Becslések szerint jelenleg körülbelül 415 millió diabéteszes beteg él világszerte, húsz év múlva ez a szám meghaladja majd a 642 milliót. Hazánkban az elmúlt alig több mint egy évtizedben megduplázódott a cukorbetegek száma.

A cukorbetegség nem fertőző, de szinte járványszerűen terjed, így a szakértők a 21. század legjelentősebb népegészségügyi problémájának tartják. Magyarországon az összes diagnosztizált cukorbeteg számát 7-800.000 főre becsülik, de érdemes hozzászámolni azokat is, akik a betegség megelőző fázisában vannak, táboruk így már meghaladja az egymilliós számot is. Az életkor előrehaladtával ráadásul egyre nő az érintettek száma, hiszen a 20-69 évesek között minden 6. nő és 10. férfi diabéteszes, míg az 55 évnél idősebbek körében már 20 százalék ez az arány!

Kezelésük természetesen sok pénzbe is kerül. A társadalombiztosítás ezzel összefüggő költségei 150 milliárd forint környékén járnak, aminek jelentős részét a gyógyszerkiadások jelentik. Pénzben viszont nem fejezhető ki az, hogy évente több mint 7.000 magyar haláláért felelős közvetlenül a cukorbetegség és annak valamely szövődménye. Pedig a cukorbetegség jól karban tartható probléma, a jól beállított kezelés és a betartott diéta esetén az életminőség és a kilátások nem rosszabbak az átlagosnál.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a cukorbetegség kezelésében a megfelelő diétának elengedhetetlen szerepe van. Ebben a legfontosabb, hogy a szénhidrátok összesített mennyisége személyre szabottan kerüljön megállapításra. A tápanyagok aránya az egészséges táplálkozásnál ajánlotthoz hasonló legyen: a szükséges energia 50-55 százalékát szénhidrátok, 15-20 százalékát fehérjék, míg a fennmaradó részt a zsír biztosítsa. Amennyiben kísérő- és/vagy társbetegség áll fenn, ettől eltérő tápanyag-összetételű étrendre lehet szükség. Rendkívül fontos a napi többszöri étkezés, minimum 3, szükség esetén 5-6 alkalommal, különösen inzulinterápia esetén, lényeges továbbá a napi 30 grammot meghaladó rostfogyasztás.

A szakmai szervezet hangsúlyozza, hogy a cukorbetegek étrendjének összeállítása megfelelő szakértelmet kíván, ezért ebben minden esetben kérjék ki dietetikus véleményét. Az országban több száz, jól felkészült szakemberhez fordulhatnak a betegek, akiket kórházakban, rendelőintézetekben, diabétesz központokban érhetnek el, de a privát egészségügyi ellátásban is találkozhatnak velük. Az MDOSZ honlapján dietetikuskereső is segíti a betegek tájékozódását.

A cukorbetegek étrendjében fontos helyet kapnak a cukor felhasználása nélkül, édesítőszerekkel készült élelmiszerek. A TÉT Platform szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus-szociológus arról beszélt, miben mások az édesítőszerek és az azokkal készült ételeket-italok.

„Az élelmiszeripar rengeteg termékben használja az édesítőszereket, de tapasztaljuk, hogy sokan idegenkednek ezektől. Valóban előfordulhat, hogy kissé más ízt érzünk, mintha cukorral készült volna, de a különböző édesítőszerek kombinációjával egyre tökéletesebb ízhatást érnek el. Vannak olyan alacsony energiatartalmú vagy energiamentes édesítők is, amelyek hidegen jól használhatók, de sütéshez-főzéshez már nem használhatók, mert hő hatására bomlásnak indulnak. Ha valaki cukorbetegsége miatt, vagy csak azért, mert csökkenteni akarja cukorfogyasztását, édesítőszert használ, vásároljon többfélét is. Ugyanígy érdemes kipróbálni az édesítőszerekkel készült italokat is, mert színesíthetjük a folyadékbevitelünket, ráadásul kevesebb kalóriát tartalmaznak” – javasolja a szakember.

Az édesítőszerektől néhányan idegenkednek, mivel számos tévhit alakult ki velük kapcsolatban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, az EFSA azonban vizsgálatai alapján biztonságosnak minősítette ezeket, azaz átlagos mennyiségben fogyasztva semmilyen probléma kialakulásától sem kell tartanunk sem rövid, sem pedig hosszabb távon.

Érdekes tények a cukorbetegséggel kapcsolatban

A cukorbetegséget nem a cukor okozza

A cukrok vagy éppen egy-egy típusú cukorféleség fogyasztása és a diabétesz kapcsolatát már többször vizsgálták, és nem sikerült olyan összefüggést kimutatni, amely bizonyítaná azt a feltevést, hogy a cukorbetegséget a nagymértékű cukorfogyasztás okozza. Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magas cukorbevitel és a cukros üdítők mértéktelen fogyasztása esetén fellépő testtömeg-növekedés már kockázati tényező lehet. Ez azonban összefügg az életmód egyéb tényezőivel is, amelyek megelőzhetik, vagy késleltethetik a probléma kialakulását.

A cukorbetegség nem (csak) a cukoranyagcsere zavara

Sokan úgy gondolják, a cukorbeteg szervezete nem képes feldolgozni a cukrot, és a betegség központjában a cukoranyagcsere-zavara áll. Ez így önmagában nem igaz: a diabétesz kialakulásának fókuszában valóban a szénhidrát- anyagcsere problémája áll, de a betegség érinti a zsír- és a fehérjeanyagcserét is. Sokkal pontosabb, ha úgy fogalmazzuk meg a betegséget, hogy az az inzulin teljes vagy részleges hiánya, vagy hatásának elmaradása. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amely elsődlegesen szabályozza a vér cukorszintjét.

A cukorbetegek nem ehetnek cukrot?

A megfelelően beállított terápián lévő, és a diéta előírásait maradéktalanul betartó cukorbetegek táplálkozása egészen közel állhat az egészségesek étrendjéhez. Valóban nem javasolt az egyszerű, gyorsan felszívódó cukrok fogyasztása, de ez nem jelenti azt, hogy végérvényesen le kell mondaniuk a cukor legkisebb adagjáról is, vagy az édes ízről – ez utóbbihoz édesítőszerek tucatjait használhatják. Hipoglikémiás állapot esetén, amikor a vércukorszint vészesen lecsökken, cukrot, cukros üdítőt érdemes adni a gyors vércukorszint emelés érdekében.

Elhízás = cukorbetegség?

A normálistól magasabb testsúly drámaian növeli a diabétesz kockázatát. Bizonyított tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegség „előszobája” az elhízás. Azt is megfigyelték, hogy az úgynevezett centrális típusú elhízásban szenvedők, akiknél a zsír a derék körül halmozódik fel, nagyon nagy eséllyel válnak inzulinrezisztenssé. Számos szakember ezért a diabétesz és az obezitás (elhízás) szavak összevonásával már diabezitás névvel illeti a 2-es típusú cukorbetegséget.

Ihat-e kávét és teát a cukorbeteg?

Többen azt hiszik, hogy ezekről az élvezeti termékekről is le kell mondania annak, akit érint a diabétesz. Ez nincs így, napi 1-3 csésze finom, valódi kávé vagy akár 4 csésze tea is megengedhető, hiszen sem a koffein, sem a teában lévő tein nem befolyásolja a vércukorszintet.

Források:

• IDF Diabetes Atlas: http://www.diabetesatlas.org

• Kósa József: A diabétesz betegségterhe Magyarországon – http://www.imeonline.hu/article/2323/24_27.pdf

• Gyakori kérdések a cukorról, in: Food Today, 06/2013 – http://www.eufic.org/article/hu/etrendfuggo-betegsegek/fogapolas/artid/Common-questions-about-sugars/

• Diabétesz és diabezitás, in: Food Today, 07/2004 – http://www.eufic.org/article/hu/etrendfuggo-betegsegek/cukorbetegseg/artid/diabetesz-diabezitas/

• Cukorhelyettesítés – alapvető okok, előnyök és kihívások, in: Food Today, 04/2014 – http://www.eufic.org/article/hu/page/FTARCHIVE/artid/Replacing_sugars_rationale_benefits_and_challenges/

A táplálkozási ajánlások eddig csak arra terjedtek ki, hogy az egyes élelmiszerféleségekből mennyit kell vagy szabad fogyasztani. Az utóbbi években azonban egyre több helyen építenek be környezetvédelmi szempontokat, mivel hosszabb távon csak így biztosítható a következő generáció egészséges étrendje. A TÉT Platform rendezvényén tudtunk meg többet a témáról.

A világ népessége gyorsan növekszik, jelenleg mintegy 7,3 milliárdan lakunk bolygónkon, ám 2050-re 9 milliárdnál is többen leszünk. Jelenleg is nagy kihívás ennyi ember élelmiszerellátását biztosítani, alig három évtized alatt pedig 70 százalékkal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő tápanyag álljon a rendelkezésére. A problémát fokozza, hogy kevesebb földterület és víz áll majd rendelkezésre, és szükséges lenne visszafogni az élelmiszerek előállításához elfogyasztott energia mennyiségét is.

Egyes becslések szerint Németországban a megtermelt energia ötödét az élelmiszerek előállításához használják fel az iparban és a háztartásokban. A növénytermesztés és az állattenyésztés világszerte az édesvízkészletek 70 százalékát emészti fel. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor a bevásárlásokhoz felhasznált üzemanyag és a főzés a teljes mennyiség 6 százalékát adja, míg az élelmiszeripar összesen 20 százalékért felelős.

A megoldásra váró probléma tehát az, hogy olyan élelmiszereket kell termelnünk, amelyek képesek a szükséges energiával és tápanyagokkal ellátni minket, miközben változatos, kiegyensúlyozott és egészséges étrendet állíthatunk össze belőlük.

Még csak az út elején járunk

A fenntarthatóság jelenleg még nem hangsúlyos eleme a közgondolkodásnak, de szerencsére már találhatunk jó példákat. Ilyen az is, hogy Európai Unió 2020-ra 20 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást.

A fogyasztók számára azonban leginkább egy könnyen értelmezhető jelölés segítene eldönteni, melyik termék előnyösebb környezetvédelmi szempontból. Erre azonban minden bizonnyal még éveket kell várni, mert jelenleg nincsenek irányelvek annak meghatározására, mi számít fenntarthatónak és mi nem.

Mi az a fenntartható élelmiszertermelés?

A fenntartható élelmiszertermelés egy termelési módszer, amely olyan folyamatokat és rendszereket használ és alkalmaz, melyek nem környezetszennyezőek, megőrzik a nem-megújuló és természeti forrásokat, gazdaságilag hatékonyak, a munkavállalók, a közösségek és a fogyasztók számára egyaránt biztonságosak, és nem veszélyeztetik az eljövendő generációk szükségleteit.

5 tipp, amit már holnap megtehet a fenntartható egészséges táplálkozás érdekében

1. Keresse az ellenőrzött módon előállított termékeket, mert csak ezeknél lehetünk biztos abban, hogy a szükséges technológiai előírásokat betartották. Ez az ökológiai vagy bio termékeknél is ugyanilyen fontos szempont.
2. Keresse az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, és törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb mennyiséget használja fel belőlük.
3. Válasszon hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket, mivel így kisebb az esélye annak, hogy hulladékként kidobjuk azokat. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy tartósítószerek használata nélkül is minél tovább változatlan minőségűek maradjanak a termékek.
4. A tengeri hal nagyon egészséges, de ha fenntartható módon állítja össze étrendjét, az MSC logóval ellátott termékeket válassza. A Marine Stewardship Council azért dolgozik, hogy fenntartható halászati módok segítségével az óceánok és tengerek ökoszisztémája egyensúlyban maradjon.
5. Csökkentse az élelmiszerpazarlást: ha bevásárlólistával indul el, akkor csak a szükséges mennyiséget fogja megvásárolni, főleg, ha ellenáll a csábító, de felesleges akcióknak. Ügyeljen a lejárati időkre, és a kamrában felhalmozódott, felesleges tartós élelmiszereket rendszeresen ajándékozza rászorulóknak, segítő szervezeteknek.