anyatejes táplálás - TÉT Platform

Szoptatás világhete: féléves korára már csak a babák fele kap anyatejet

Bár az első három hónapban tízből kilenc anyuka szoptatja a gyermekét, később ez a szám drasztikusan csökkenni kezd: féléves korukra a csecsemők fele, egyéves kor felett pedig már csak a babák negyede kap anyatejet, derül ki egy friss hazai iparági kutatásból.

Pedig a szakértők világszerte a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatást, majd (szilárd étellel kiegészítve) annak folytatását javasolják. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása ugyanis különösen fontos: az optimális fejlődés mellett több felnőttkori népbetegség megelőzésében is kulcsszerepet tölt be.

Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a csecsemő számára: változó összetételének köszönhetően mindig az aktuális igényekhez igazodik, nem terheli meg a baba fejletlen emésztőrendszerét, erősíti az immunrendszert, valamint védelmet nyújt az allergiás megbetegedésekkel és a különböző fertőzésekkel szemben. Bár a WHO (Egészségügyi Világszervezet) egészen féléves korig a kizárólagos szoptatást ajánlja, a 6 hónapos babák körében ez csak minden negyedik baba esetében valósul meg.

„Fontos, hogy a születést követően azonnali bőrkontaktus alakuljon ki anya és gyermeke között, és támogassuk az újszülött mellre tételét, hiszen az anyatej már az első pillanattól védelmet nyújt a szervezet számára, valamint a szopási ösztön is az élet első 30-40 percében a legerősebb. Az ilyenkor termelődő előtejet a baba első védőoltásának is nevezik, amely a benne lévő tejcukornak köszönhetően az újszülött vércukorszintjét is beállítja. A féléves korig vagy lehetőség szerint ennél is tovább tartó, folyamatos anyatejes táplálás azonban legalább ilyen fontos.” – hívta fel a figyelmet a szoptatás világhete alkalmából dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház Perinatális Intenzív Centrumának vezetője.

Mellgyulladás és a tej mennyiségének csökkenése miatt adják fel a legtöbben

A szoptatási hajlandóság csökkenését sokszor fizikai gondok okozzák, amellyel minden harmadik édesanya szembesül. A hazai adatok szerint féléves kor előtt tízből hat anyuka panaszkodik arra, hogy túl kevés a tej, míg a második leggyakoribb probléma a mellgyulladás és a kisebesedett mellbimbó.

A fizikai problémák jelentős része, valamint a helytelen táplálkozásból vagy folyadékbevitelből eredő nehézségek szakértői segítséggel orvosolhatók, de fontos az is, hogy minél kevesebb stressz és társadalmi nyomás nehezedjen azokra az anyukákra, akiknél problémás a szoptatás. Az anyatejes táplálás pótolhatatlan védelmet nyújt a baba számára, és minden cseppje számít. A szoptatás ráadásul az anyukának is számos előnnyel jár: elősegíti a méh összehúzódását, csökkenti a szülés utáni vérzést, segít, hogy az anyuka visszanyerje a várandósság előtti súlyát, és csökkenti a cukorbetegség, a mell- és a petefészekrák, valamint a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.

Az idő előtti hozzátáplálás súlyos következményekkel járhat

Erdélyi-Sipos Alíz

A legfrissebb kutatási eredményekből az is kiderül, hogy az anyukák jelentős része (bár a legtöbb esetben tudják, hogy mi lenne a helyes) idő előtt vagy nem megfelelő ételekkel kezdi meg a hozzátáplálást: tízből négy anyuka például 1 éves korban már felnőttek részére szánt ételt is ad a gyermekének. Pedig a kizárólagos szoptatás befejezése után különösen fontos folytatni a tejalapú táplálást, a hozzátáplálást pedig a szakértők által javasolt időben és sorrendben kellene elkezdeni. Akár a túl korai vízfogyasztás is káros lehet: míg az anyatej olyan védőréteget képez a belek falán, amely meggátolja a baktériumok és vírusok vérkeringésbe jutását, a víz például lemossa ezt a védelmet.

“A tehéntej 1 éves kor előtti bevezetése sem ajánlott, mert jelentősen több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint, amennyire a babának szüksége van, és az allergiás megbetegedések, valamint a vashiányos vérszegénység kialakulásának kockázatát is növeli. A tejalapú táplálás (anyatej, vagy annak hiányában tápszer, majd junior gyerekital), illetve összességében az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kiemelt jelentőséggel bír. Olyan felnőttkorban jelentkező népbetegségek előzhetők meg így, mint például az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.” – foglalta össze Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Részletes információ és további segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Új kutatás készült a növényi alapú italokról

TÉT Platform2024-05-10T18:58:52+02:00

A legtöbben a reggeli kávé alkalmával fogyasztják a növényi alapú italokat. A Danone Magyarország 2024-ben ismét részese volt az öt kelet-közép-európai országban – így hazánkban is - végzett régiós kutatásnak. Az idén már harmadik alkalommal [...]

Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai

TÉT Platform2023-12-08T10:29:15+01:00

Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

TÉT Platform2019-09-05T19:57:22+02:00

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Szopási sztrájk – egy létező probléma

Háromból egy anyukának nehezen megy a szoptatás, legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tej – derül ki egy friss hazai felmérésből. Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, a társadalom még mindig gyakran ragasztja a „rossz anya” bélyeget azokra, akik nem tudnak megfelelően szoptatni. Pedig ez korántsem könnyű feladat, Béres Alexandra fitnesz világbajnok babája például szopási sztrájkba kezdett, és komoly fejtörést okozott az édesanyjának.

„Az első kislányomnál minden tökéletes volt, rengeteg tejem volt, és kifejezetten boldog időszakként éltük meg mindketten a szoptatást. A második babánál viszont, hiába csináltam mindent ugyanúgy, nem alakultak jól a dolgok, és csak kínkeservesen tudtam etetni. Az orvosok azt mondták, hogy ezt a fajta elutasítást szopási sztrájknak hívják, viszonylag gyakori, és rengeteg tényező állhat a hátterében.” – mesélte Béres Alexandra, fitnesz világbajnok. „A korábbi tapasztalatok miatt én továbbra is szentül hittem az anyatejes táplálásban, ezért mindent megtettem, hogy 6 hónapos koráig legalább valamennyire tudjam szoptatni. Utána viszont tápszeres kiegészítést is kapott, mert hiába volt sok tejem, nem fogadott el annyit, amennyi a megfelelő fejlődéshez szükséges lett volna.”

edesanya_babaval

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legtökéletesebb táplálási mód a baba számára. Amennyiben a szoptatás valamilyen akadályba ütközik, fontos, hogy a gyermekorvos segítségével a megfelelő alternatívát biztosítsuk a csecsemőnek. Bár féléves korukig a babák közel háromnegyede kap tápszert hazánkban, a tápszerekkel kapcsolatban még mindig rengeteg tévhit él a köztudatban. A tévhitek és a társadalmi elvárások miatt kialakuló stressz és bűntudat nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szoptatási problémával küzdő anyák gyakran nem mernek segítséget kérni. Pedig a nem megfelelő szoptatás odáig vezethet, hogy a baba éhezik, és nem fejlődik megfelelően.

„A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges. Az életkornak megfelelő táplálás elengedhetetlen: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás nem csak a gyermekkori egészséget határozza meg, de olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.” – fejtette ki dr. Altorjai Péter, házi gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja.

Dr. Polgár Marianne (kép forrása: www.gyermekgasztro.hu)

„A születést követő időszakban alakul ki a szervezet egyik legfontosabb védekezőrendszere, a bélflóra, amelynek fejlődését az immunanyagokban gazdag anyatej támogatja a leghatékonyabban. A tévhittel ellentétben azonban a tápszerrel táplált babák immunrendszere sem gyengébb az anyatejes társaikénál, és a felmérések alapján az intelligenciaszintjükben sincsen különbség” – hangsúlyozta dr. Polgár Marianne, gyermek-gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja. „A szakértők által kifejlesztett, modern tápszerek nem vezethetnek elhízáshoz, ugyanis nem tartalmaznak többet a különböző ásványi anyagokból vagy tápanyagokból, mint, amennyire a baba életkorának megfelelő fejlődéshez szükség van” – tette hozzá.