Megkezdődött az iskola, a gyerekeknek a vakáció helyett ismét a tananyagra kell koncentrálniuk, és a napról-napra tudásuk legjavát elővenni a jó tanulmányi eredményekért. Teljesítményük jelentős részben a táplálkozásukon múlik, mivel a kiegyensúlyozott étrend több kutatás szerint is pozitívan képes befolyásolni a koncentrálóképességet és a szellemi funkciókat. A nem megfelelően vagy hiányosan táplált gyermekek szellemi teljesítménye viszont 15-20 százalékkal alacsonyabb lehet. Mit adjunk a gyereknek, hogy energikusan, frissen vegye az akadályokat?

A táplálkozással foglalkozó szakértők szerint a reggeli talán a nap legfontosabb étkezése. Szerepét több klinikai kutatás is vizsgálta, és ezek szerint elmondható, hogy a tartalmas reggelit fogyasztó gyerekek jobban tudják figyelmüket összpontosítani és feladatmegoldó képességük is jobb azokénál, akik kihagyják a nap első étkezését.

A rendszeresen reggeli nélkül iskolába induló gyerekek körében az elhízás is gyakrabban fordulhat elő.

Azonban az sem mindegy, mivel indítjuk a napot.
„Az ember legnagyobb energiaigényű szerve az agy, hiszen átlagosan minden negyedik-ötödik kalóriát a központi idegrendszer működése során használunk fel, miközben tömege testünkének csak körülbelül a két százaléka” – árulta el Antal Emese, dietetikus, szociológus, a Táplálkozás-Életmód-Testmozgás (TÉT) Platform szakmai vezetője. Érdemes még azt is megjegyezni, hogy az agy a vérben lévő cukrot tudja tápanyagként hasznosítani, a fehérjéket és a zsírokat nem. Ezért fontos az, hogy napi étrendünk a megfelelő mennyiségben tartalmazzon szénhidrátokat, amelyeknek a napi energiaszükséglet mintegy 50-55 százalékát kell biztosítania – folytatja a szakértő.
A reggeli szénhidráttartalma különösen fontos szerepet kaphat a gyerekeknél, mivel ők jellemzően délelőtt „járatják csúcsra” az agyukat, amely a szellemi munka hatására akár 1,5 kcal (vagyis kb. 6 kJ) energiát is felhasználhat percenként. Néhány évvel ezelőtt egy amerikai kutatás arra is rámutatott, hogy a sok összetett szénhidrátot tartalmazó reggeli hatékonyabb a mentális funkciók szempontjából, mint az ugyanolyan energiatartalmú, de egyszerűbb szénhidrátokban gazdag. „Az összetett szénhidrátok – mint például a teljes értékű gabonafélékben előfordulók – hosszabb távon biztosítják a megfelelő vércukorszintet” – hangsúlyozza Antal Emese, aki szerint a legjobb valamilyen rostban is gazdag, teljes kiőrlésű gabonafélével, pékáruval kezdeni a napot. „Az ezekben található rostok ugyanis jótékonyan befolyásolják (lassítják) a szénhidrátok felszívódását” – teszi hozzá.
A táplálkozással foglalkozó szakemberek szerint a reggeli minősége mellett az is probléma, hogy minden második gyerek és harmadik felnőtt egyszerűen kihagyja a reggelit. Ez egyértelműen növeli az elhízás veszélyét, és csökkenti az agy kognitív funkcióinak működését, így például a térbeli és a rövidtávú memória-funkciók is rosszabbak lehetnek azoknál, akik nem reggeliznek.
„Az ideális reggeli akár a napi energiaszükséglet 20-25 százalékát is biztosíthatja. A legjobb, ha szénhidrátot és fehérjét is tartalmaz, és ne felejtkezzünk el a folyadékbevitelről se” – összegez Antal Emese. Az ételek nyelvére lefordítva: reggel a gyermek fogyasszon teljes kiőrlésű gabonafélét, teljes értékű fehérjeforrást, mint például sovány tejet, tejterméket vagy húsfélét, és friss zöldség vagy gyümölcs egészítse ki a reggelit.

Példák az egészséges és tápláló reggelire:

1 szelet rozskenyér, körözött, 1 db zöldpaprika, 1 pohár frissen facsart narancslé
1 darab teljes kiőrlésű zsemle, margarin, csirkemell-sonka, paradicsom, 1 bögre tej
Pirítós teljes kiőrlésű toastkenyérből, 1 lágytojás, kígyóuborka, gyümölcstea

A TÉT Platform felhívja tisztelt Partnerei és az érdeklődők figyelmét, hogy az előre csomagolt élelmiszereken önkéntesen feltüntetett tápértékjelölés jogi szabályozása a közeljövőben több tekintetben megváltozik.

Ennek következtében az EU szinten alkalmazott önkéntes GDA rendszerét alapul vevő – itthon a TÉT Platform által kidolgozott „Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ)” kifejezés élelmiszereken történő feltüntetésének lehetősége 2014. december 13-tól megszűnik. Az addig az időpontig legyártott, INBÉ feliratot tartalmazó élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idejük lejártáig forgalomban maradhatnak majd.

A változás oka az, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós rendelet1 vonatkozó előírásai alapján a fenti időponttól kezdve a tápértékjelölés az élelmiszereken csak a rendeletnek megfelelő módon alkalmazható. Az Európai Bizottság útmutatót dolgozott ki a rendelettel összefüggő egyes kérdések, így a tápértékjelölés önkéntesen alkalmazható formái tekintetében is2. Ebben az útmutatóban kifejezetten szerepel az a kitétel, hogy a rendelet értelmében a Bizottság az élelmiszereken nem tartja alkalmazhatónak az angol „GDA” (magyarul hivatalosan
„INBÉ” fordítást kapott) kifejezést.

Mindazonáltal a jogszabály továbbra is lehetővé teszi azt, hogy a gyártók a kötelezően feltüntetendő tápértékjelölés mellett önkéntes módon, kiegészítő tájékoztatást is feltüntessenek az élelmiszerek tápanyagtartalmával kapcsolatban3. Ennek feltételeit is tartalmazza a rendelet és az útmutató. Az új rendszer ha csak kis mértékben is, de eltér majd a korábban Európa-szerte, így hazánkban is széles körben alkalmazott INBÉ kézikönyv előírásaitól. A legfontosabb eltérés egyebek mellett az lesz, hogy az „Irányadó Napi Beviteli Érték” kifejezés helyett a „Referencia Beviteli Érték” szóösszetételt kell majd használni.

Rövidített alakként felhasználható mind a magyar (RBÉ), mind az angol (RI) rövidítés. Az adatok közvetlen közelében pedig fel kell tüntetni a következő mondatot: „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára 8400 kJ/2000 kcal).
A TÉT Platformban részt vevő szervezetek és vállalatok elkötelezettek a fogyasztók lehető legteljesebb tájékoztatása iránt az élelmiszerek csomagolásán, ezért a jövőben is folytatni javasolják a fogyasztók által az elmúlt években megismert és elfogadott önkéntes tápértékjelölés gyakorlatát, az új követelményeknek megfelelő megújult formában és tartalommal. Ezért szükséges a TÉT Platform által 2009-ben kidolgozott INBÉ kézikönyv átdolgozása.

Az élelmiszerek jelölését érintő egyéb jogszabályi változások tekintetében kérjük keresse fel a Vidékfejlesztési Minisztérium, az OÉTI és az Európai Bizottság honlapját.
1 Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/136EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32011R1169
2 http://elelmiszerlanc.kormany.hu/elelmiszerek-jelolese
3 A 2014. december 14. és 2016. december 13. között becsomagolt élelmiszereken még nem kötelező a tápértékjelölés feltüntetése, de önkéntesen szerepeltethető, de már csak az új szabályok szerint.