Érdekes eredményeket hozott egy felmérés, amiben többek között azt kérdezték, miről mondanánk le egészségünk érdekében, mit tartunk helyesnek, ha életmódunkról van szó. Talán nem meglepő, de van, amiből nem engedünk, pedig nagyon kellene.

A TÉT Platform Egyesület 2016-ban több mint ezer embert kérdezett meg egy piackutató cég, a Gfk segítségével az életmódjukat, táplálkozási ismereteiket illetően. A felmérésben részt vevők nem, életkor és lakhely szerint tökéletesen reprezentálják a teljes lakosságot, és válaszai alapján kirajzolódott, hogyan képzeljük el az egészséges életmódot magunkban.

A kutatókat az első meglepetés annak kapcsán érte, hogy jóval többen érzik magukat egészségesnek, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Általános egészségi állapotát ugyanis mindössze a megkérdezettek hat százaléka ítélte rossznak vagy nagyon rossznak, míg megfelelőnek vagy nagyon jónak több mint a háromnegyedük, 15 százalékuk egyenesen kiválónak gondolja. Bár ez némileg ellentmond az egészségügyi adatoknak, mely szerint tízből legalább hat embernek van legalább egy krónikus betegsége, úgy tűnik, ezek jelentős részét (például a magas vérnyomást vagy –koleszterinszintet) nem érzik jelentős egészségrontó tényezőnek.

Mindez összhangban áll azzal is, miszerint a honfitársaink többsége, 45 százalékuk saját bevallása szerint kifejezetten egészséges életmódot folytat, és csak a kisebbség, 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy életmódja leginkább az egészségtelen jelzővel írható le. Bár az elmúlt években valóban felkapottnak, trendinek számít az egészséges életmód, a későbbi eredmények arra mutatnak rá, hogy ennél a kérdésnél jóindulatúan és bőségesen felülértékelték tetteik súlyát az életmódjukban az alanyok.

Nem dohányzunk, de nem is eszünk egészségesen

Mit tesz ön az egészsége érdekében? – szól a kérdőív egyik kérdése. Nos, itt már kibújt a szög a zsákból, hiszen míg közel kétharmad mondta azt, hogy nem dohányzik (ami megegyezik más felmérések adataival), a rendszeres étkezéseket már csak tízből hatan tartják be, és alkoholt ritkán és mértékkel is csak tízből négyen fogyasztanak. Bár úgy gondoljuk, hogy többségében sokat tartozkodunk a szabadban (43 százalék szerint legalábbis), ez főleg sétát, közlekedést jelent, mert sportolni már csak a megkérdezettek alig negyede szokott.

A táplálkozási szakértők számára azonban az igazi – sajnos negatív – meglepetést az hozta, hogy miközben sokan gondolják megfelelőnek életmódjukat, a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozást csak a válaszadók harmada jelölte meg, mint olyan cselekvést, amelyet rendszeresen megtesz saját egészsége érdekében.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint érdemes azt is megnézni, mit gondolnak egészséges táplálkozásnak: „A felmérés adatai szerint a többség a házi kosztot egyértelműen ilyennek gondolja, függetlenül attól, milyen alapanyagokból és technológiával készítik. Sokan lemondanak a cukorról is, bár az mérsékelt mennyiségben természetesen része lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is, amennyiben az ebből származó energia mennyisége nem haladja meg a napi szükséglet tíz százalékát” – magyarázza a dietetikus. Emese szerint a probléma az, hogy sokan látszatmegoldásokat vállalnak be a látszateredmények érdekében, igazán komoly vállalást nem mernek tenni. „Tízből csak alig egy ember vállalja be, hogy az egészséges étrend érdekében hajlandó több munkával járó ételeket főzni, és a megszokott ízekről még ennél is kevesebben mondanának le, mindössze nyolc százalék azok aránya, akik hajlandóak volnának váltani, és ugyanennyien vállalnának be több utazást, utánajárást annak érdekében, hogy megfelelő alapanyagokat, ételeket szerezzenek be.”

A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy igazán komoly áldozatot csak nagyon kevesen hoznak az egészségesebb életmód érdekében, és sokan gondolják úgy, hogy néhány divatos, felkapott élelmiszerrel vagy valahol olvasott tipp betartásával máris sokat tettek saját magukért.

Sem az ízből, sem a mennyiségből nem engedünk

A 2014-ben végzett Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot vizsgálat (OTÁP) adatai szerint az átlagos magyar férfi 2.700, míg a nők 2.000 kcal energiát fogyasztanak el naponta, ami megfelel az aktív életmód követelményeinek, viszont életmódunk inkább csak mérsékelten aktívnak minősíthető. A TÉT Platform ezért megkérdezte azt is, hogy kik azok, akik az egészséges életmód érdekében hajlandóak lennének csökkenteni energiabevitelüket, azaz kisebb mennyiséget fogyasztani az ételekből, élelmiszerekből. Négyből sajnos mindössze egy ember vállalná be ezt, míg a többiek maradnának a megszokott mennyiségnél és ízeknél.

Antal Emese szerint ideje lenne összeszedni magunkat, és vállalni a felelősséget saját egészségünkért, mert azt senki sem teheti meg helyettünk. „A megkérdezettek kétharmada szerint az egészséges életmód költséges és ezért nem engedhetik meg maguknak. Ez inkább tűnik kifogásnak, mint valódi érvnek, hiszen olcsón is lehet jól és drágán is egészségtelenül élni. Tízből négyen úgy gondolják, hogy több akaraterő kell ahhoz, hogy változtassanak életmódjukon, pedig ezt akár kis lépésekben, fokozatosan is megtehetnék. Végül pedig több mint az emberek egyharmada nem tartja megfelelőnek az egészséges élelmiszerek kínálatát, pedig igazából mindenből lehet fogyasztani, csak ügyelni kell a kiegyensúlyozott, megfelelően vegyes táplálkozásra” – összegez a szakértő.

Bőven van még mit tenni az egészséges életmód érdekében, és ehhez a szakértők összefogására van szükség, hiszen a feltételek, például az egészséges és biztonságos élelmiszerek kínálata adott, és a testmozgáshoz sincs szükség elhatározáson kívül másra. Biztatóak viszont azok az adatok, amelyeket a kutatást végző Gfk Hungária már huszonöt éve vizsgál a lakosság táplálkozási szokásait illetően: egyre többen szeretnének egészségesebben élni, jobban, kiegyensúlyozottabban táplálkozni.