Karácsonyon innen, Mikuláson túl

 

Bizonyára minden gyerek kibontotta már a Mikulástól kapott csomagot, amiből nem hiányozhatott a csokoládé sem, és lassan a finomabbnál finomabb csokis sütemények is készülnek az ünnepi asztalra. Ilyenkor, karácsony környékén tetőzik a csokoládéfogyasztás, ezért a TÉT Platform szakértőinek segítségével néztük meg, egészséges-e a közkedvelt édesség.

 

Magyarországon évente és fejenként körülbelül 3,2 kilogramm csokoládé fogy el, amivel még a felét sem érjük el az Európai Unió 6,5 kg-os értékének, nem is beszélve a nagy csokikedvelő nemzetek, például Svájc, Németország vagy Anglia éves 10-11 kilogrammjáról. Kedveltség szempontjából nálunk továbbra is a tejcsokoládé vezet, a Magyar Édességgyártók Szövetségének múlt évi felmérésében 54 százaléknak volt ez a kedvence, amit az étcsokoládé 27 és a fehér csokoládé 19 százalékkal követett.

A csokoládéhoz számos legenda és néhány újabb keletű tévhit is kapcsolódik. Míg sokan az elhízás egyik fő felelősét látják benne, mások a magas antioxidáns-tartalma miatt a vörösborhoz hasonlítják. Antal Emese dietetikus-szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a csokoládé helyet kaphat a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásban, és mértékkel fogyasztva valóban lehetnek pozitív hatásai az egészségre. „Több kutatás is arra mutatott rá az elmúlt években, hogy a rendszeres, de kismértékű csokoládéfogyasztás jótékony hatással van a szív és az érrendszer állapotára, sőt, egyes szakértők szerint védőhatást fejthet ki az érelmeszesedés vagy a stroke (agyvérzés) szempontjából. Mindez a csokoládéban található antioxidáns hatású vegyületeknek köszönhető, amelyekből annál többet találunk egy táblában, minél nagyobb annak kakaótartalma. A pozitív hatások azonban még a tejcsokoládé fogyasztása esetén is kimutathatók – erről egy idei tanulmány számolt be – amit a tejből származó kalciumnak és zsírsavaknak és nem az antioxidánsoknak tulajdonítanak.” – ismerteti a szakértő.

Egy 2011-es metaanalízisben több mint 110.000 ember adatait tekintették át, és úgy találták, hogy a rendszeresen, kis mennyiségben fogyasztott csokoládé jelentős mértékben, akár 37 százalékkal is csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének esélyét, és az agyvérzés (stroke) kockázatát is mérsékli 29 százalékkal. Érdekes összefüggést találtak a cukorbetegséggel is: a csokifogyasztók esélye a betegség kialakulására közel egyharmadával kevesebb, mint akik nem szeretik a csokoládét.

„A kutatók eredményei figyelemre méltóak, és ezek alapján kijelenthetjük, hogy a jó minőségű csokoládé és a vele készült élelmiszerek a kiegyensúlyozott étrend részei lehetnek – folytatja Antal Emese. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a csokoládé energiatartalma elég magas, nagyjából 54 kcal (227 kJ) van 10 grammjában, így nagyobb mennyiség rendszeres fogyasztása viszont a megfelelő fizikai aktivitás nélkül túlsúlyhoz, majd elhízáshoz vezethet.” – figyelmeztet minket a dietetikus.

 

Bár a legújabb eredmények inkább a csokoládé pozitív hatásaira mutatnak rá, számos tévhit alakult ki körülötte. Ilyen például az, hogy fogyasztása növeli a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin szintjét. Kimutatható, hogy a depressziós vagy arra hajlamos emberek több csokit esznek, de eddig nem sikerült meggyőző tudományos bizonyítékot találni arra, hogy valóban lenne ilyen hatása.

 

Sokan örülhetnek viszont annak, hogy a pattanások kialakulása sem köthető közvetlenül az édesség fogyasztásához, hiszen ezt sem sikerült még a tudomány eszközeivel alátámasztani. A pattanások megjelenése a bőr fokozott faggyútermelésének köszönhető, és ezt sokkal erősebben befolyásolja a bőrtípus, a hormonháztartás és a bőrápolás, mint a csokoládé vagy a zsíros ételek fogyasztása.

 

A leggyakrabban azonban azzal a tévhittel találkozunk, hogy a csokoládétól elromlanak a fogaink. A fogszuvasodás összetett folyamat, amelyben döntő szerepet játszik a szájüregünkben élő Streptococcus mutans nevű baktérium, amely a szénhidrátokból savat képezve bontja meg a fogzománcot. Károsító tevékenysége ellen a legjobb védekezés azonban nem a cukor vagy a csokoládé kerülése, hanem a rendszeres és alapos fogmosás, amely eltávolítja a fogak felszínére rakódott lepedéket, megszüntetve így a kedvező körülményeket a fognyüvő baktérium számára.

Miből áll a csokoládé?

A csokoládé fő összetevői a kakaópor, a kakaóvaj és a cukor, tejcsokoládé esetén a tejpor. A fehér csokoládéban nincs kakaópor, ezért nem is minősíthető igazi csokoládénak. Mit érdemes tudni a kakaóvajról és a kakaóporról?

Kakaóvaj

A kakaóvaj halványsárga színű, csokoládé ízű és illatú zsiradék. Magas mennyiségben tartalmaz telítetlen zsírsavakat (több mint egyharmada egyszeresen telítetlen zsírsav), de ennek ellenére az egyik legstabilabb zsiradék, mivel sok természetes antioxidánst tartalmaz. Többek között a benne természetes formában előforduló E-vitaminnak is köszönheti, hogy akár 2-5 évig is eltartható. A csokoládén túl rengeteg kozmetikai készítményben megtalálható, de fontos gyógyszeripari alapanyag is. Érdekessége, hogy olvadáspontja 32-36 C fok, közel annyi, mint a testhőmérsékletünk, ezért olvad el olyan könnyen a szánkban.

Kakaópor

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint kétféle kakaópor létezik. A zsírszegény kakaóporban a szárazanyag tömegére számítva kevesebb, mint 20 százalék kakaóvajat találunk. A normál kakaóporban ezzel szemben legalább 20 százalék a kakaóvajtartalom, és maximum 9 százalék a víz. A gyártók sokszor jelölik még „holland” típusú kakaóporként terméküket, ezt az eljárást 1828-ban fejlesztette ki a holland Coenraad Johannes van Houten. Ő gyakorlatilag a ma ismert kakaóport találta fel, amikor az erősen savas kakaót lúgos anyagokkal kezelte.