Értékeljük a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét

Tiszteljük és ne ítélkezzünk az ételünkről

Répa, ami inkább hasonlít egy varjúlábhoz. Görbe uborkák. Szív formájú vagy túl apró krumpli. Kukorica, amelyről hiányoznak szemek. Ezek látványával biztos nem találkozhatunk a német szupermarketek többségében, ahol a szabálytalan formájú zöldségek nem szívesen látott vendégek a boltok polcain. Ehelyett gyakran a szemetesek mélyén végzik.
Nicole Klaskinak azonban, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem élharcosának, épp ezek jelentik a szépet és az értéket. Két éve alapította meg az első német szupermarketet, amelyik ezeket a szabálytalan alakú zöldségeket teszi elérhetővé a vásárlóknak. „Csak képzeljük el, milyen lenne, ha mindenki teljesen ugyanúgy nézne ki. Nagyon unalmas lenne az élet,” – mondta. „Ugyanez igaz a zöldségekre. Ünnepelnünk kellene a különbözőségüket.”

Nicole Klaski, a THE GOOD FOOD alapítója egy szív alakú krumplival a szokásos árugyűjtő körútján. Tavaly ez a gazdaság a krumplitermésének mintegy felét nem tudta eladni. Fotó: ©FAO/Gregory Beals


Németországban évente mintegy 11 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra és a 35 éves Nicola ez ellen szeretne tenni. Ezért hozta létre két éve a THE GOOD FOOD szupermarketet. Minden héten ő és számos önkéntes olyan farmokra látogat, amelyek termékét a külleme miatt a nagy áruházláncok visszautasították.

Azon túl, hogy zöldségeket gyűjtenek közvetlenül a termelőtől, a boltokból közeli lejáratú termékeket is összeszednek. Az így beszerzett portékát a kölni boltban árusítják, oly módon, hogy a vásárló határozza meg az árat.
Több mint 70 önkéntesnek adnak ezzel munkát és több ezer vásárlójuk van, akik megbecsülik az ételt és mindazt az energiát, amibe annak előállítása került, és ezért eltökélt szándékuk az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentése. És a pozitív fejlemények nem rekedtek a bolt falai között, hanem egy egész élelmiszerpazarlás ellenes közösség megszületéséhez adtak lendületet. A közeli fagylaltos a THE GOOD FOOD-ban vásárolja a banánt, idős emberek a fiatal generációkkal osztják meg az étel szeretetét, és a sarki indonéz étterem is ezekből a Köln környéki, kallódó zöldségekből főz.

A 35 éves Nicole Klaski, a kölni THE GOOD FOOD szervezet alapítója, mely a gazdálkodókkal együttműködve biztosít piacot a szabálytalan zöldségeknek és ezzel tesz az élelmiszerpazarlás csökkentéséért. Fotó: ©FAO/ Gregory Beals

A Lammertzhof gazdaság tulajdonosa, Heinrich Hannen a kezdetektől beszállítója a THE GOOD FOOD boltnak. Meggyőződése, hogy bár egy ilyen akció csak csepp a tengerben, az igazi nagy dolgok kicsiben kezdődnek. „Ha meg akarod változtatni a világot, először magaddal kezd. Mi épp ezt csináljuk!” – mondta.
Az élelmiszerpazarlás és –veszteség eredője a közepes és magas jövedelmű országokban gyakran a vásárlók szokásaiban, illetve az élelmiszerlánc szereplői közötti koordináció hiányában keresendő. A zöldségek és gyümölcsök például gyakran nem felelnek meg a kereskedelem magas minőségi követelményeinek. A nem tökéletes külsejű példányokból (forma, szín, méret, egyéb hibák) a vásárlók gyakran nem kérnek.
A visszautasítással együtt azonban kárba vész mindaz az értékes erőforrás is – a magok, talaj, munka, víz és egyebek – amit az előállításhoz, betakarításhoz, feldolgozáshoz, szállításhoz és értékesítéshez használtak.
Kevesebb fölöslegesen kidobott étel, jobb táplálkozás és egy fenntarthatóbb életmód jelentik a kulcsot az éhezésmentes világhoz. A ma döntéseire és tetteire épül az éhezésmentes #ZeroHunger jövő.

Értékeljük a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét2019-03-19T13:28:29+01:00

Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról

A tanulmánykötet címlapja

A TÉT Platform Egyesület 2016. végén nagyszabású, reprezentatív orvostudományi kutatást végzett a 11-18 éves magyar fiatalok körében. A kutatás keretében a résztvevők táplálkozását standard módszerekkel vizsgálta meg, így a kapott adatok kiegészítik a korábban elvégzett 0-3 és 4-10 éves korosztály vizsgálata során feltárt összefüggéseket, egyben jól használhatók az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat eredményeivel együtt is.


A kutatás során kapott eredmények és következtetések összegzését, elemzését – kiegészítve a már említett korábbi vizsgálatok adataival is – tanulmánykötet formájában jelentette meg a TÉT Platform.
A kötetben több mint hetven szerző tanulmánya ad kitekintést a fiatalok életmódjára hazai és külföldi kitekintésben is. Külön fejezet mutatja be az aktuális táplálkozási ajánlásokat, és a követendőnek ítélt jó gyakorlatokat a népegészségügyi programok terén
A kiadványt az Egyesület magánkiadásban, 7500 példányban adta ki. A köteteket ingyenesen biztosítja az életmóddal, táplálkozással foglalkozó hazai szakemberek, intézetek, könyvtárak számára. Ezen túl a kiadványhoz való teljes és ingyenes hozzáférést online letöltés formájában is lehetővé tette.


A letöltéshez kattintson ide: letöltöm az “A magyar gyermekek és fiatalok életmódja: táplálkozás, testmozgás és lélek” című tanulmánykötetet



Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról2023-01-12T14:26:41+01:00

Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról

A TÉT Platform Egyesület 2017-ben összegezte Táplálkozási Ismeretek című kutatássorozatának tapasztalatait egy tanulmánykötetben, amelyben több mint harminc neves hazai szakember foglalta össze a vizsgálatok és más, hasonló felmérések tapasztalatait.

A kiadványt az Egyesület magánkiadásban, 500 példányban adta ki. A köteteket ingyenesen biztosította az életmóddal, táplálkozással foglalkozó hazai szakemberek, intézetek, könyvtárak számára. A rendelkezésre álló mennyiség hamar gazdára talált, de továbbra is biztosítjuk a kiadványhoz való teljes és ingyenes hozzáférést online letöltés formájában.

A letöltéshez kattintson ide: letöltöm az „A magyar lakosság életmódja: táplálkozás, testmozgás és lélek” című tanulmánykötetet

Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról2023-01-12T14:27:06+01:00

XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

Evés ésszel vagy ész nélkül. Stratégiák a fogyasztók táplálkozási magatartásának befolyásolására vállalati és közösségi szinten” címmel rendezi meg 13. nemzetközi konferenciáját a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézete

A konferencia időpontja: 2019. április 17. (szerda) 09:00 – 17:00

A jelentkezés időpontja: 2019. március 04. (hétfő) – 2019. április 12. (péntek)

Helyszín: Nagyerdei Stadion (VIP terem), 4032 Debrecen, Nagyerdei Park 12.

Szervező: Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

Együttműködő partnerek:

Regisztráció, további információk és jelentkezés az alábbi linken érhető el:

13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferencia

Mottó


„A megőrzött egészség nagyobb kincs, mint a legyőzött betegség!” (Szabó Nikolett kutató)
A XII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

A legtöbb fogyasztó számára a „természetes” és a „funkcionális” jelzők használata, vagyis az az üzenet, hogy az általuk megvásárolt termék „természetesen egészséges”, együtt jelent értéket. Ez az összefüggés szoros kapcsolatban áll a fenntartható élelmiszerfogyasztás trendjével, amely nem csak az egészséget, hanem a környezet védelmét is fontos szempontnak tekinti.

Napjaink fogyasztói személyre szabott termékelőnyöket keresnek, amit a technológia fejlődése hatékonyan támogat. Míg 2015-ben még „csak” 500 millió személy használt valamilyen egészséggel kapcsolatos alkalmazást, addig 2018-ban számítások szerint már több mint 1,5 milliárd személy töltött le valamilyen egészségügyi applikációt. Már ma is számos olyan készülék és alkalmazás érhető el, amelyek segítik a tudatosabb táplálkozást. Ilyen például az élelmiszerszkenner, amely képes kimutatni az élelmiszerekben található tápanyagokat és azok speciális összetevőit, vagy az okosvilla (HAPIfork), amely rezgéssel figyelmeztet arra, ha túl gyorsan eszünk. A Google a Novartisszal együttműködve olyan kontaktlencsét fejleszt, amely a könny összetétele alapján néhány másodpercenként ellenőrzi a vércukorszintet. A Deadline nevű alkalmazás még ennél is tovább megy, ugyanis arról tájékoztatja a pácienst, hogy jelenlegi szokásait folyatva hány évig élhet még. A példák, melyeket még sorolhatnánk, mind azt igazolják, hogy a technológia egyre magasabb szinten képes kiszolgálni a „személyre szabottság” iránti fogyasztói igényt.

Sokan vélekednek úgy, hogy a 21. század a viselkedésünk megváltoztatásának évszázada lesz. Ennek részeként változtatni fogunk étkezési szokásainkon és mozgásszegény életmódunkon, az egyén rájön, hogy ő is felelős saját egészségének alakulásáért. Míg a 20. századi orvoslás fő célja a betegségek gyógyítása volt, addig a 21. századié egyre inkább az egészségesek továbbfejlesztése lesz. Az Imperial College London kutatói 35 iparosodott ország lakosságának egészségügyi adatai alapján kiszámították, hogy 2030-ban hogyan alakul majd a születéskor várható élettartam az egyes országokban. Így például Dél-Koreában 2030-ban a nők születéskor várható élettartama átlagosan 90,8 év, a férfiaké 84,1 év lesz, a francia nők várhatóan átlagosan 88,6 évig, míg a svájci férfiak 84,0 évig élnek majd. Ráadásul a nemek közötti különbség lassan kezd kiegyenlítődni, mivel egyre több férfi hagy fel az egészségét károsító szokásokkal.   

Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen életmód következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. A WHO 2016. évi adatai szerint napjainkban csak 2-es típusú cukorbetegségben közel 2,5-szer többen halnak meg, mint erőszakos cselekmények és helyi konfliktusok következtében. Az OECD (2017) felmérése szerint a felnőttek között a legtöbb túlsúlyos és elhízott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Új-Zélandon és Magyarországon él, míg a legalacsonyabb kockázatú országok közé Japán és Dél-Korea sorolható. Magyarország Európában minden bizonnyal a „legsúlyosabb” nemzetnek számít.

Kutatások szerint az elhízás világméretű terjedésében az elsődleges rizikófaktor a helytelen táplálkozás, habár a fizikai aktivitás hiánya is meghatározó szerepet játszik. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogy a külső környezeti ingerek miként befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek kiválasztását és az elfogyasztott ételmennyiséget. Ilyen külső ingerek közé sorolható az elénk táruló ételválaszték, vagy étkezéskor a társaság evési magatartása, ami referenciapontként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyit együnk vagy igyunk. Ehhez hasonlóan a nagyobb csomagolások, tálak és tányérok, az éléskamra berendezése mind megnövelheti az elfogyasztott étel mennyiségét, akár 10-45%-kal.

Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. Beszélhetünk hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiákról, amelyek alapvetően állami, ágazati, továbbá civil szervezeti szintű irányelvek mentén történő beavatkozást jelentenek. A másik csoportot az újszerű magatartásváltoztatási stratégiák képezik, amelyek inkább vállalati vagy egyéni szintű megvalósítást képviselnek. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé a következő eszközcsoportok sorolhatók: szemléletformálás („edukáció”), gazdasági ösztönzők vagy tiltások, címkézés és jelölések. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák (és eszközök) használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát, illetve csökkenteni a „kevésbé hasznos” élelmiszerek fogyasztását. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy paradigmaváltásra van szükség a stratégiák alkalmazása terén is. Az újszerű viselkedésváltoztatási megoldások közé egyrészt a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák tartoznak, amelyek az egészségorientált fogyasztók számára jelenthetnek megoldást. Ugyanakkor a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében. (A felhasznált szakirodalmak a szervezőknél elérhetőek.)

A konferencia a következő fontosabb kérdésekre keresi a választ:

  • Milyen új technológiák és trendek formálják az élelmiszerfogyasztói magatartást?
  • Milyen új technológiai megoldások segítik a személyre szabott táplálkozás elterjedését?
  • Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a tudatos táplálkozás formálásában?
  • Milyen környezeti tényezők hatnak az étkezési viselkedésre?
  • Milyen eszközökkel tudjuk befolyásolni az érzelmi és impulzusevőket?
  • Mit tehetnek ezen a téren a vállalatok és a közösségi szervezetek?
  • Hogyan célozzuk meg a fiatalokat, akiknél az étkezési magatartás még formálható?
  • Milyen szerepe van a rendszeres fizikai aktivitásnak az egészség megőrzésében?
  • Milyen esélyei vannak a fenntartható élelmiszerfogyasztásnak?
  • Hogyan adjunk el sikeresen a digitális élelmiszer-gazdaságban?

A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (fekvő tájolású, 135 cm hosszú, 80 cm magas méretű) a konferencia témakörében. (A 2019. április 12-e után beküldött posztereket a szervezők már nem tudják megjelentetni!)

A rendezvény alatt folyamatos program az élelmiszeripari kiállítók termékeinek kóstoltatása a kijelölt standokon, amelyre 2019. április 12-ig várják a kiállítók jelentkezését.

A konferencián történő részvétel a hallgatóság és a kiállítók számára is díjtalan, de regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni ezen az oldalon lehet: Jelentkezés a 13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferenciára

XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia2019-03-06T11:20:13+01:00