BMI - TÉT Platform

A derékbőség és a prosztatarák közötti kapcsolatot mutatták ki

A vastagabb derekú férfiaknál magasabb az agresszív prosztatarák kifejlődésének kockázata – mutatták ki az Oxfordi Egyetem kutatói.

Nyolc európai országból 140 ezer férfi egészségügyi adatait elemezve a szakemberek megállapították, hogy 10 centiméterrel nagyobb derékbőség esetén 13 százalékkal növekszik a dülmirigyrák kialakulásának a kockázata. Azokat a férfiakat fenyegetheti a betegség, akiknek 94 centiméternél nagyobb a derékbőségük – ismertette a kutatási eredményeket a BBC News.

Az oxfordi kutatók az elhízásról Göteborgban rendezett európai tanácskozáson mutatták be tanulmányukat, amelyben 50 év fölötti férfiak testméreteit vetették össze a prosztatarák kialakulásának kockázatával 14 éven át. Ezen idő alatt a vizsgált személyeknél hétezer dülmirigyrák alakult ki, 934 halállal végződött.

A kutatók kimutatták, hogy a magasabb testtömegindexű (BMI) és nagyobb derékbőségű férfiak esetében nagyobb a kockázata a prosztatarák agresszív formája kialakulásának.

A prosztataráknak több különböző típusa ismert, ezek az agresszivitásban, azaz a növekedési és áttétképzési hajlamban különböznek egymástól. Az agresszív típus esetében a rákos szövetek nemcsak a prosztatában vannak jelen, hanem áttörnek a prosztata tokján és átterjedhetnek más szervekre is.

A 94 centiméter derékbőségű emberek esetében például 13 százalékkal nagyobb az agresszív prosztatarák kialakulásának a kockázata, mint a 84 centiméteres derekúaknál. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a magasabb testtömegindexű és nagyobb derékbőségű férfiaknák magasabb a dülmirigyrák halálozási kockázata.

Aurora Pérez-Cornago, az Oxfordi Egyetem szakembere hangoztatta, hogy tanulmányuk alapján a testméret és prosztatarák közötti kapcsolat komplex és a betegség agresszivitása alapján változik. Valószínűnek nevezte, hogy ennek oka a zsírsejtekben lévő rákkeltő hormonok, ezt azonban még bizonyítani kell.

A szakember azt tanácsolta, hogy a férfiak őrizzenek meg egy egészséges testsúlyt és csökkentsék derékbőségüket. Elismerte ugyanakkor, hogy tanulmányuk nem vizsgálta, milyen hatással van a dülmirigyrák kialakulásának kockázatára a testsúlycsökkentés.

Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében az egyik leggyakoribb daganatos halálok, a betegséggel élők száma meghaladja a 25 ezret és évente mintegy négyezer új megbetegedést regisztrálnak, mintegy 1700-an veszítik életüket a betegség miatt évente.

Forrás: mti

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

TÉT Platform2024-05-10T18:58:52+02:002024.05.10.| Új kutatás készült a növényi alapú italokról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai

TÉT Platform2023-12-08T10:29:15+01:002023.10.13.| Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek testalkatát a szüleitől

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek a szüleitől a testtömegindexét (BMI), vagyis azt, hogy vékony, átlagos vagy túlsúlyos lesz-e – állapította meg egy új brit tanulmány.

A legelhízottabb gyerekek esetében az arány 55-60 százalékra emelkedik, ami azt jelenti, hogy hízásukat több mint felerészben génjeik és családi környezetük határozza meg – írták a kutatók a Economics and Human Biology című szaklapban.

A Sussexi Egyetem vezette kutatás hat ország – Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Indonézia, Spanyolország és Mexikó – nagyjából 100 ezer gyerekének testmagasság- és testsúlyadatait vette alapul – írta a medicalxpress.com.

A kutatók azt találták, hogy a BMI (a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa) örökölhetősége nagyjából állandó, 20 százalékban származik az egyik és 20 százalékban a másik szülőtől.

„Az arányok többé-kevésbé minden országban hasonlóak, függetlenül a gazdasági fejlettségtől és iparosodottságtól. A kiválasztott országok között megtalálható az egyik legelhízottabb, az Egyesült Államok, valamint a két legkevésbé túlsúlyos lakosságú ország, Kína és Indonézia is” – magyarázta Peter Dolton, a Sussexi Egyetem professzora.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyerek BMI-jétől függ, mekkora hatást gyakorol rá a szülei testalkata, vagyis az összes tanulmányozott populációban megfigyelhető volt, hogy a szülői hatás a legvékonyabb gyerekeknél a legkisebb, a legkövérebbeknél a legnagyobb.

A legvékonyabb gyerekek BMI-jének 10 százaléka apai, 10 százaléka anyai örökség, a legkövérebb gyerekeknél majdnem 30-30 százalék ez az arány.

„Ez azt mutatja, hogy az elhízott szülők gyerekei sokkal valószínűbb, hogy maguk is elhíznak, ha felnőnek, mivel a szülői örökség hatása több mint kétszerese, mint a legsoványabb gyerekek esetében” – tette hozzá a professzor.

Úgy vélte, az eredmények fényében újra kell értékelni, hogy az elhízás milyen mértékben családi és genetikai tényezők eredménye és mennyire egyéni döntéseké.

Forrás: MTI