„Evés ésszel vagy ész nélkül. Stratégiák a fogyasztók táplálkozási magatartásának befolyásolására vállalati és közösségi szinten” címmel rendezi meg 13. nemzetközi konferenciáját a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézete
A konferencia időpontja: 2019. április 17. (szerda) 09:00 – 17:00
A jelentkezés időpontja: 2019. március 04. (hétfő) – 2019. április 12. (péntek)
Helyszín: Nagyerdei Stadion (VIP terem), 4032 Debrecen, Nagyerdei Park 12.
Szervező: Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet
Együttműködő partnerek:
Regisztráció, további információk és jelentkezés az alábbi linken érhető el:
13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferencia
Mottó
„A megőrzött egészség nagyobb kincs, mint a legyőzött betegség!” (Szabó Nikolett kutató)
A legtöbb fogyasztó számára a „természetes” és a „funkcionális” jelzők használata, vagyis az az üzenet, hogy az általuk megvásárolt termék „természetesen egészséges”, együtt jelent értéket. Ez az összefüggés szoros kapcsolatban áll a fenntartható élelmiszerfogyasztás trendjével, amely nem csak az egészséget, hanem a környezet védelmét is fontos szempontnak tekinti.
Napjaink fogyasztói személyre szabott termékelőnyöket keresnek, amit a technológia fejlődése hatékonyan támogat. Míg 2015-ben még „csak” 500 millió személy használt valamilyen egészséggel kapcsolatos alkalmazást, addig 2018-ban számítások szerint már több mint 1,5 milliárd személy töltött le valamilyen egészségügyi applikációt. Már ma is számos olyan készülék és alkalmazás érhető el, amelyek segítik a tudatosabb táplálkozást. Ilyen például az élelmiszerszkenner, amely képes kimutatni az élelmiszerekben található tápanyagokat és azok speciális összetevőit, vagy az okosvilla (HAPIfork), amely rezgéssel figyelmeztet arra, ha túl gyorsan eszünk. A Google a Novartisszal együttműködve olyan kontaktlencsét fejleszt, amely a könny összetétele alapján néhány másodpercenként ellenőrzi a vércukorszintet. A Deadline nevű alkalmazás még ennél is tovább megy, ugyanis arról tájékoztatja a pácienst, hogy jelenlegi szokásait folyatva hány évig élhet még. A példák, melyeket még sorolhatnánk, mind azt igazolják, hogy a technológia egyre magasabb szinten képes kiszolgálni a „személyre szabottság” iránti fogyasztói igényt.
Sokan vélekednek úgy, hogy a 21. század a viselkedésünk megváltoztatásának évszázada lesz. Ennek részeként változtatni fogunk étkezési szokásainkon és mozgásszegény életmódunkon, az egyén rájön, hogy ő is felelős saját egészségének alakulásáért. Míg a 20. századi orvoslás fő célja a betegségek gyógyítása volt, addig a 21. századié egyre inkább az egészségesek továbbfejlesztése lesz. Az Imperial College London kutatói 35 iparosodott ország lakosságának egészségügyi adatai alapján kiszámították, hogy 2030-ban hogyan alakul majd a születéskor várható élettartam az egyes országokban. Így például Dél-Koreában 2030-ban a nők születéskor várható élettartama átlagosan 90,8 év, a férfiaké 84,1 év lesz, a francia nők várhatóan átlagosan 88,6 évig, míg a svájci férfiak 84,0 évig élnek majd. Ráadásul a nemek közötti különbség lassan kezd kiegyenlítődni, mivel egyre több férfi hagy fel az egészségét károsító szokásokkal.
Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen életmód következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. A WHO 2016. évi adatai szerint napjainkban csak 2-es típusú cukorbetegségben közel 2,5-szer többen halnak meg, mint erőszakos cselekmények és helyi konfliktusok következtében. Az OECD (2017) felmérése szerint a felnőttek között a legtöbb túlsúlyos és elhízott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Új-Zélandon és Magyarországon él, míg a legalacsonyabb kockázatú országok közé Japán és Dél-Korea sorolható. Magyarország Európában minden bizonnyal a „legsúlyosabb” nemzetnek számít.
Kutatások szerint az elhízás világméretű terjedésében az elsődleges rizikófaktor a helytelen táplálkozás, habár a fizikai aktivitás hiánya is meghatározó szerepet játszik. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogy a külső környezeti ingerek miként befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek kiválasztását és az elfogyasztott ételmennyiséget. Ilyen külső ingerek közé sorolható az elénk táruló ételválaszték, vagy étkezéskor a társaság evési magatartása, ami referenciapontként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyit együnk vagy igyunk. Ehhez hasonlóan a nagyobb csomagolások, tálak és tányérok, az éléskamra berendezése mind megnövelheti az elfogyasztott étel mennyiségét, akár 10-45%-kal.
Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. Beszélhetünk hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiákról, amelyek alapvetően állami, ágazati, továbbá civil szervezeti szintű irányelvek mentén történő beavatkozást jelentenek. A másik csoportot az újszerű magatartásváltoztatási stratégiák képezik, amelyek inkább vállalati vagy egyéni szintű megvalósítást képviselnek. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé a következő eszközcsoportok sorolhatók: szemléletformálás („edukáció”), gazdasági ösztönzők vagy tiltások, címkézés és jelölések. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák (és eszközök) használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát, illetve csökkenteni a „kevésbé hasznos” élelmiszerek fogyasztását. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy paradigmaváltásra van szükség a stratégiák alkalmazása terén is. Az újszerű viselkedésváltoztatási megoldások közé egyrészt a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák tartoznak, amelyek az egészségorientált fogyasztók számára jelenthetnek megoldást. Ugyanakkor a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni.
A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében. (A felhasznált szakirodalmak a szervezőknél elérhetőek.)
A konferencia a következő fontosabb kérdésekre keresi a választ:
- Milyen új technológiák és trendek formálják az élelmiszerfogyasztói magatartást?
- Milyen új technológiai megoldások segítik a személyre szabott táplálkozás elterjedését?
- Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a tudatos táplálkozás formálásában?
- Milyen környezeti tényezők hatnak az étkezési viselkedésre?
- Milyen eszközökkel tudjuk befolyásolni az érzelmi és impulzusevőket?
- Mit tehetnek ezen a téren a vállalatok és a közösségi szervezetek?
- Hogyan célozzuk meg a fiatalokat, akiknél az étkezési magatartás még formálható?
- Milyen szerepe van a rendszeres fizikai aktivitásnak az egészség megőrzésében?
- Milyen esélyei vannak a fenntartható élelmiszerfogyasztásnak?
- Hogyan adjunk el sikeresen a digitális élelmiszer-gazdaságban?
A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (fekvő tájolású, 135 cm hosszú, 80 cm magas méretű) a konferencia témakörében. (A 2019. április 12-e után beküldött posztereket a szervezők már nem tudják megjelentetni!)
A rendezvény alatt folyamatos program az élelmiszeripari kiállítók termékeinek kóstoltatása a kijelölt standokon, amelyre 2019. április 12-ig várják a kiállítók jelentkezését.
A konferencián történő részvétel a hallgatóság és a kiállítók számára is díjtalan, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni ezen az oldalon lehet: Jelentkezés a 13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferenciára
