Új irányok a táplálkozásmarketingben – Merre tovább? – XIV. Táplálkozásmarketing konferencia

Szervező

Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

Együttműködő partnerek

Időpont

2020. október 9. (péntek)

Helyszín

Online felületen (Cisco Webex, a rendezvény linkjét és jelszavát a konferenciát megelőző napon küldik meg a regisztráltaknak.)

Regisztráció

A konferencián történő részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag ezen a linken lehet!

A New Nutrition Business (2019) négy megatrendet azonosított az élelmiszer, táplálkozás és egészség témakörben 2020-ra vonatkozóan. Ezek sorrendben a sznekifikáció, a természetesen funkcionális, a fragmentáció és a fenntarthatóság. A nassolás megatrendje együtt érvényesül a természetes funkcionalitással és a fenntarthatósággal, vagyis a fogyasztó elvárja azokat a természetes összetevőket, amelyeknek jótékony hatása van az egészségére, miközben előállításuk kisebb terhet ró a természeti környezetre. Ezek a megatrendek egy olyan korszakban erősödnek fel, amikor a fogyasztói piacok egyre töredezettebbé válnak, a fogyasztói igények differenciálódnak, és a fogyasztók vissza akarják venni az irányítást abban, hogy mit vásárolnak, mit esznek, és mikor esznek. Ma már egyre kevésbé érvényes a „One size fits all” elv a táplálkozásban. Beléptünk a „Nutrition 2.0” korszakába, amely az individualizálódás, a személyre szabottság elveit képviseli, vagyis „a sokféleség kisöpri az átlagosat”. A személyre szabottság ugyanakkor már nem csak trend, hanem paradigmaváltás is, ami megteremti egy új gazdaság alapjait.

A fogyasztók körében egyre nő a bizalmatlanság az általános táplálkozási ajánlásokkal szemben. Németországban a fogyasztók 73 százaléka nem hisz az általában érvényes táplálkozási ajánlásoknak, az Egyesült Királyságban a fogyasztók 76 százaléka véli úgy, hogy túl sok a zavaró és ellentmondásos információ az élelmiszer, étrend és az egészség kapcsolatáról. Az információkhoz történő könnyű hozzáférés miatt mindenki kidolgozza a maga szabályait, így egyre több fogyasztó dönt úgy, hogy saját „kutatásba” kezd a táplálkozás és az egészség kapcsolatáról, ahelyett, hogy az orvosát vagy a dietetikusát kérdezné meg. Az olyan technológiák, mint az egészségügyi vagy táplálkozási mobilalkalmazások lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy teszteljék és ellenőrizzék, mi működik a legjobban, a legtöbb esetben függetlenül attól, amit a szakemberek állítanak. A folyamatosan változó tudományos, szakmai álláspontok a fogyasztók szkepticizmusát váltották ki. Csak egy-két példa erre a tojás egészségtelen vagy egészséges mivoltáról szóló vita, a vaj-margarin dilemma, és még hosszan lehetne folytatni a sort a vörös bor, a csokoládé, a kávé, avagy a só egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről. A technológián keresztüli fogyasztói felhatalmazás is az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos attitűdök széttöredezéséhez vezetett. Mindenki maga döntheti el, hogy milyen étrendet követ, öndiagnosztizálásra és mások véleményére támaszkodva. A fogyasztók sokszor önkényesen döntenek arról is, hogy mik a saját személyes szükségleteik és igényeik, ami nem feltétlenül alapul orvosi diagnózison vagy például DNS-teszten. Jó példa erre, hogy az angol vásárlók 24 százaléka fogyasztott már gluténmentes élelmiszereket, miközben mindössze nyolc százalékuk tekinthető valóban gluténérzékenynek. Alapvető követelmény az is, hogy a lakosság egészségének javítását a fenntartható élelmiszer-fogyasztáson és -táplálkozáson keresztül kell elérni.

A vázolt megatrendek meghatározzák a táplálkozás – egészség – wellness trendet, amelyek közül a 10 legfontosabb 2020-ban a következő: az emésztőrendszer egészsége; a zsírok újrapozícionálása; „jó” és „rossz” szénhidrátok; a húsok imázsának újragondolása; a növényi alapú táplálkozás térhódítása; származás és autentikusság; cukor; fehérje; energia 2.0; hangulat.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében.

(A felhasznált szakirodalmi források a szervezőknél elérhetők.)

A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (1 db, fekvő tájolású, 16:9 szélesvásznú Power Point dia formájában megszerkesztve) a konferencia témakörében.

A konferencián történő részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag ezen a linken lehet!

A rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő kérdéseit várja

  • Bakosné Dr. Kiss Virág Ágnes és Dr. Soós Mihály
  • E-mail: kiss.virag.agnes@econ.unideb.hu, soos.mihaly@econ.unideb.hu,
  • Tel: (20) 226-9068, (20) 299-8310

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.|

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

Teljes élet a szondával

2022.02.15.|

2022-ben február 07. és 11. között került sor a Szondatáplálás Hetére. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a szondatáplált betegekre, és hogy közérthetően adjon tájékoztatást a szondatáplálás életmentő és életeket megváltoztató pozitív [...]

Új irányok a táplálkozásmarketingben – Merre tovább? – XIV. Táplálkozásmarketing konferencia2020-09-24T10:50:33+02:00

XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

Evés ésszel vagy ész nélkül. Stratégiák a fogyasztók táplálkozási magatartásának befolyásolására vállalati és közösségi szinten” címmel rendezi meg 13. nemzetközi konferenciáját a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézete

A konferencia időpontja: 2019. április 17. (szerda) 09:00 – 17:00

A jelentkezés időpontja: 2019. március 04. (hétfő) – 2019. április 12. (péntek)

Helyszín: Nagyerdei Stadion (VIP terem), 4032 Debrecen, Nagyerdei Park 12.

Szervező: Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

Együttműködő partnerek:

Regisztráció, további információk és jelentkezés az alábbi linken érhető el:

13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferencia

Mottó


„A megőrzött egészség nagyobb kincs, mint a legyőzött betegség!” (Szabó Nikolett kutató)
A XII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

A legtöbb fogyasztó számára a „természetes” és a „funkcionális” jelzők használata, vagyis az az üzenet, hogy az általuk megvásárolt termék „természetesen egészséges”, együtt jelent értéket. Ez az összefüggés szoros kapcsolatban áll a fenntartható élelmiszerfogyasztás trendjével, amely nem csak az egészséget, hanem a környezet védelmét is fontos szempontnak tekinti.

Napjaink fogyasztói személyre szabott termékelőnyöket keresnek, amit a technológia fejlődése hatékonyan támogat. Míg 2015-ben még „csak” 500 millió személy használt valamilyen egészséggel kapcsolatos alkalmazást, addig 2018-ban számítások szerint már több mint 1,5 milliárd személy töltött le valamilyen egészségügyi applikációt. Már ma is számos olyan készülék és alkalmazás érhető el, amelyek segítik a tudatosabb táplálkozást. Ilyen például az élelmiszerszkenner, amely képes kimutatni az élelmiszerekben található tápanyagokat és azok speciális összetevőit, vagy az okosvilla (HAPIfork), amely rezgéssel figyelmeztet arra, ha túl gyorsan eszünk. A Google a Novartisszal együttműködve olyan kontaktlencsét fejleszt, amely a könny összetétele alapján néhány másodpercenként ellenőrzi a vércukorszintet. A Deadline nevű alkalmazás még ennél is tovább megy, ugyanis arról tájékoztatja a pácienst, hogy jelenlegi szokásait folyatva hány évig élhet még. A példák, melyeket még sorolhatnánk, mind azt igazolják, hogy a technológia egyre magasabb szinten képes kiszolgálni a „személyre szabottság” iránti fogyasztói igényt.

Sokan vélekednek úgy, hogy a 21. század a viselkedésünk megváltoztatásának évszázada lesz. Ennek részeként változtatni fogunk étkezési szokásainkon és mozgásszegény életmódunkon, az egyén rájön, hogy ő is felelős saját egészségének alakulásáért. Míg a 20. századi orvoslás fő célja a betegségek gyógyítása volt, addig a 21. századié egyre inkább az egészségesek továbbfejlesztése lesz. Az Imperial College London kutatói 35 iparosodott ország lakosságának egészségügyi adatai alapján kiszámították, hogy 2030-ban hogyan alakul majd a születéskor várható élettartam az egyes országokban. Így például Dél-Koreában 2030-ban a nők születéskor várható élettartama átlagosan 90,8 év, a férfiaké 84,1 év lesz, a francia nők várhatóan átlagosan 88,6 évig, míg a svájci férfiak 84,0 évig élnek majd. Ráadásul a nemek közötti különbség lassan kezd kiegyenlítődni, mivel egyre több férfi hagy fel az egészségét károsító szokásokkal.   

Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen életmód következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. A WHO 2016. évi adatai szerint napjainkban csak 2-es típusú cukorbetegségben közel 2,5-szer többen halnak meg, mint erőszakos cselekmények és helyi konfliktusok következtében. Az OECD (2017) felmérése szerint a felnőttek között a legtöbb túlsúlyos és elhízott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Új-Zélandon és Magyarországon él, míg a legalacsonyabb kockázatú országok közé Japán és Dél-Korea sorolható. Magyarország Európában minden bizonnyal a „legsúlyosabb” nemzetnek számít.

Kutatások szerint az elhízás világméretű terjedésében az elsődleges rizikófaktor a helytelen táplálkozás, habár a fizikai aktivitás hiánya is meghatározó szerepet játszik. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogy a külső környezeti ingerek miként befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek kiválasztását és az elfogyasztott ételmennyiséget. Ilyen külső ingerek közé sorolható az elénk táruló ételválaszték, vagy étkezéskor a társaság evési magatartása, ami referenciapontként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyit együnk vagy igyunk. Ehhez hasonlóan a nagyobb csomagolások, tálak és tányérok, az éléskamra berendezése mind megnövelheti az elfogyasztott étel mennyiségét, akár 10-45%-kal.

Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. Beszélhetünk hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiákról, amelyek alapvetően állami, ágazati, továbbá civil szervezeti szintű irányelvek mentén történő beavatkozást jelentenek. A másik csoportot az újszerű magatartásváltoztatási stratégiák képezik, amelyek inkább vállalati vagy egyéni szintű megvalósítást képviselnek. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé a következő eszközcsoportok sorolhatók: szemléletformálás („edukáció”), gazdasági ösztönzők vagy tiltások, címkézés és jelölések. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák (és eszközök) használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát, illetve csökkenteni a „kevésbé hasznos” élelmiszerek fogyasztását. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy paradigmaváltásra van szükség a stratégiák alkalmazása terén is. Az újszerű viselkedésváltoztatási megoldások közé egyrészt a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák tartoznak, amelyek az egészségorientált fogyasztók számára jelenthetnek megoldást. Ugyanakkor a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében. (A felhasznált szakirodalmak a szervezőknél elérhetőek.)

A konferencia a következő fontosabb kérdésekre keresi a választ:

  • Milyen új technológiák és trendek formálják az élelmiszerfogyasztói magatartást?
  • Milyen új technológiai megoldások segítik a személyre szabott táplálkozás elterjedését?
  • Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a tudatos táplálkozás formálásában?
  • Milyen környezeti tényezők hatnak az étkezési viselkedésre?
  • Milyen eszközökkel tudjuk befolyásolni az érzelmi és impulzusevőket?
  • Mit tehetnek ezen a téren a vállalatok és a közösségi szervezetek?
  • Hogyan célozzuk meg a fiatalokat, akiknél az étkezési magatartás még formálható?
  • Milyen szerepe van a rendszeres fizikai aktivitásnak az egészség megőrzésében?
  • Milyen esélyei vannak a fenntartható élelmiszerfogyasztásnak?
  • Hogyan adjunk el sikeresen a digitális élelmiszer-gazdaságban?

A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (fekvő tájolású, 135 cm hosszú, 80 cm magas méretű) a konferencia témakörében. (A 2019. április 12-e után beküldött posztereket a szervezők már nem tudják megjelentetni!)

A rendezvény alatt folyamatos program az élelmiszeripari kiállítók termékeinek kóstoltatása a kijelölt standokon, amelyre 2019. április 12-ig várják a kiállítók jelentkezését.

A konferencián történő részvétel a hallgatóság és a kiállítók számára is díjtalan, de regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni ezen az oldalon lehet: Jelentkezés a 13. Nemzetközi Élelmiszermarketing Konferenciára

XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia2019-03-06T11:20:13+01:00