kétes értékű vagy káros egészségügyi tanácsokat.”

 

S hogy mi történik, ha megfogadjuk a bulvárlap tanácsát, és a citromlébe szódabikarbónát keverünk és úgy isszuk meg? Egy kémiai reakció jön létre, amely során a savas citrom és lúgos szódabikarbóna semlegesítik egymást, miközben pezsgést észlelünk, amely a szén-dioxidképződés következménye. Ha ilyenkor gyorsan megisszuk a folyadékot, lúgosítás helyett puffadás, gyomorgörcs és (a gáz eltávolítása miatt) egy emberes böfögés lesz az eredmény – tette hozzá Novák Hunor és Csupor Dezső.

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

2024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Citrom és szódabikarbóna: tévhit és népbutítás2016-12-20T12:27:07+01:00