Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok budapesti iskolákban
Az általános és középiskolások körében végzett felmérések összehasonlítása
Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet a 2005-2006-os tanévben összesen 1930 7-14 éves és 1283 15-18 éves tanuló komplex táplálkozás-egészségügyi vizsgálatát végezte el a fővárosban a Nestlé Hungária Kft. támogatásával.
Valamennyi korosztály rendszertelenül étkezett: a tanulók 25%-a nem reggelizett, a lányok több mint 15 %-a nem vacsorázott. A tanulók kevesebb, mint fele fogyasztott napi rendszerességgel nyers zöldséget, a 7-14 évesek között 10%-kal több volt a naponta gyümölcsöt fogyasztók aránya az idősebb korcsoporthoz viszonyítva. Valamennyi csoportban az ajánlott többszöröse volt a só bevitel. A cukrozott üdítőitalok fogyasztása 50%-kal nagyobb volt az általános iskolások esetében.
Míg a 7-14 éves lányok 29%-a fogyókúrázott már, addig a 15 évesnél idősebbeknél ez az arány 41% volt. A fiatalabb korosztály közel fele sportolt naponta, a középiskolás fiúk esetében ez az arány már csak 25%, a lányok esetében 13% volt.
Az életkor előrehaladtával a rendszeresen dohányzók aránya nőtt, az idősebb korosztályban elérte az 55%-t, ahol a fiúk és a lányok között nem mutatkozott lényeges különbség. Az fiatalabb korcsoportban a túlsúlyosok/elhízottak aránya 25%, míg az idősebbek körében 16% volt, a lányok esetében a testösszetétel előnytelen változása mellett. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy kiemelt táplálkozási kockázati tényezők a teljes vizsgált csoportban jelen vannak, az európai trendhez hasonlóan a serdülő, ill. az annál idősebb korosztály fizikai aktivitása meg sem közelíti a prevenciós ajánlást.
A nemrégiben Isztambulban lezajlott WHO Európai Régiójának Miniszteriális Konferenciája felhívta a figyelmet az elhízás járványszerű elterjedésére az egész régióban. Az itt aláírásra került Charta fő célkitűzései között prioritást élvez a látható előrelépés megvalósítása, különösen gyermekek és serdülők esetében 4-5 éven belül a legtöbb országban, és a folyamat visszafordítása legkésőbb 2015-re.
Általános iskolák
A 7-14 évesek közel 6 százaléka sovány, 19 százaléka túlsúlyos, negyede már fogyókúrázott.
Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) a Nestlé Hungária Kft. támogatásával 2005 szeptemberében átfogó, reprezentatív felmérést indított a fővárosban a 7-18 éves tanulók körében. Az OÉTI szakemberei megállapították, hogy a fiúk mintegy 18 százaléka túlsúlyos és 7 százaléka elhízott, míg a lányoknál a túlsúlyosak aránya megközelítően 20 százalék és az elhízottaké meghaladja a 6 százalékot. A kutatás első szakaszában – 2005. szeptember 5. és december 7. között – 1930 fővárosi általános iskolás tanuló táplálkozás-egészségügyi felmérésére került sor. A felmérés második szakasza várhatóan 2006 májusáig tart. Ebben az időszakban a 15-18 évesek táplálkozási szokásait és életmódját tanulmányozzák. Utoljára 1997 és 2000 között végezett a fiatalok körében országos reprezentatív táplálkozás-egészségügyi szűrést az OÉTI, akkor csak a 15-18 éves korosztályt vizsgálták.
A reprezentatív felmérést az OÉTI és az ÁNTSZ szakemberei a pedagógusokkal együttműködve 16 kerület 18 általános iskolájának 117 osztályában végezték el. A felmérésben 1930 tanuló önkéntes alapon vett részt, amely szám már önmagában figyelemfelkeltő. A felmérés alapját az általános fizikális paraméterek és állóképesség vizsgálata mellett a gyerekek által kitöltött kérdőívek adták. A felmérés különlegessége, hogy az elhízás mértékét a test összetételének mérésével is vizsgálták, amihez a nagy értékű műszert a Nestlé Hungária Kft. biztosította. A Nestlé Hungária Kft. kiemelkedően sikeres vállalkozásként fontosnak tartja, hogy a társadalom számára hasznos ügyeket felkaroljon, főleg az egészséges életmód területén. „A Nestlé megalapítása óta a kutatásra helyezi a hangsúlyt, ezért döntöttünk úgy, hogy támogatjuk az OÉTI reprezentatív felmérését” – tette hozzá Laurent Freixe, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
A vizsgálat eredménye szerint a felső tagozatos általános iskolások táplálkozásában már jelen vannak a felnőttkorra jellemző szokások csírái, például a tej- és tejtermékek, zöldség- és gyümölcsfélék nem megfelelő mennyiségű, valamint a húskészítmények, zsiradékok és édességek túlzott fogyasztása, kiegészülve a korcsoportra inkább jellemző tésztafélék, és a cukrozott üdítőitalok preferenciájával. Ugyanakkor kedvező irányú változás, hogy a barna kenyerek, gyümölcs- és zöldséglevek emelkedő arányban szerepelnek az iskolások étrendjében. Ebben az életkorban a táplálkozási szokások még nem rögzülnek hosszú távon, tehát megfelelő oktatás, egészségnevelés, életmód- és mozgáskultúra fejlesztés mellett lehetséges a felnövekvő generáció egészségének megőrzése.
Ennek feltérképezése érdekében a vizsgálat során számos életmódbeli kérdésre is válaszoltak a gyerekek, például hogy milyen módon töltik el szabadidejüket, mennyi időt töltenek szabadlevegőn, járnak-e sportolni, milyen az önmagukról alkotott testképük, milyenek a vitamin és ásványianyag-fogyasztási szokásaik, mit tudnak a táplálkozás legfontosabb szabályairól, naponta milyen gyakran étkeznek, dohányoztak-e már életükben, vagy esetleg dohányoznak-e rendszeresen.
A kérdőíves kutatás eredménye szerint az életkorral együtt nő a lakásban eltöltött, és csökken a sétára és a sportra fordított szabadidő. Szabadlevegőn a tanulók általában 1-2 órát töltenek, sokan közülük azonban csak iskolába menet. A napi testmozgás, testedzés alig több mint a serdülők felére jellemző. A 7-14 éves tanulók fele nem elégedett saját testével, sokan fogyni szeretnének, mi több 20-30 százalék már fogyókúrázott is. A felső tagozatos gyermekek nem étkeznek naponta ötször, sőt gyakran még a háromszori főétkezés követelménye sem teljesül. A válaszok alapján az is kiderült, hogy a serdülő fiúk 5, a lányok 10 százaléka cigarettázik rendszeresen.
„Mindezek a tények egyértelműen rávilágítanak az elhízás népegészségügyi jelentőségére, illetve a beavatkozás szükségességére.” – mondta Dr. Antal Magda, az OÉTI főosztályvezető főorvosa. Egy intervenciós program sikeréhez elengedhetetlen a jelen állapot ismerete, valamint a beavatkozás eredményének, netán eredménytelenségének időről időre történő felmérése, hisz mindezek birtokában lehet megtenni a javításhoz szükséges lépéseket.
A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága a gyermekek, serdülők és felnőttek körében világszerte évről évre nő. A gyermekkori elhízás a felnőttkori elhízás fokozott kockázati tényezője. Az elhízáshoz társuló krónikus megbetegedések közül nem egy (cukorbetegség, magas vérnyomás) már gyermekkorban is megjelenhet, mi több, az elhízott gyermekek felnőttkorukban sokkal veszélyeztetettebbek a táplálkozással összefüggő megbetegedésekre, és esetükben a halálozási arány is meghaladja a gyermekkorban normális testsúlyú kortársaikét, még akkor is, ha felnőtt korukban testtömegük megfelel a kívánatosnak. A már elhízott gyermekek testtömegét igen nehéz csökkenteni, és helytelen életvezetéssel a túlsúlyosok is könnyen átcsúszhatnak az elhízott kategóriába a kellő odafigyelés hiányában.
Középiskolák
Lehangoló középiskolai körkép: kövér fiúk és fogyókúrázó lányok
A tinédzser fiúk negyede kövér vagy elhízott, a lányok majdnem fele diétázik
Nincsenek tisztában a hazai középiskolások az egészséges táplálkozás alapjaival. A diákok többsége túlzott mértékben fogyaszt húskészítményeket, cukrozott üdítőket és zsíros ételeket, így az elhízás és a túlsúlyosság veszélye fenyegeti a fiatalságot – derül ki az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) kutatásából, amely a Nestlé Hungária Kft. támogatásával a budapesti 15-18 éves fiatalok táplálkozási és életmódbeli szokásait vizsgálta.
A középiskolások negyede túlsúlyos
A vizsgálat kimutatta, hogy a túlsúlyosok aránya a fiúk körében kiemelkedően magas, közel 16 százalék, az elhízottak aránya 4 százalék. A lányoknál ezek az értékek valamivel alacsonyabbak: mintegy 8 százalékuk túlsúlyos, 3 százalékuk elhízott. A derék-körfogat mérése során kapott eredmények is megdöbbentők. Az elhízott fiúk esetében a has-körfogat 30 cm-rel, a lányoknál 16,5 cm-rel haladta meg normál értéket, a derék-körfogat a fiúk körében 19 cm-rel, a lányoknál 11 cm-rel volt több a normál értéknél. A vizsgálat a kóros soványság problémájára is felhívja a figyelmet. A fiúk és lányok is közel 7 százaléka sovány.
„A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága a gyermekek, serdülők körében világszerte évről évre nő. Az elhízáshoz társuló krónikus megbetegedések közül nem egy (cukorbetegség, magas vérnyomás) már gyermekkorban is megjelenhet. Az elhízott gyermekeknél felnőttkorban a táplálkozással összefüggő megbetegedések kialakulásának veszélye sokkal nagyobb” − mondta Dr. Antal Magda, az OÉTI főosztályvezető főorvosa.
Új divat: foci helyett dohányzás és fogyókúra
A vizsgálat a 15-18 évesek életmódját is feltérképezte. A végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen, ugyanakkor a sporttal, sétával eltöltött idő az életkor előrehaladtával radikálisan csökken. A diákok 15-20 százaléka csupán iskolába menet tartózkodik szabad levegőn, a sportolásra fordított idő a tanulók 60 százalékánál naponta kevesebb, mint egy óra. A középiskolások szabadidős tevékenységei közül a tévénézés, számítógépezés, olvasás és zenehallgatás a legkedveltebbek. Tízből csupán három tanuló jelölte meg hobbijaként a sportot, a fiatalok mégis elégedetlenek fizikai állóképességükkel. A lányok 90 százaléka nincs kibékülve testsúlyával. 40 százalékuk rendszeresen diétázik, ahelyett, hogy táplálkozási szokásain változtatna.
Hiányos ismeretek
Az elhízás és a túlsúly fiatal kori kialakulásának hátterében az ismeretek hiánya áll. A diákok többsége nincs tisztában a helyes táplálkozás alapjaival. Magas a felvágottak, húskészítmények, a cukrozott üdítők fogyasztásának aránya szemben a nyers zöldségekkel, gyümölcsökkel, halfélékkel. Annak ellenére, hogy a zöldség (45%) és a gyümölcs (68%) napi fogyasztása emelkedő tendenciát mutat, arányuk még mindig alacsony. A kedvező élettani hatású hal fogyasztása (17%) továbbra is elenyésző. A vitaminok bevitelében is súlyos hiányosság mutatkozik. A kalciumbevitel a diákok 70 százalékánál a kritikus szint alatt van, valamint a B-vitamin csoport, a D-vitamin mennyisége sem megfelelő a tanulók többségénél.
1
„A Nestlé − a hazai élelmiszeripari vállalatok között egyedülállóan − immár négy éve támogatja Nutrikid programjával az általános iskolák egészségnevelési törekvéseit. A vállalat a 2005 szeptemberében elindított Nestlé Életmód Központtal a felnőtt magyar lakosság egészségesebb életmódjának kialakításához is hozzá kíván járulni” – mondta Aldo Siegrist, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. „A Nestlé a termékfejlesztésre is kiemelt figyelmet fordít. Az OÉTI szakemberei által végzett kutatás eredményei fontosak számunkra, hisz ezek ismeretében tudunk a vásárlóink igényeinek megfelelő termékeket készíteni” – tette hozzá az ügyvezető.
A vizsgálat
A reprezentatív felmérést az OÉTI és az ÁNTSZ szakemberei a főváros 11 kerületének 17 középiskolájában, 1273 tanuló részvételével végezték el. A felmérésben a diákok önkéntes alapon vettek részt. A vizsgálat egy kérdőív kitöltéséből és egy állapotfelmérésből állt, melynek különlegessége, hogy az elhízás mértékét a test összetételének mérésével is vizsgálták, amihez a nagy értékű műszert a Nestlé Hungária Kft. biztosította.
Már az általános iskolában is probléma a túlsúly
A középiskolások táplálkozási és életmódszokásait vizsgáló kutatás előzménye az OÉTI Nestlé Hungária Kft. támogatásával megvalósult felmérése 2005. szeptember-december között, amely a budapesti általános iskolások egészségi állapotát mérte fel. Az 1930 kisdiák bevonásával készült kutatás 2006 tavaszán közzétett eredményei azt mutatták, hogy a fiúk mintegy 18 százaléka túlsúlyos, 7 százaléka elhízott, míg a lányoknál a túlsúlyosak aránya megközelítően 20 százalék, az elhízottaké pedig meghaladja a 6 százalékot. A kutatás eredményei szerint már a 7-14 évesek körében jelentkeznek a felnőtt korra jellemző rossz táplálkozási szokások, többek között a nem kellő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, vagy a túlzott zsírfogyasztás.
A középiskolások körében végzett felméréssel lezárult a tavaly szeptemberben indult kutatás, mely egyértelműen rávilágított arra, hogy a helytelen táplálkozási szokások és az ismeretek hiánya veszélyezteti a felnövő generáció egészségi állapotát.
Budapest, 2006. november 29.
