2000 óta globális szinten drámai módon megnőtt a várható élettartam, az országok között és az országokon belül fennálló súlyos egyenlőtlenségek azonban fennmaradtak, mint arról a WHO idei, a fenntartható fejlesztési célok kapcsán folytatott egészségügyet monitorozó statisztikai jelentése beszámol (World Health Statistics: Monitoring Health for the SDGs).

A várható élettartam a 2000-2015 közötti időszakban 5 évvel nőtt, ami az 1960-as évek óta a legnagyobb ütemű növekedés. A növekedéssel megfordult az 1990-es években tapasztalt visszaesés, amikor a várható élettartam Afrikában az AIDS-járvány következtében, Kelet-Európában pedig a Szovjetunió összeomlását követően csökkent. A növekedés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikai Régiójában volt a legjelentősebb, ahol a várható élettartam 9,4 évvel 60 évre nőtt, elsősorban a gyermek-túlélés és a malária megfékezése terén elért eredmények, valamint a HIV kezelésére alkalmazható antiretrovirális szerekhez való szélesebb körű hozzáférés következtében.

„A világ nagyot lépett előre a megelőzhető és kezelhető betegségek okozta felesleges szenvedés és korai halál csökkentése terén” – mondta dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója. „A növekedés azonban egyenlőtlen volt. A legjobb dolog, amit annak érdekében tehetünk, hogy senkit ne hagyjunk magára az, ha támogatjuk az országokat egy erős alapellátáson nyugvó egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megteremtésében.”

A 2015-ben született gyermekek globális várható élettartama 71,4 év volt (73,8 év a lányok és 69,1 év a fiúk esetében), egy adott gyermek kilátásai azonban attól függnek, hogy hol született. A jelentés megmutatja, hogy az újszülöttek 29 országban – mindegyik magas jövedelmű ország – átlagosan 80 év vagy ennél is hosszabb élettartamra számíthatnak, míg 22 másik ország – valamennyi a Szubszaharai Afrikában található – újszülötteinek átlagos várható életkora kevesebb, mint 60 év. 86,8 év átlagos élettartammal a japán nők életkilátásai a legkedvezőbbek. A férfiak esetében Svájcban a leghosszabb az átlagos túlélési idő, 81,3 év. A Sierra Leonéban élő emberek életkilátásai a legrosszabbak a világon mindkét nem esetében: a nők várható átlagéletkora 50,8 év, a férfiaké 49,3 év.

Az egészségben várható élettartam, vagyis a 2015-ben születettek jó egészségben eltöltött várható éveinek a mérőszáma globálisan 63,1 év (64,6 év a lányok és 61,5 év a fiúk esetében). Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentése egyesíti az egészséggel kapcsolatos célokra vonatkozó legfrissebb adatokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG-k). A jelentés jelentős hiányosságokra mutat rá az adatok terén, amit pótolni kell ahhoz, hogy megbízhatóan nyomon követhető legyen az egészséggel kapcsolatos fenntartható fejlődési célok érdekében tett előrelépés. Becslések szerint például globálisan a halálesetek 53 százalékát nem regisztrálják, bár számos ország – többek között Brazília, Kína, az Iráni Iszlám Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország – jelentős eredményeket ért el ezen a téren.

Míg a Millenniumi Fejlesztési Célok a 2015-ig megvalósítandó, betegség specifikus egészségügyi célok szűk körére összpontosítottak, az SDG-k 2030-ig tekintenek előre, és lényegesen szélesebb területet fognak át. Szerepel például az SDG-k között egy széles körű egészségi célkitűzés: „Biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jólétet mindenki számára minden korosztályban”, emellett egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megvalósítására szólítanak fel. Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentéséből kiderül, hogy – egy 16 alapvető szolgáltatáshoz való hozzáférési index szerint – számos ország még távol van az egyetemes egészségügyi ellátástól, különösen az afrikai és kelet-mediterrán régiókban. Ráadásul a szolgáltatásokat igénybe vevők közül rengetegen szembesülnek katasztrofális egészségügyi költségekkel; ezek az egészségügyi közkiadások meghaladják a háztartások összes kiadásának 25 százalékát.

A jelentés olyan adatokat is tartalmaz, amelyek szemléltetik az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést az egyes országokon belül – egy adott ország legszegényebb lakói és a nemzeti átlag között egy sor reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatás tekintetében. A friss adattal rendelkező nem túl sok ország közül Szváziföld, Costa Rica, a Maldív-szigetek, Thaiföld, Üzbegisztán, Jordánia és Mongólia vezetnek saját régiójukban, azaz ők biztosítják a leginkább egyenlő hozzáférést a reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatásokhoz.

Az Egészségügyi Világszervezet 2016. évi statisztikai jelentése (World Health Statistics 2016) átfogó áttekintést nyújt az egészséget érintő fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos legfrissebb éves adatokról, jól szemléltetve a kihívás nagyságát.

Minden évben:

• 303 000 nő hal meg terhességgel és gyermekszüléssel összefüggő komplikációk miatt
• 5,9 millió gyerek hal meg az ötödik születésnapja előtt
• 2 millió ember fertőződik meg újonnan HIV-vírussal, továbbá 9,6 millió új TBC-s és
• 214 millió maláriás esetet regisztrálnak
• 1,7 milliárd embernek van szüksége kezelésre elhanyagolt trópusi betegség miatt
• Több mint 10 millió ember hal meg 70 éves kora előtt szív- és érrendszeri betegségben és rákban
• 800 000 ember követ el öngyilkosságot
• 1,25 millió ember hal meg közúti közlekedési sérülésben
• 4,3 millió ember hal meg a főzéshez szükséges tüzelőanyag okozta levegőszennyezésben
• 3 millió ember hal meg kültéri légszennyezés miatt
• 475 000 ember lesz gyilkosság áldozata, 80 százalékuk férfi

Ezeket a kihívásokat nem lehet megválaszolni a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezők kezelése nélkül. Napjainkban a világban:

• 1,1 milliárd ember dohányzik
• 156 millió 5 év alatti gyerek visszamaradott és 42 millió 5 év alatti gyerek túlsúlyos
• 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet, és 946 millió ember végzi a szükségét a szabad ég alatt
• 3,1 milliárd ember használ a főzéshez elsősorban szennyező tüzelőanyagokat

Az Egészségügyi Világszervezet 2005. óta minden évben kiadott statisztikai jelentése (World Health Statistics) hiteles információk forrása a világ népeinek egészségéről. 194 ország adatait tartalmazza halandósággal, betegséggel és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos mutatók soráról, mint például a várható élettartam; a legfontosabb kórok által okozott betegségek és halálozás; egészségügyi szolgáltatások és kezelések; pénzügyi befektetések az egészségügyben; valamint az egészséget befolyásoló kockázati tényezők és magatartás. A WHO Globális Egészség Megfigyelőközpont (Global Health Observatory) programja egész évben frissíti az egészségügyi statisztikákat egy több mint 1.000 egészségügyi mutatót tartalmazó online adatbázis alapján. A nagyközönség felhasználhatja arra, hogy megtalálja benne a legfrissebb globális, regionális vagy országos szintű egészségügyi statisztikákat.

Az Egészségügyi Világszervezet teljes Globális Statisztikai Jelentése angol nyelven elérhető ezen linken.