A középkorú túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál

Feltűnően kisebb a túlsúlyos középkorú emberek agyának fehérállománya az azonos korcsoportú soványokéhoz viszonyítva – derítették ki a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik kiszámolták, a különbség azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál.

 

Az emberi agy az életkor előrehaladásával öregszik, ám a kutatók egyre inkább felismerik, hogy az elhízás – amely olyan betegségekhez járul hozzá, mint a cukorbetegség, a tumoros vagy éppen a szív- és érrendszeri betegségek – hatással lehet az agy öregedésére, bár feltételezésüket eddig tudományos vizsgálatok nem támasztották alá.

A cambridge-i kutatók azt vizsgálták, miként hat az elhízás az agy szerkezetére felnőttkorban, az elhízás összefüggésben van-e a korosodással járó agyváltozásokkal. A szakemberek 473, 20-87 év közötti életkorú embert vizsgáltak, eredményeiket a Neurobiology of Aging című tudományos folyóiratban tették közzé nemrég.

idosebb_ember

A vizsgálatba bevontakat súlyuk szerint két kategóriába – soványokra és túlsúlyosokra – osztották.

Szembeötlő különbségeket találtak az elhízottak agya fehérállományának nagyságában a soványokéhoz viszonyítva. A túlsúlyos emberek agyában széleskörű csökkenést tapasztaltak a fehérállományban – amely a sejtek közötti kapcsolódásból áll. A kutatócsoport ez alapján kiszámította, hogy a fehérállomány nagysága hogyan viszonyul a két csoport életkorához. Felfedezték, hogy például egy 50 éves túlsúlyos embernek akkora a fehérállománya, mint egy 60 éves soványnak, ami azt jelenti, hogy az agyak korkülönbsége tíz év – olvasható az egyetem honlapján közzétett közleményben.

 

Szembetűnőnek nevezték a szakemberek, hogy ezt a különbséget csak középkortól figyelték meg, ami azt jelzi, hogy az agy különösen sebezhető a korosodás ezen szakaszában. „Ahogy agyunk öregszik, természetesen zsugorodik, de nem világos, hogy a túlsúlyos emberek esetében a fehérállomány miért csökken nagyobb mértékben. Csak találgatni tudunk, vajon az elhízás okozhatja-e bármilyen módon ezeket a változásokat, vagy pedig az elhízás az agyi változások következménye” – mondta Lisa Ronan, a pszichiátriai tanszék munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

 

A fehérállomány nagyságának nyilvánvaló különbsége ellenére a kutatók nem találtak összefüggést az elhízás vagy a túlsúly és az egyén kognitív képességei között.

 

Forrás: MTI

Kefir, a hosszú élet titka?

2022.09.05.| Kefir, a hosszú élet titka? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A kefir olyan helyről származik, ahol állítólag hosszú életűek az emberek. Igaz-e a legenda, és milyen egészségügyi előnyei vannak a rendszeres kefirfogyasztásnak? Szakértővel jártunk a kérdések után. A kefir a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint [...]

Mi áll a sajt karaktere mögött?

2022.09.05.| Mi áll a sajt karaktere mögött? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Miért érezzük az egyik sajtot lágyan olvadónak, a másikat pedig aromásnak? A titok a sajt zsírtartalmában van, amely alapvetően megszabja a finom, de egyszerű élelmiszerünk főbb tulajdonságait. Nézzük, mit érdemes tudni róla. Mivel a [...]

A középkorú túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál2016-12-20T12:27:07+01:00

A nyers tej fogyasztásának kockázatai

Az Európai Unióban folyamatosan növekszik a fogyasztói igény a nyers tej fogyasztás iránt, mivel az emberek – egyébként tudományosan nem igazoltan – egészségügyi előnyöket tulajdonítanak neki. Az EU higiéniai előírásai szabályozzák, és a tagállamok nemzeti szinten megtilthatják, vagy korlátozhatják az emberi fogyasztásra szánt nyers tej kiskereskedelmi forgalmazását, termelői piacokon történő árusítását. Egyes államokban megengedett a nyers tej értékesítése árusító automatákból, de ilyenkor a fogyasztók figyelmét minden esetben felhívják a nyers tej felforralására.

 

A tejtermelő gazdaságokban fontos a jó higiéniai gyakorlat betartása, a nem hőkezeléssel járó folyamatok ellenőrzése, a tej szennyeződésének megelőzése, és a nyers tejben a baktériumok elszaporodásának megakadályozása. A nyers tej mégis tartalmazhat egészségre ártalmas, betegség okozó baktériumokat, ezért a fogyasztás előtti felforralása –tejiparban a pasztőrözése- a legbiztonságosabb, leghatékonyabb megoldás, mivel a forralás illetve a pasztőrözés hőmérsékletén a betegséget okozó baktériumok elpusztulnak.

 

Tudományos vélemény szerint a nyers tej fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) biológiai veszélyekkel foglalkozó szakértői csoportja (BIOHAZ) arra a következtetésre jutott, hogy a nyers tej számos súlyos, akár életveszélyes megbetegedést okozó kórokozó (baktérium, vírus, parazita) például Campylobacter, Salmonella, E-coli és vírusos agyvelőgyulladás kórokozójának hordozója lehet.

 

A tudományos csoport hiányos adatok miatt nem tudott pontos statisztikákat közölni, de annyi bizonyos, hogy a tagállamokban az élelmiszer okozta megbetegedések közül 2007 és 2013 között 27 esetben okozott megbetegedést nyers tej fogyasztása. Többségében – 21 esetben – Campylobacter, 1 esetben Salmonella, 2 esetben E. coli, míg 3 esetben agyvelőgyulladás megbetegedés történt. A megbetegedések többségét nyers tehéntej okozta, a kecsketej kevesebb esetben volt felelőssé tehető.

John Griffin, a BIOHAZ csoport vezetője azt mondta, hogy “fejleszteni kell a kommunikációt a fogyasztók irányába a nyers tej fogyasztásának veszélyeiről és a megelőző lépésekről” .

 

Sajnos hazánkban is előfordultak az említett, nyers tej fogyasztására visszavezethető megbetegedések, amelyek nem a szabályozás hiányára, hanem a felhasználók ismereteinek hiányosságaira vezethetők vissza.

A hazai szabályozás alapján nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítésének helyén, jól látható módon fel kell tüntetni a „NYERS TEJ, FORRALÁS UTÁN FOGYASZTHATÓ”, illetve a „NYERS TEJBŐL KÉSZÜLT” jelölést. Hazánkban jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy forralás után a termelői nyers tejet közétkeztetők-, és vendéglátók felhasználják.

 

Élelmiszerbiztonsági jó tanácsok a nyers tejet vásárlóknak

  • Csecsemők, gyerekek, terhes nők, idős, valamint legyengült immunrendszerű emberek esetében magasabb a kockázata a megbetegedésnek, ezért ők semmiképpen  ne fogyasszanak  nyers tejet!
  • Vidéki, állattartó helyek (tanyasi, falusi gazdasági udvar, tehenészet, tejház, stb.) látogatásakor se kóstoljunk forralás nélküli nyers tejet!
  • Nyers tejet tiszta, rendezett árusítóhelyen, megbízható termelőtől  vásároljuk.
  • Ha árusító kocsiból vásárolunk, nézzük meg, kiírták-e a termelő nevét, címét.
  • Győződjünk meg arról, hogy a nyers tej hűtött.
  • Vigyünk magunkkal saját tárolóedényt, nyáron pedig hűtőtáskát is.

tejeskannak

  • A nyers tejet hűtve, a lehető legrövidebb idő alatt juttassuk el otthonunkba.
  • Ne engedjük családtagjainknak a nyers tej forralás előtti „kóstolgatását”!
  • Szervezzük úgy a nyerstejjel kapcsolatos dolgainkat, hogy ne rendezkedjünk be nyers tej tárolására.
  • A nyers tejet egy megfelelő, tejforralásra  rendszeresített edényben a lehető legrövidebb időn belül forraljuk fel, majd hidegvíz fürdőben hűtsük le.
  • A felforralt és lehűtött tejet  hűtőszekrényben, szennyeződéstől védve, lefedve tároljuk.
  • A felforralt és lehűtött tej 0 – +5 °C-on tárolva több napig eltartható, és fogyasztható.
  • A nyers tejes edényt mosogatószerrel alaposan mossuk ki, forró vízzel öblítsük át, majd felhasználásig szennyeződéstől védetten tároljuk, és más élelmiszer, vagy ital  tárolására ne használjuk.

 

Forrás: NÉBIH

Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében

2017.07.19.| Gyermekkori étrend szerepe a fogak védelmében bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vági Zsolt, dietetikus, táplálkozástudományi szakértő – Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet A helyes táplálkozási szokások meghatározó szerepet játszanak a fogak védelmében, különösen gyermekkorban. Nem csak a maradandó fogakat kell „őrizni”, hanem a táplálkozást már a tejfogak [...]

Az autizmus kialakulása és a D-vitaminhiány között találtak kapcsolatot ausztrál tudósok

2017.07.17.| Az autizmus kialakulása és a D-vitaminhiány között találtak kapcsolatot ausztrál tudósok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ausztrál kutatók a terhesség alatti D-vitaminhiány és a megnövekedő autizmuskockázat között találtak összefüggést. A kutatást John McGrath professzor, a Queenslandi Egyetem Agykutató Intézetének tudósa vezette, akinek munkáját Henning Tiemeier, a hollandiai Erasmus Egyetemi Kórház [...]

Minden harmadik hat-kilencéves európai gyerek túlsúlyos vagy elhízott

2017.07.14.| Minden harmadik hat-kilencéves európai gyerek túlsúlyos vagy elhízott bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Minden harmadik hat-kilencéves gyermek túlsúlyos vagy elhízott Európában az európai gasztroenterológiai társaságok egyesületének (UEG) jelentése szerint, amely arra is figyelmeztet, hogy az öt éven aluli túlsúlyosok száma a becslések szerinti mostani 41 millióról 70 [...]

Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok

2017.07.12.| Gyerekkorban elhízáshoz vezetnek az állati termékekből származó antibiotikumok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hízékonyabbak, kövérebbek azok a gyerekek, akiknek szervezetében viszonylag nagy mértékben fedezték fel állatgyógyászatban használt antibiotikumok maradványait kínai kutatók. A sanghaji Fudan Egyetemhez tartozó iskola közegészségügyi területtel foglalkozó munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az [...]

A nyers tej fogyasztásának kockázatai2016-12-20T12:27:07+01:00

Gluténmentes élelmiszerek: változás a jelölésben is

Nem kell bejelenti a „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszerek gyártását, fejlesztését 2016. júliusának végétől. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszergyártók a már korábban megszokott „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony glutén tartalmú” élelmiszer jelölést kiegészíthetik, így a termékek csomagolásán új kifejezések jelenhetnek meg.

 

2016. július 20-tól megszűnt a különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriája, így ez a gluténérzékenyeknek szánt termékek esetében változást jelentett. Ettől kezdve a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell bejelenteniük a hatóság felé, ha gluténérzékenyeknek szánt élelmiszert kívánnak forgalmazni. Ezzel párhuzamosan egy új szabály is életbe lép a gluténmentességre és a csökkentett gluténtartalomra vonatkozó állításokról. Az új szabály fenntartja a korábbi szabályozás lényeges elemeit, azt néhány ponttal kiegészítve.

 

Mit, mivel jelölnek az élelmiszerek címkéin?

  1. A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. Ez a minősítés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is.
  1. A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.
  1. Az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatást kísérheti a „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentések.
  1. Amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, hogy az élelmiszer glutént tartalmazó összetevőjének gluténtartalmát csökkentették, vagy a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették, akkor a címkén a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” kijelentések is feltüntethetők.
  1. A gluténérzékenyek többségének, de nem mindnek az étrendje tartalmazhat zabot, anélkül, hogy ez az egészségükre kedvezőtlen hatást fejtene ki. Komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése, ezért a „gluténmentes”, vagy „nagyon alacsony glutén tartalmú” termékekben levő zab gluténtartalmát is szabályozta a jogalkotó. A gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.

 

A gluténérzékenység, más szóval a lisztérzékenység egy olyan autoimmun kórkép, melynek során genetikai alapon, provokációra, abnormális bélboholy szerkezet és felszívódási zavarok alakulhatnak ki. Manapság a betegség klasszikus megjelenése ritkább és gyakoribbá vált a tünetekben szegényebb forma, amely bármely életkorban előfordulhat. Diagnosztizált gluténérzékenység esetében a terápia alapját az élethosszig tartó, gluténmentes diéta jelenti. Tehát a glutént, vagy ahhoz hasonló szerkezetű fehérjéket tartalmazó búzát, rozst, árpát, (zabot) és ezek keresztezett változatait tartalmazó élelmiszereket, illetve a gluténnal szennyezett élelmiszereket tilos fogyasztani.

 

Mit jelent mindez a fogyasztók számára?

A gluténmentes étrendet követőknek az élelmiszereket három kategóriába érdemes sorolniuk:

  • – a biztosan glutént tartalmazókra (pl.: vizes zsemle)
  • – a glutént potenciálisan tartalmazókra (pl.: ízesített joghurt, salátakeverék, mirelit félkész termékek)
  • – a glutént biztosan nem tartalmazókra (pl.: tojás)

Ez utóbbi két kategória elkülönítése a gluténérzékeny egyének számára kulcsfontosságú, amely az élelmiszercímkék pontos és gyors áttekintésével könnyen megoldható.

 

Egyéni tolerancia szinttől függően a „gluténmentes” vagy a „nagyon alacsony glutén tartalmú” felirattal ellátott termékeket a gluténintoleranciában szenvedők fogyaszthatják – függetlenül az azt esetleg kiegészítő „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentésektől. Fontos, hogy a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” jelölések a maximálisan 20 mg/kg és 100 mg/kg glutén tartalmú termékeket is követhetik.

gluten-free01-lg

Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező a glutént tartalmazó gabonafélék, azaz a búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtáik nevét az összetevők felsorolásában olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.

 

A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező a gluténtartalomra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére bocsájtani valamilyen formában, ugyanakkor a diagnosztizált gluténérzékenyeknek az esetleges utólagos szennyeződés előfordulása miatt érdemes kellő óvatossággal kezelni a nem előrecsomagolt élelmiszereket.

Fontos, hogy a gluténérzékenyek minden esetben olvassák el az élelmiszerek címkéit!

Forrás: OGYÉI

Fokozzuk az ízeket

2019.10.07.| Fokozzuk az ízeket bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Régóta ismert, hogy egyes fűszerek mások aromáját is erősíthetik, azonban több mint száz évvel ezelőtt egy japán tudós egészen megdöbbentő felfedezést tett: van egy olyan anyag, amely szinte berobbantja az ízeket. Ma is mindennap [...]

Miért félünk a tartósítószerektől?

2019.10.04.| Miért félünk a tartósítószerektől? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mitől lesz sokáig eltartható egy élelmiszer? Hogyan állhat el hónapokig a tej hűtés nélkül? Megannyi kérdés, amelyre sokak szerint egyetlen válasz létezik: a tartósítószerektől, amiket jobb lenne elkerülnünk. Az igazság azonban olyan sokrétű, mint [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.| Az örök dilemma: zsír vagy olaj? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Gluténmentes élelmiszerek: változás a jelölésben is2016-12-20T12:27:07+01:00

Kávézunk, cigizünk és nem szedünk elég vitamint

Kevesebb vitamin és ásványi anyag jut a szervezetünkbe, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Schmidt Judit

Schmidt Judit

A magyarok közel 40 százaléka időszakosan sem szed vitaminokat és ásványi anyagokat, holott kétharmaduk úgy véli, hogy a zöldségekben és a gyümölcsökben már nincs annyi vitamin, mint néhány évtizeddel ezelőtt, derült ki egy friss hazai felmérésből*. A többség úgy gondolja, hogy a kiegyensúlyozott étrend feleslegessé teszi a vitaminszedést, ugyanakkor csak 10 százalék fogyasztja el a dietetikusok által javasolt napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt, és csak minden ötödik ember van tisztában azzal, hogy ez a mennyiség egyáltalán mit is jelent. Schmidt Judit dietetikus segít eligazodni a vitaminszedéssel kapcsolatos kérdésekben, és arra is választ ad, hogy miként befolyásolja a kávéfogyasztás a tápanyagok felszívódását szervezetünkben.

 

Egészségtudatosság

A válaszadók közel 90 százaléka egészségesnek, 80 százaléka pedig egészségtudatosnak vallja magát. A nők és férfiak 70 százaléka odafigyel az étkezésére, ugyanakkor csak kevesen vannak tisztában a dietetikusok által javasolt napi zöldség és gyümölcsadaggal, és csak minden tizedik ember fogyaszt elegendőt belőlük. De vajon mitől érzik egészségesnek magukat az emberek? A válaszokból az derül ki, hogy közel 40 százalék sportol rendszeresen, legalább heti egy alkalommal, és a többség (közel 80 százalék) igyekszik minél többet tartózkodni friss levegőn, valószínűleg ez eredményezi az egészségesség érzését.

 

Étkezés

A kiegyensúlyozott étkezésre való törekvés szintén hozzájárul ahhoz, hogy egészségesnek érezzük magunkat, a válaszadók csaknem 90 százaléka pedig úgy gondolja, hogy a helyes étrend biztosítja a szervezet számára a megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot. A felmérésből ugyanakkor kiderül, hogy 67 százalék szerint ma már nincs annyi vitamin és ásványi anyag a zöldségekben és a gyümölcsökben, mint néhány évtizeddel ezelőtt, sőt, a válaszadók közel fele szerint szinte nincs is már bennük vitamin.

 

Egy, a British Food Journalban publikált tanulmány** szerint a zöldségek és a gyümölcsök ásványianyag-tartalma valóban drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Húsz különböző zöldséget és gyümölcsöt megvizsgálva kiderült, hogy 1930-hoz képest jelentősen csökkent a zöldségek kalcium-, magnézium- és réz-, valamint a gyümölcsök magnézium-, vas-, réz- és káliumtartalma. Ennek oka akár a mezőgazdasági gyakorlatban és az élelmiszertermelésben bekövetkezett változásokban is kereshető. A mostani felmérésben résztvevőknek mindössze ötöde hisz abban, hogy ez a bio termények esetében nem így van. Érdekes ellentmondás, hogy annak ellenére, hogy az emberek tisztában vannak a zöldségek és a gyümölcsök csökkenő vitamin- és ásványianyag-tartalmával, csak közel ötödük szed rendszeresen étrend-kiegészítőket.

 

Étrend-kiegészítők

A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben C-vitamint (33 százalék), magnéziumot (24,3 százalék) és D-vitamint (17 százalék) szednek, ezeket a kalcium, a B-vitamin, a különböző multivitaminok, az omega-3 zsírsavak, az A-vitamin, az E-vitamin, a cink, a folsav és a szelén követik a sorban. A válaszok arra is rámutatnak, hogy elenyésző azoknak a száma, akik tisztában vannak vele, hogy a különböző étrend-kiegészítők különböző módon szívódnak fel szervezetünkben. Ugyanakkor minden második embert érdekelne egy olyan hatóanyag, ami a vitaminok megfelelő mértékű felszívódását segíti elő.

etrendkiegeszitok

Szedjünk-e vitaminokat?

A válaszadók negyede napi rendszerességgel dohányzik, 60 százalékuk naponta minimum 1-2 csésze kávét vagy egy doboz energiaitalt fogyaszt, több mint kétharmadukat pedig napi szinten éri stressz. Schmidt Judit dietetikus felhívja a figyelmünket, hogy többek között ezek azok az élethelyzetek, amikor fontos a vitaminok és ásványi anyagok étrend-kiegészítőkkel történő pótlása. „A dohányzás, a fokozott szellemi megterhelés, a krónikus stressz (amit okozhat akár egy tartósan fennálló betegség is), a testtömeg-csökkentő étrend (fogyókúra) mind indokolttá tehetik a vitamin- és/vagy ásványianyag-tartalmú étrend-kiegészítők szedését, ugyanis ezek az állapotok negatívan befolyásolják az egyes tápanyagok (köztük a vitaminok és ásványi anyagok) felszívódását a szervezetben. A jobb hasznosulás, felszívódás miatt például nem célszerű a reggeli kávéval együtt bevenni a különböző (vitamin-/ásványianyag-tartalmú) étrend-kiegészítőket. Emellett ilyen élethelyzet még a várandósság, a szoptatás, de a családtervezés ideje is és azoknak is fontos pótolni a megnövekedett vitaminszükségletüket, akik komolyabban (például versenyszerűen) sportolnak.

Vitaminokat szedni azonban nemcsak a fenti esetekben lehet indokolt. Abban a válaszadók közel 60 százaléka is biztos, hogy a megfelelő vitamin- és ásványianyag-felvétel hozzájárul ahhoz, hogy erősebb, ellenállóbb legyen a szervezetünk, emellett segít megbirkózni a napi stresszel, segíti a nyugodt alvást és hozzájárul a bőr és a haj szépségéhez is.

 

Tudta?

Léteznek olyan hatóanyagok, amelyek segítik a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. Ilyen például a fekete borsból (Piper nigrum L) nyert BioPerine, amely étrend-kiegészítőkhöz hozzáadva hozzájárul mind a vízben, mind a zsírban oldódó vitaminok, valamint ásványi anyagok felszívódásához: akár 20-80 százalékkal fokozza az egyes vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.

 

* A felmérés 805 fő megkérdezésével készült, a 18 év feletti magyar internethasználó lakosság körében 2016 augusztusában.
** Mayer, A.M. Historical changes in the mineral content of fruits and vegetables. British Food Journal 99/6;1997;207-211
*** Vladimir Badmaev, M.D. Ph.D. and Muhammed Majeed, Ph.D. Bioavailability of Selenium with and without Bioperine®supplementation.

Fokozzuk az ízeket

2019.10.07.| Fokozzuk az ízeket bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Régóta ismert, hogy egyes fűszerek mások aromáját is erősíthetik, azonban több mint száz évvel ezelőtt egy japán tudós egészen megdöbbentő felfedezést tett: van egy olyan anyag, amely szinte berobbantja az ízeket. Ma is mindennap [...]

Miért félünk a tartósítószerektől?

2019.10.04.| Miért félünk a tartósítószerektől? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mitől lesz sokáig eltartható egy élelmiszer? Hogyan állhat el hónapokig a tej hűtés nélkül? Megannyi kérdés, amelyre sokak szerint egyetlen válasz létezik: a tartósítószerektől, amiket jobb lenne elkerülnünk. Az igazság azonban olyan sokrétű, mint [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.| Az örök dilemma: zsír vagy olaj? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Kávézunk, cigizünk és nem szedünk elég vitamint2016-12-20T12:27:07+01:00

Így csomagoljunk tízórait az iskolába

Az új tanév kezdetén a számos teendő között arra is érdemes odafigyelni, hogy tízóraira és uzsonnára mit és hogyan visznek a gyerekek az iskolába. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat, hogy a gyerekek a főétkezések között is jót, s jól ehessenek.

 

Mindenekelőtt egy jó tanács: soha ne engedjük reggeli nélkül iskolába a gyerekeket! Rátérve az iskolába csomagolt elemózsiára: szánjunk rá időt, és reggelente frissen készítsük el a tízóraira és/vagy uzsonnára szánt ételt a korábban beszerezett alapanyagokból! A csomagolás előre tervezést, szervezést igényel.

 

Az általános élelmiszerbiztonsági szabályok betartása az uzsonna elkésztésekor is elengedhetetlen: mielőtt hozzáfogunk, alaposan mossunk kezet, használjunk tiszta eszközöket és legyen külön vágódeszkánk a hozzávalók előkészítéséhez.

szendvics

A gyermekeknek gyakori és változatos táplálkozásra van szükségük, az iskolai kisétkezésekhez azonban élelmiszerbiztonsági szempontból biztonságos ételeket csomagoljunk! Ilyenek például a nem édes péksütemények/kenyerek, a melléjük csomagolt, jól átsült hússzeletek, a hűtést nem igénylő húskészítmények, a balesetmentesen nyitható konzervek, a kemény sajtfélék és müzli-szeletek. Kerüljük az édességet, cukorkát, csokoládét, édes kekszeket, és édes süteményeket, helyette a szezonális gyümölcsöket részesítsük előnyben. A zöldségek és gyümölcsök közül jól bírja a szállítást például az alma, a körte, a szilva, a szőlő, illetve a megtisztított, pálcikákra vágott répa és a karalábé. A gyorsan romló pástétomok, halas krémek, halszeletek elcsomagolása nem javasolt, mert ezek hűvösen tartása nem garantált, hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor (melyik szünetben) lesz lehetősége a gyereknek elfogyasztani. Fontos a megfelelő folyadékbevitel, ezért csomagoljunk italt is az étel mellé. Legjobb szomjoltó az ivóvíz, kerüljük a cukros, szénsavas italokat, üdítőket. A jól záródó, könnyű palackba csomagolt, alaposan lehűtött ital a tízórai mellé csomagolva annak hűvösen tartásában is segítség lehet.

 

A kisétkezésekre szánt élelmiszerek kiválasztásakor érdemes megnézni, hogy mi lesz az aznapi ebéd és annak megfelelő, azt kiegészítő ételt és gyümölcsöt csomagolni. A gyermekkel is beszéljük át, hogy az otthonról vitt ételek közül mit, mikor egyen meg: mi az, amit eltehet délutánig, s mit célszerű elfogyasztania még a délelőtt folyamán. A biztonság kedvéért tegyünk a gyermek táskájába nedves törlőkendőt is, hogy étkezés előtt mindenképp legyen lehetősége megtisztítani a kezét.

 

Mindent külön csomagoljunk be: például a szendvicset szalvétába, majd nejlonzacskóba vagy alufóliába, a gyümölcs darabokat vagy olajos magvakat külön dobozba, vagy kis zacskóba. A gyümölcsöt, zöldséget alaposan mossuk meg és csepegtessük le, mielőtt becsomagolnánk. Kisebb gyermekek esetében az almát, körtét szeletelve csomagoljuk be. Gyerekeknek érdemes jégakkut, vagy jól behűtött palackot tenni az uzsonnás zacskójába/dobozába, hogy hűvösen tartsa fogyasztásig az élelmiszert. E nélkül csak olyan élelmiszert csomagoljunk, amely nem tartalmaz romlandó alapanyagokat!

 

Fontos, hogy olyan uzsonnás dobozt és palackot válasszunk, ami könnyen tisztítható és hűthető, nincsenek olyan részei, ahol beragadhatnak az ételmaradékok és megtelepedhetnek a baktériumok. Nem utolsó szempont a doboz mérete, alakja, és súlya sem. Ügyeljünk a jó záródásra, és a könnyű nyithatóságra. A dobozokat minden használat után mossuk el. A maradékot és a csomagoló anyagokat dobjuk ki, mert fertőzést okozhatnak.

keksz_abc

Időnként egy kis keksz is belefér, főleg, ha azzal is tanulni lehet!

A témában további hasznos tanácsok olvashatók az Ételt csak okosan kampány oldalán.

Fokozzuk az ízeket

2019.10.07.| Fokozzuk az ízeket bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Régóta ismert, hogy egyes fűszerek mások aromáját is erősíthetik, azonban több mint száz évvel ezelőtt egy japán tudós egészen megdöbbentő felfedezést tett: van egy olyan anyag, amely szinte berobbantja az ízeket. Ma is mindennap [...]

Miért félünk a tartósítószerektől?

2019.10.04.| Miért félünk a tartósítószerektől? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mitől lesz sokáig eltartható egy élelmiszer? Hogyan állhat el hónapokig a tej hűtés nélkül? Megannyi kérdés, amelyre sokak szerint egyetlen válasz létezik: a tartósítószerektől, amiket jobb lenne elkerülnünk. Az igazság azonban olyan sokrétű, mint [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.| Az örök dilemma: zsír vagy olaj? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Így csomagoljunk tízórait az iskolába2016-12-20T12:27:07+01:00

Citrom és szódabikarbóna: tévhit és népbutítás

Dr. Csupor Dezső gyógyszerész, egyetemi docens és dr. Novák Hunor közösen, nyílt levélben emelték fel szavukat az interneten terjedő tévhit ellen, amelyet a neves hazai fitneszceleb is megosztott követőivel.

 

A nyílt levelet a HVG.hu tette közzé, amelyet változtatás nélkül közlünk.

 

Schobert Norbert több mint egymillió facebookos követővel véleményformáló erőnek számít, ez azonban kiemelt felelősséggel is jár. A testmozgás és fogyás népszerűsítésével kapcsolatos munkásságát elismerve szomorúan láttuk, hogy idegen vizekre evezve ő is tévhitek áldozata lett, és a népbutító nézeteket terjeszti követői körében is.

 

„Mindig mondtam, hogy a legnagyszerűbb dolgok a legegyszerűbbek! Íme, itt a bizonyíték” – írja Norbi, megosztva a Ripost.hu szenzációhajhász, veszélyes butaságokat tartalmazó cikkét. Ebből megtudhatja az olvasó, hogy a citrom tízezerszer erősebb daganatellenes szer, mint a gyógyszerek és kemoterápia együtt; javasolja a cikk szerzője továbbá, hogy a – nem mellesleg savanyú kémhatású – citrommal „lúgosítsunk”, esetleg szódabikarbónával kombináljuk, mert ez „életet ment”.

Dr. Csupor Dezső

Dr. Csupor Dezső

A Ripost komolytalan cikkét részletesen cáfoltuk. Az interneten tucatszámra terjednek hasonló írások, amelyek akkor válnak alkalmassá a közvélemény befolyásolására, ha közismert emberek is megosztják honlapjaikon, facebook-oldalaikon. Egy bombasztikus című, ám silány vagy félrevezető tartalmú cikk így akár több százezer olvasóhoz is eljuthat pár nap alatt. A cikkek szerzői és megosztói valószínűleg nincsenek tisztában felelősségükkel: a félrevezető egészségügyi tanácsok akár veszélyeztethetik is az olvasók egészségét. Jelen esetben rosszindulatú daganatos beteg életkilátásai romlanak, ha ezzel a „természetes” gyógymóddal próbálkozik a beteg az orvos által javasolt kezelés helyett. Valójában se a citrom, se a szódabikarbóna, se ezek kombinálása nem gyógyítja a rákot.

Lúgosítani vagy savasítani a szervezetünket nem lehet, vérünk pH-ja szigorú határok között mozog: a bekerülő savat szervezetünk pufferrendszere azonnal semlegesíti, a vese pedig kiüríti – így maximum a vizeletünk pH-ja változhat minimális mértékben, miközben vérünk pH-ja nem változik. A vicc kategóriájába tartozik, hogy pont a citrommal próbálnának lúgosítani, amely egyébként savas kémhatású. Citrommal lúgosítani olyan, mint fagyasztóval húst sütni – de úgy tűnik, a cikk szerzője mellett Schobert Norbertet sem zavarta ez a logikai bukfenc.

 

Citrom: egészséges, de nem csodaszer

Citrom: egészséges, de nem csodaszer

Kérjük Schobert Norbertet, hogy a témának utánaolvasva egy posztban korrigálja tévedését, egyúttal felajánljuk, hogy a legmodernebb készülékkel megmérjük vérének pH-ját egy heti citromevés előtt és után, bebizonyítva, hogy ezzel se savasítani, se lúgosítani nem tudja szervezetének pH-ját. Továbbá arra is szeretnénk megkérni, hogy véleményformáló erejéből fakadó felelőssége tudatában a jövőben ne osszon meg kétes értékű vagy káros egészségügyi tanácsokat.”

 

S hogy mi történik, ha megfogadjuk a bulvárlap tanácsát, és a citromlébe szódabikarbónát keverünk és úgy isszuk meg? Egy kémiai reakció jön létre, amely során a savas citrom és lúgos szódabikarbóna semlegesítik egymást, miközben pezsgést észlelünk, amely a szén-dioxidképződés következménye. Ha ilyenkor gyorsan megisszuk a folyadékot, lúgosítás helyett puffadás, gyomorgörcs és (a gáz eltávolítása miatt) egy emberes böfögés lesz az eredmény – tette hozzá Novák Hunor és Csupor Dezső.

Kefir, a hosszú élet titka?

2022.09.05.| Kefir, a hosszú élet titka? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A kefir olyan helyről származik, ahol állítólag hosszú életűek az emberek. Igaz-e a legenda, és milyen egészségügyi előnyei vannak a rendszeres kefirfogyasztásnak? Szakértővel jártunk a kérdések után. A kefir a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint [...]

Mi áll a sajt karaktere mögött?

2022.09.05.| Mi áll a sajt karaktere mögött? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Miért érezzük az egyik sajtot lágyan olvadónak, a másikat pedig aromásnak? A titok a sajt zsírtartalmában van, amely alapvetően megszabja a finom, de egyszerű élelmiszerünk főbb tulajdonságait. Nézzük, mit érdemes tudni róla. Mivel a [...]

Citrom és szódabikarbóna: tévhit és népbutítás2016-12-20T12:27:07+01:00

Kevesebb kalóriát vallanak be a britek, mint amennyit valóban fogyasztanak

Kevesebb kalóriát vallanak be a britek, mint amennyit valóban elfogyasztanak, ezzel félrevezethetik a szakembereket, akik az elhízás megfékezésén dolgoznak – tudósított a közelmúltban a BBC egy új kutatásról.

A kutatást végző Viselkedésértés Kutatócsoport (Behavioural Insights Team, BIT) kimutatta, hogy a tudományos és gazdasági kutatási adatok alapján a brit felnőttek átlagosan fejenként 3000 kalóriát, a kérdezésen alapuló hivatalos felmérések szerint azonban csak 2000 kalóriát fogyasztanak. A BIT szerint ez megmagyarázza, miért nő az elhízottak aránya, miközben a felmérések évtizedek óta azt mutatják, hogy az emberek kevesebbet esznek.

 

hazugsag

Számos hivatalos vizsgálat – köztük az országos étrendi és táplálkozási felmérés (National Diet and Nutrition Survey) és a megélhetés költségei és az élelem vizsgálata (Living Costs and Food Survey) adatai alapján az elmúlt évtizedekben csökkent a megvásárolt és elfogyasztott étel mennyisége – azonban az elhízás aránya folyamatosan nő. A BIT kutatói kijelentették, ha a felmérésekben közölt kalóriamennyiségek megfelelnének a valóságnak, a brit lakosság átlagos testsúlya csökkenne.
A BIT tudományos kutatások, köztük az emberek átlagos napi kalóriaégetésének kémiai elemzése alapján azt találta, hogy a britek napi 1000 kalóriával többet visznek be, mint amennyit a felmérésekben bevallanak.  Az országos vásárlási adatok szintén azt mutatják, hogy az emberek több élelmet vesznek, mint amennyit a vizsgálatok kérdései során állítanak.
A kutatók szerint több oka lehet, hogy az emberek nem pontosan számolnak be az elfogyasztott étel mennyiségéről: a pár falatnyi rágcsálnivalót valószínűleg nehéz fejben tartani, a fogyni akaró emberek kevésbé valószínű, hogy őszintén nyilatkoznak az evési szokásaikról, valamint a felmérésekben egyre kevesebben vesznek részt.
Azt is megvizsgálták, vajon a testmozgás csökkenése okozza-e az elhízási arányok növekedését.
Ha valóban a kevesebb mozgás lenne egyedül felelős a hízásért, akkor minden egyes brit felnőttnek napi több mint három és fél órával kevesebbet kellett volna gyalogolnia a 70-es évekhez képest, hogy a testsúlyváltozást megmagyarázza.

A BIT tudósai szerint az irányelveket kidolgozó szakembereknek többet kellene foglalkoznia a kalóriacsökkentés, mint a testmozgás népszerűsítésén. „A sport egészséges, jót tesz a szívnek, ám az elhízás ellen sokkal hatásosabb a kalóriák visszafogása” – mondta Michael Hallsworth vezető kutató.

Kefir, a hosszú élet titka?

2022.09.05.| Kefir, a hosszú élet titka? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A kefir olyan helyről származik, ahol állítólag hosszú életűek az emberek. Igaz-e a legenda, és milyen egészségügyi előnyei vannak a rendszeres kefirfogyasztásnak? Szakértővel jártunk a kérdések után. A kefir a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint [...]

Mi áll a sajt karaktere mögött?

2022.09.05.| Mi áll a sajt karaktere mögött? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Miért érezzük az egyik sajtot lágyan olvadónak, a másikat pedig aromásnak? A titok a sajt zsírtartalmában van, amely alapvetően megszabja a finom, de egyszerű élelmiszerünk főbb tulajdonságait. Nézzük, mit érdemes tudni róla. Mivel a [...]

Kevesebb kalóriát vallanak be a britek, mint amennyit valóban fogyasztanak2016-12-20T12:27:08+01:00

Mire figyeljünk, ha ételt veszünk az utcán?

Utcán enni? Bár az etikett szerint nem a legideálisabb helyszín az étkezésre, a gyorsaság és egyszerűség miatt sokan választják az utcai ételárusok kínálatát. A NÉBIH összegyűjtötte, hogy mire figyeljünk, ha gyrososnál, lángossütőnél vagy fagylaltárusnál vásárolunk.

 

Élelmiszer, étel és ital vásárlásakor legyünk körültekintőek és igényesek! A szabadtéri rendezvényekre kitelepült vendéglátók és élelmiszer árusok közül is csak azt válasszuk, aki ügyel az élelmiszerbiztonságra, környezete rendezett, személyzete ápolt. Emellett gondosan figyel az élelmiszerek védelmére, a tisztaság és rend, a szükséges hőmérséklet fenntartására, valamint kiírja a kitelepült üzlet nevét, címét. Szintén fontos, hogy a kitelepült pavilonban is legyen kézmosási lehetőség, amit a dolgozók használnak.

gyros_tal

Gyrost például csak ott vásároljunk, ahol a gyros nyársat védik a portól, szennyeződéstől, ahol folyamatosan forgatják, az odaégés mentes, egyenletes átsütés érdekében. A nem eléggé átsült hús fogyasztása – a kórokozók esetleges jelenléte miatt – veszélyes lehet, ilyet még kérésre sem megengedett felszolgálni. Az igényes büfékben a gyros húst a nyársról közvetlenül a megrendeléskor szeletelik le, így elkerülhető, hogy a tálcára lehulló hús a nyársból kicsepegő, nyers húslével szennyeződhessen, fertőződhessen. A gyros húshoz kínált köreteket melegen tartó pultban, forrón kell tárolni, míg a salátákat, önteteket hűtve.

 

A biztonságosan üzemelő lángossütő környékén nem érezhetünk égett, kaparó olajszagot. Ha ezt tapasztaljuk, akkor feltételezhető, hogy a sütéshez használt olajat nem cserélik rendszeresen. Az elhasználódott sütőolaj az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A jó lángosozónál a lángost mindig frissen készítik, ezért az kiadáskor még forró. Fontos, hogy a lángost, illetve a feltéteket védjék a szennyeződésektől, a rovaroktól. Pulton hűtés hiányában a feltétekből (tejföl, reszelt sajt stb.) csak kis mennyiséget tartanak kéznél, a többit hűtőszekrényben tárolják. A feltéteket, szóratokat, önteteket tartalmazó edényekhez kizárólag a kiszolgálók férhetnek hozzá, a vásárlók nem.

fagylaltarus

Fagylaltárusnál figyeljünk arra, hogy a fagylaltpult a vásárlói oldalról zárt, a kiszolgáló rész felől pedig cseppfertőzéstől, rovaroktól, portól, szennyeződéstől védett legyen. Fontos, hogy a fagylaltpultot nem érheti közvetlen napfény! Az esetleg megolvadt fagylaltot tilos újra lefagyasztani és a frissen készült fagylaltot sem szabad rátölteni a régire. Olyan helyen vásároljunk, ahol a fagylalt nem kőkemény, de nem is folyik, nincs felpúpozva a tégelyekben és csak ehető díszítés van rajta. Kerüljük azokat az árusokat, akik az adagolókanalat – folyóvíz helyett – állott, piszkos vízben öblítik, majd törlőruhába ütögetve cseppmentesítik. Elvárás, hogy a tölcsért az eladó szalvétával fogja meg, és úgy adja át a vásárlóknak.

 

További hasznos tanácsok olvashatók a NÉBIH honlapján.

Fokozzuk az ízeket

2019.10.07.| Fokozzuk az ízeket bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Régóta ismert, hogy egyes fűszerek mások aromáját is erősíthetik, azonban több mint száz évvel ezelőtt egy japán tudós egészen megdöbbentő felfedezést tett: van egy olyan anyag, amely szinte berobbantja az ízeket. Ma is mindennap [...]

Miért félünk a tartósítószerektől?

2019.10.04.| Miért félünk a tartósítószerektől? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mitől lesz sokáig eltartható egy élelmiszer? Hogyan állhat el hónapokig a tej hűtés nélkül? Megannyi kérdés, amelyre sokak szerint egyetlen válasz létezik: a tartósítószerektől, amiket jobb lenne elkerülnünk. Az igazság azonban olyan sokrétű, mint [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.| Az örök dilemma: zsír vagy olaj? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Mire figyeljünk, ha ételt veszünk az utcán?2016-12-20T12:27:08+01:00

A német kormány nem támogatja az élelmiszerek különadóját

Miközben német civilek különadót sürgetnek a magas cukortartalmú üdítőkre, a kormány nem támogatja a tervet.

Németországban különadó bevezetését sürgeti a magas cukortartalmú üdítőitalokra egy fogyasztóvédelmi szervezet és több parlamenti képviselő, a kormány azonban nem támogatja a tervet, és a „büntetőadó” helyett az oktatás fejlesztését tartja célravezetőnek.

A Bild című lap a 2016. augusztus 24-ei számában a berlini központú Foodwatch nemzetközi élelmiszeripari fogyasztóvédelmi szervezet felmérését ismertetve kiemelte, hogy a Németországban forgalmazott üdítőitalok többsége véleményük szerint túlcukrozott. A felmérésben 463 terméket vizsgáltak meg, megállapították, hogy 59 százalékuk – 274 üdítőital –  cukortartalma meghaladja az 5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy egyetlen pohár – 2,5 deciliter – üdítőben 4 kockacukornak megfelelő mennyiségű cukor van, holott a felnőtteknek ajánlott napi beviteli mennyiség maximum 25 gramm, azaz 8,3 kockacukornyi mennyiség. (Megjegyzés: a jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint az egészséges felnőtteknek a napi energiabevitelük legfeljebb 10 százalékát ajánlott cukrokból fedezni, ez nem 25, hanem inkább 40-50 gramm cukrot jelenthet. A szervezet valószínűleg az ajánlások tervezett módosítására gondolt, amikor 25 grammról beszélt jelentésében.)

uditoital_poharban
„Az üdítők nem üdítenek, hanem megbetegítenek” – mondta a Bildnek Oliver Huizinga, a Foodwatch kutatója. Hozzátette: a német államnak a fogyasztók védelmében lépnie kell, a legjobb lenne, ha a 2018-ban Nagy-Britanniában bevezetendő mintára különadót vetne ki az 5 százalékot meghaladó cukortartalmú üdítőitalokra. Ebből évente akár 600 millió euró bevétel is keletkezhetne a szervezet számítása szerint.
A szövetségi parlament (Bundestag) egészségügyi bizottságának több tagja támogatja a kezdeményezést. A „cukoradó” hozzájárulhat a közgondolkodás megváltozásához, amire nagy szükség van, mert a jelenlegi folyamatok alapján az a veszély fenyeget, hogy tíz év múlva minden negyedik német cukorbeteg lesz – mondta Dietrich Monstadt, a jobboldali CDU szakpolitikusa.
Edgar Franke, a bizottság szociáldemokrata (SPD) elnöke hozzátette, hogy a különadó bevezetésével együtt csökkenteni kell az egészséges élelmiszereket terhelő áfát.
A szerdai berlini kormányszóvivői tájékoztatón a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium szóvivője, Jens Urban kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kormány szerint nem megfelelő eszköz az egészségtelen élelmiszerek „mesterséges drágítása”.

Ezt mutatja a Foodwatch felmérésében vizsgált energiaitalok példája is, amelyek ugyan drágák és egészségtelenek, mégis népszerűek – mondta a szóvivő, kiemelve: nem lehet számítani arra, hogy az ár befolyásolása jelentős változást idéz elő.
A tárca szerint „büntetőadó” bevezetése helyett inkább a közoktatásban kell lépni, a legjobb az lenne, ha az egészséges táplálkozás és a felelős fogyasztói magatartás önálló tantárgy lenne – mondta Jens Urban.
Hozzátette: a tárcavezető, Christian Schmidt a középkori svájci orvos, Paracelsus nézetét vallja magáénak, miszerint „a mértékben a lényeg”, vagyis mindenki fogyasszon kedvére bármit, ami boldoggá teszi, de ne vigye túlzásba.

Forrás: MTI

Kefir, a hosszú élet titka?

2022.09.05.| Kefir, a hosszú élet titka? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A kefir olyan helyről származik, ahol állítólag hosszú életűek az emberek. Igaz-e a legenda, és milyen egészségügyi előnyei vannak a rendszeres kefirfogyasztásnak? Szakértővel jártunk a kérdések után. A kefir a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint [...]

Mi áll a sajt karaktere mögött?

2022.09.05.| Mi áll a sajt karaktere mögött? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Miért érezzük az egyik sajtot lágyan olvadónak, a másikat pedig aromásnak? A titok a sajt zsírtartalmában van, amely alapvetően megszabja a finom, de egyszerű élelmiszerünk főbb tulajdonságait. Nézzük, mit érdemes tudni róla. Mivel a [...]

A német kormány nem támogatja az élelmiszerek különadóját2016-12-20T12:27:08+01:00

Lekvár vagy dzsem?

A gyümölcsök tartósításának egyik legjobb és legrégibb módja a lekvárkészítés. Sokan azonban nem akarnak ezzel vesződni, ezért a boltok polcairól választanak maguknak valami finomságot a reggeli pirítóshoz. Tegyünk rendet a különböző típusok között, és nézzük meg azt is, hol a helyük az egészséges étrendben!

 

Bár legtöbbször az összes kenhető állagú gyümölcskészítményt lekvárnak nevezzük, valójában nagy különbségek rejlenek az üvegekben. A Magyar Élelmiszerkönyv lekvárt, gyümölcsízt és gyümölcssajtot különböztet meg, ezen kívül külön foglalkozik a szilvalekvárral és a vegyes gyümölcsízzel. A legnagyobb mennyiségben mégis a különféle dzsemek fogynak, amelyek igazából nem lekvárok, hanem másféle gyümölcskészítmények. De mi a különbség köztük?

A jó lekvár titka a hosszú főzés

hazi_lekvarok

A lekvár hagyományos élelmiszer, jellemzője – legalábbis házi keretek között – a hosszan tartó főzés, melynek során folyamatosan kevergetni kell a pépet, amely így magától, a vízveszteség hatására sűrűsödik be. Bár használhatnak hozzá cukrot, sokszor az alapanyag édessége miatt ez sem szükséges. Fontos, hogy a gyümölcsöt előzetesen nem törik át hozzá, de a végeredmény általában homogén, azaz egynemű.

A gyümölcsízek készítésénél az alapanyagot először egy olyan szitán törik át, amelynek lyukmérete legalább 0,8 mm, majd cukor és esetleg más adalékanyagok segítségével homogén, kocsonyás állagúra sűrítik be. A gyümölcssajtok szintén áttört gyümölcsből készülnek, de csak egyfélét használhatnak fel az elkészítés során, a kapott készterméknek pedig alaktartónak, szeletelhetőnek kell lennie, és esetleg dióval, mandulával dúsítható.

Dzsem, marmelád, zselé

Míg a lekvár jellegzetes kelet-európai élelmiszer, a dzsem inkább délről és nyugatról érkezett. A lekvárhoz képest a fő különbség a főzési idő rövidsége, hiszen a dzsemeket jellemzően némi cukor és esetenként zselésítőanyag („dzsemfix” – gyakorlatilag pektin) segítségével pár perc alatt készre lehet főzni. A boltban kapható dzsemek áttört gyümölcsvelőből és némi darabos gyümölcsből, az extra dzsemek darabolt gyümölcsből készülnek. A gyümölcszselék cukor, gyümölcskivonat és gyümölcslé felhasználásával készülő, alacsony gyümölcstartalmú termékek. Végül, de nem utolsósorban a marmelád pedig kizárólag citrusfélékből készülhet, általában gyümölcshús, -lé és héjdarabok felhasználásával.

 

Ha eddig még nem vesztünk el a lekvárok és dzsemek világában, nézzük meg, melyiket érdemes választanunk, ha igazán egészségessé akarjuk tenni az étrendünket. Ebben Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője segít eligazodni.

A lekvárok és a dzsemfélék is helyet kaphatnak a kiegyensúlyozott étrendben – kezdi a dietetikus, hiszen nagyon értékes gyümölcskészítmények, de a kiválasztásuknál nem árt a tudatosság. Antal Emese szerint három dologra érdemes odafigyelnünk, ha a boltban nézelődünk. Az első a készítmény típusa: a lekvárok ugyan hagyományos élelmiszernek számítanak, de a hosszú főzési idő során a legtöbb hőérzékeny vitamin elbomlik. Így tehát ebből a szempontból a kevesebb ideig hőkezelt dzsemek jobb alternatívák lehetnek.

dzsemek

Másodsorban a cukortartalmat nézzük meg, amelyet jellemzően 100 gramm termékre adnak meg. A címkén ezt minden esetben feltüntetik a gyártók, így könnyen megkereshetjük azt, amelyik kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaz.

Harmadik szempontunk lehet a gyümölcstartalom, amelyet szintén kötelezően fel kell tüntetni a címkén. Általában ezt a „xx gramm gyümölcs/100 g” formában jelölik, ahol természetesen az a jobb, ha minél több a felhasznált gyümölcs mennyisége. Ha azt látjuk, hogy 100 gramm késztermékhez 100 grammnál több gyümölcsöt használtak fel, az nem tévedés: a nagy víztartalmú alapanyagból készülő lekvároknál előfordulhat ilyen is.

Van bennük adalékanyag?

A dietetikus beszélt néhány, a lekvárokhoz kötődő hiedelemről is. A zselésítőkről, fixekről sokan hiszik azt, hogy valamiféle mesterséges anyagok, pedig a legtöbb esetben ez egyszerű pektin, amelyet almából vonnak ki, és amit már nagyanyáink is használtak a dzsemekhez sok évtizeddel ezelőtt. A tartósítószerek használata sem jelent egészségi kockázatot: a hosszú főzési idővel készült lekvárok esetében a legtöbbször nincs rájuk szükség, de a többi készítménynél sokszor kén-dioxidot használnak tartósítóként az élelmiszeriparban. A kén-dioxid (SO2) egy természetes gáz, amelyet már az ókori Egyiptomban is tartósításra használtak. Ebből dzsemek esetén legfeljebb 10-50, lekvároknál 100-300 mg-ot használhatnak fel kilogrammonként. Ha a termékben 30 mg/kg mennyiség feletti kéndioxidot használtak fel, azt a címkén kötelezően feltüntetik. E mellett a leggyakrabban a közönséges, háztartásokban is széles körűen alkalmazott nátrium-benzoát kerülhet még a termékekbe tartósítóként. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy az élelmiszerekben felhasználható tartósítószerek komoly engedélyezési folyamaton mennek keresztül, és megengedett mennyiségüket is szigorú keretek közé szorítják. Így biztosak lehetünk abban, hogy a tartósítószerrel készült termékek, így például a lekvárok, dzsemek fogyasztása semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent.

Végül pedig arról a tévhitről érdemes beszélni, hogy a szilvalekvár hatékony élelmiszer lenne a tumoros betegségek kezelésében. Bár sokan úgy vélik, hogy az antioxidánsokban gazdag szilvából készülő lekvár maga is egyfajta csodaszer a rákos sejtek ellen, ebből sajnos egy szó sem igaz. Nem csak arról van szó, hogy az antioxidánsok jelentős része a főzés során elbomlik, hanem arról is, hogy mindeddig senkinek sem sikerült tudományos módszerekkel igazolnia a feltételezett gyógyító hatást. A dietetikusok szerint a szilvalekvár és társai ettől még természetesen igenis részei lehetnek a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásnak, főleg a vitaminokban és rostokban szegényes téli időszakban érdemes rendszeresen fogyasztanunk belőlük.

 

A cikk eredetileg a Szupermenta.hu oldalán jelent meg. Szerzője Pilling Róbert dietetikus.

 

Fokozzuk az ízeket

2019.10.07.| Fokozzuk az ízeket bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Régóta ismert, hogy egyes fűszerek mások aromáját is erősíthetik, azonban több mint száz évvel ezelőtt egy japán tudós egészen megdöbbentő felfedezést tett: van egy olyan anyag, amely szinte berobbantja az ízeket. Ma is mindennap [...]

Miért félünk a tartósítószerektől?

2019.10.04.| Miért félünk a tartósítószerektől? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mitől lesz sokáig eltartható egy élelmiszer? Hogyan állhat el hónapokig a tej hűtés nélkül? Megannyi kérdés, amelyre sokak szerint egyetlen válasz létezik: a tartósítószerektől, amiket jobb lenne elkerülnünk. Az igazság azonban olyan sokrétű, mint [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.| Az örök dilemma: zsír vagy olaj? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Lekvár vagy dzsem?2016-12-20T12:27:08+01:00