Mi a legjobb a télben? Erről sokat lehetne beszélgetni, mert van, akinek a szánkózás, másnak a karácsonyi ajándékok, de a legtöbbünknek persze a hosszú téli szünet tetszik a legjobban. Abban viszont nincs vita, hogy télen sütizni a legjobb. De hogy lett szuperkedvenc a kürtőskalács vagy éppen a bejgli?

Megfigyelted már, hogy télen másfajta ételeket kívánsz meg, mint nyáron? Nincs ez másként a süteményekkel sem: a könnyű gyümölcsös-krémes nyári sütik helyett ilyenkor inkább édes, fűszeres finomságokra vágyunk. A karácsonyi hagyományoknak két ilyen, ikonikus sütemény, a kürtőskalács és a bejgli is része. Mindkettő messzebbről érkezett hozzánk, mielőtt igazi magyar specialitássá, sőt hungarikummá váltak volna. Megérdemlik, hogy többet is tudj róluk.

A kéménysüti

A kürtőskalács – bár több mint ötszáz éves múltra tekint vissza – fiatalabb, mint a 14. század óta sütött bejgli. Nevét minden bizonnyal a régi tűzhelyek kéménye, a kürtő után kapta, hiszen a frissen készült kalács nem csak formájában hasonlít ahhoz, hanem fehéren gőzölög is, mintha füstölne.

Gondoltad volna?

A kürtőskalács eredete szerint sajnos nem magyar, de még csak nem is székely étel. Először 1450-ben, a németországi Heidelberg városában született feljegyzésben említik. Persze a jelenleg ismert formája már itt alakult ki.

Így készül

A kürtőskalács édes kelt tésztából készül, amelyet először tésztaszalaggá sodornak, majd egy hengeres sütőformára tekernek fel, és az egészet kristálycukorba forgatják. Eredeti receptje faszénparázs feletti sütést ír elő, de manapság inkább gázsütőben készítik. Sütés közben olvasztott vajjal kenegetve alakul ki a ropogós barna karamellréteg, és végül még forrón meghengergetik fahéjban, kókuszreszelékben, őrölt dióban vagy mogyoróban, esetleg kakaóporban vagy mákban.

Mennyit ehetek belőle?

Mivel a kürtőskalács ugyan finom, de cukron és szénhidráton kívül mást nem sokat tartalmaz, ezért csak időnként egyél belőle, hogy étrended kiegyensúlyozott maradjon.

A legmagyarabb német süti

A bejgli úgy lett a karácsonyi asztal elmaradhatatlan édessége, hogy az eredetileg Szilézia vidékéről származó kalács az osztrákok segítségével érkezett hozzánk még valamikor az 1800-as években. Neve is a német „beugen”, azaz meghajlít szóból származik, mivel eleinte nem csak feltekerték, hanem a tekercset patkó alakban meg is hajlították. Főleg dióval és mákkal töltjük, de a meggyes-mákostól a gesztenyésen át az almásig számtalan fajta létezik már.

Gondoltad volna?

Mint sok más élelmiszerhez, a dióhoz és a mákhoz is kapcsolódnak régi hiedelmek. A mák fogyasztása bőséget, sok pénzt jelent, míg a diót rontás ellen javasolták enni. Ha szenteste mákot eszünk, az boldogságot hoz a néphit szerint.

Így készül

A bejgli alapja a kelt tészta, amelyből lapokat formáznak, majd erre halmozzák a tölteléket, amely cukorral-tejjel kevert darált dió vagy mák, amelyet vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal ízesítenek. A lapot feltekerve, kivajazott tepsibe helyezve a tetejét tojásfehérjével megkenve aranybarnára sütik.

Ami jó benne

A dióban egy speciális vegyületet, az omega-3 zsírsavakat is megtaláljuk, amelyekre szervezetednek számos folyamatban szüksége van, például az immunrendszer működéséhez vagy éppen az idegrendszer megfelelő működéséhez. De bőségesen van benne magnézium, kálium, foszfor vagy éppen cink vagy vas is, tehát a dió igazi szupergyümölcs.

A mák sok emésztést segítő rostot tartalmaz, tíz dekában körülbelül 20 gramm van belőle. Értékes zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezeted nem képes előállítani (ezeket hívják esszenciális zsírsavaknak), de egy növésben lévő szervezet számára leginkább az lehet fontos, hogy jó sok kalcium van benne, ami a csontokat erősíti. No meg B-vitaminok, folsav, vas, kálium és magnézium, amelyek segíti az idegrendszer működését.

Bár a dió és a mák is elég egészségesnek tűnnek, falatozás közben azért ne feledkezz meg a sok cukorról. Tarts mértéket, inkább minden nap egyél egy szeletet karácsony táján, mint egyszerre sokat – így elkerülheted a felnőttek által tréfásan csak bejglimérgezésként emlegetett ünnepi kajatúlterhelést.

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazin 2016. decemberi számában jelent meg.