Csípés nélkül is megbetegedhetünk vírusos agyvelő– és agyhártyagyulladásban: a nyers tej is veszélyes lehet
- Az enyhe időjárás kitolhatja a kullancs terjesztette betegségek szezonját
- A kullancs encephalitis vírus a fertőzött kecske és tehén nyers tejében is fertőzőképes marad – az elmúlt években ez két járványt is okozott hazánkban
- A kullancsencephalitist védőoltással meg lehet előzni, ám hazánkban becslések szerint alacsony az átoltottság
- Sokkal több a felnőtt beteg, mert a gyerekeket a szülők alaposabban átvizsgálják
- Az immunitás fenntartása érdekében emlékeztetőoltásokra is szükség van
A veszélyes betegségeket terjesztő kullancs egyre gyakrabban fordul elő városi környezetben, családi házak kertjében, parkokban, ráadásul az enyhe időjárás miatt a kullancs okozta betegségek szezonja ősz végéig is eltarthat – mutatnak rá a szakemberek. Hozzáteszik: a gyermekekhez képest a felnőttek körében lényegesen gyakoribb a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis), melyben szerepet játszhat többek között a kisgyermekkori szülői testkontroll és az egyre közismertebb védőoltásos védekezés lehetősége. A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes marad, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani. Az elmúlt években több nyers tej okozta járványt is jelentettek Magyarországon.
A többféle veszélyes betegséget – kullancsencephalitist (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás), illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs előfordulása az elmúlt években időben és térben is egyre inkább kiterjedt.
“A téli hónapokat leszámítva egész évben találkozhatunk a vérszívókkal, a tavaszi-nyár eleji szezont az egyre hosszabb őszi periódus követi, ami akár november végéig is eltarthat – mutatott rá dr. Schneider Ferenc infektológus, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa. Mindez elsősorban az enyhe teleknek, a változó globális éghajlatnak köszönhető, a hatalmas távolságokat megtevő vándormadarak pedig új területekre is elviszik a fertőzést, ezzel is hozzájárulva az endémiás határok kiterjedéséhez.”
A WHO szerint a betegség egyre nagyobb problémát jelent a kontinensen, hiszen a központi idegrendszert támadó vírus egész Kelet-, Közép- és Észak-Európában jelen van. Folyamatos terjedését a klímaváltozás mellett a szabadtéri sportok növekvő népszerűsége is elősegíti. Riadalmat okozott, hogy idén olyan országban (Hollandiában) is előfordult kullancsencephalitis, ahol erre korábban nem volt példa.
Nem kell csípés a fertőzéshez
Kevesen tudják, hogy a nyers tej is lehet vírushordozó. Egyre divatosabb a nyers tehén- és kecsketej fogyasztása, sokan családi gazdaságokból vásárolják a friss tejet, amit nem forralnak fel fogyasztás előtt. Hazánkban több járványos megbetegedés is lezajlott az elmúlt évtizedben. 2007-ben Zala és Vas megyében okozott tömeges megbetegedést egy kecskefarmról származó kecsketej, a pasztörizálatlan tejben lévő kullancsencephalitis vírustól 25 ember betegedett meg, köztük a gazdaság tulajdonosai is. Az állományból egy kecske hordozta a vírust, de teje az egész mennyiséget megfertőzte. A kecskén egyébként nem jelentkeznek a betegség tünetei, a tej pedig viszonylag hosszú ideig, kb. 9-10 napig fertőző marad.
2010-ben az Őrségben a nyers, termelői tehéntej fertőzött meg sokakat, négy embert súlyosabban, ők kórházi kezelésre is szorultak. Néhány évvel ezelőtt egy nyugat-magyarországi gazda termelői tehéntejet árult a közeli falvak lakóinak, összesen 41 család vásárolt tőle nyers, pasztőrizáltalan tejet.2011 őszén legalább 7 embernél diagnosztizálták a kullancs okozta agyvelőgyulladást, ők mind az említett gazdától vett nyers tejet fogyasztották. A nyers tej valószínűleg sokkal több embert fertőzhet meg minden évben, ám mivel a betegség többnyire enyhe lefolyású, sokan nem is fordulnak orvoshoz.
Az Egyesült Államok vezető közegészségügyi intézete, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmányban ismertette, hogy 2012-ben három embert fertőzött meg kullancsencephalitis vírussal a nyers kecsketej fogyasztása Szlovéniában. A negyedik személy azonban, aki be volt oltva a betegség ellen, nem fertőződött meg.
Dr. Schneider Ferenc infektológus hangsúlyozta: “A családi gazdaságokból származó nyers kecske-, illetve tehéntejet csak felforralás után ajánlott fogyasztani. A pasztörizálás során a nyers tejben található kórokozók nagy része elpusztul, így fogyasztása biztonságosabbá válik. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a nyers tejet csecsemőknek, gyerekeknek adták, de pasztörizálás nélkül ez felelőtlenség.”
Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem a parkokban, játszótereken, hobbikertekben is megfertőződhetnek, akik nem védettek. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy erdei túrázás, vagy kutyasétáltatás alatt is utat talál az emberhez.
Védett: Trendek és innovációk – a TÉT Reggeli előadásai
Ez a tartalom jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót: Jelszó:
Igyunk sokat – de mit és mennyit?
Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]
