Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?

Vajon mennyire változtatta meg a koronavírus-járvány a fogyasztói szokásainkat és az életmódunkat, ezen belül a táplálkozásunkat? 2020. május elején, a járvány tetőzésekor indult egy nagyszabású online kutatás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete valamint a TÉT Platform Egyesület kooperációjában. Ebből egy háromezer fős, kor és nem alapján reprezentatív csoport válaszait ismerhettük meg.

A legérdekesebb eredmények között számos olyan volt, amely a jövőben is befolyással lehet a lakosság életmódjára, és a szakemberek számára is tartogat hasznos tanulságokat. Ezekről szólt a 10. alkalommal megrendezett TÉT Reggeli szakmai kerekasztal, amelyre 2020. július 2-án került sor. Az online közvetítésben sorra kerülő, rendhagyó előadások során bemutattuk a kutatás legfontosabb eredményeit, de még inkább arra keressük a választ – a hallgatósággal közösen –, hogy milyen változások indulhatnak el a jövőben mindezek hatására a lakosság életmódjának tekintetében, és miként használhatjuk fel azok erejét a mindennapi munka, az egészségnevelés során?

Az itt bemutatott előadások prezentációi közül néhányat itt is megtekinthet vagy letölthet saját használatra.

Antal Emese: Így éltünk a járvány alatt – és hogyan fogunk ezt követően?

Dr. Kasza Gyula: Élelmiszertartalékolás a háztartásokban – Tudatos tervezés vagy pánikreakció?

Dr. habil Forgács Attila: A világjárvány hatása a lélekre, az evésre és a jövőnkre

Kérjük, amennyiben a kutatás további adatai érdeklik, esetleg a prezentációkból szeretne információkat használni, keresse a TÉT Platform Egyesületet.

Közgyűlési meghívó – 2024.

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?2020-07-13T19:11:27+02:00

Táplálkozási Ismeretek Konferencia

Megértettük a valóságot, felfedjük a tudást

Elkészült napjaink egyik legátfogóbb felmérése a magyar lakosság táplálkozási ismereteiről és ezzel összefüggő szokásairól, mely egyben teljeskörű információs forrásként is szolgálhat a jövőben. Milyen áldozatot hozunk az egészségünkért? Hogyan befolyásolnak bennünket a táplálkozási tévhitek? Figyeljük-e az élelmiszerjelöléseket? Mely élelmiszereket tartjuk biztonságosnak?

Az izgalmas, néha megdöbbentő megállapításokat a TÉT Platform Egyesület 2017. április 19-én (szerda) délelőtt, a Budapest Music Centerben tartandó Táplálkozási Ismeretek Konferencián ismerteti.

 

Közgyűlési meghívó – 2024.

2024.03.01.| Közgyűlési meghívó – 2024. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?

2020.07.13.| Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vajon mennyire változtatta meg a koronavírus-járvány a fogyasztói szokásainkat és az életmódunkat, ezen belül a táplálkozásunkat? 2020. május elején, a járvány tetőzésekor indult egy nagyszabású online kutatás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem [...]

Táplálkozási Ismeretek Konferencia2017-04-14T20:35:04+02:00

A középkorú túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál

Feltűnően kisebb a túlsúlyos középkorú emberek agyának fehérállománya az azonos korcsoportú soványokéhoz viszonyítva – derítették ki a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik kiszámolták, a különbség azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál.

 

Az emberi agy az életkor előrehaladásával öregszik, ám a kutatók egyre inkább felismerik, hogy az elhízás – amely olyan betegségekhez járul hozzá, mint a cukorbetegség, a tumoros vagy éppen a szív- és érrendszeri betegségek – hatással lehet az agy öregedésére, bár feltételezésüket eddig tudományos vizsgálatok nem támasztották alá.

A cambridge-i kutatók azt vizsgálták, miként hat az elhízás az agy szerkezetére felnőttkorban, az elhízás összefüggésben van-e a korosodással járó agyváltozásokkal. A szakemberek 473, 20-87 év közötti életkorú embert vizsgáltak, eredményeiket a Neurobiology of Aging című tudományos folyóiratban tették közzé nemrég.

idosebb_ember

A vizsgálatba bevontakat súlyuk szerint két kategóriába – soványokra és túlsúlyosokra – osztották.

Szembeötlő különbségeket találtak az elhízottak agya fehérállományának nagyságában a soványokéhoz viszonyítva. A túlsúlyos emberek agyában széleskörű csökkenést tapasztaltak a fehérállományban – amely a sejtek közötti kapcsolódásból áll. A kutatócsoport ez alapján kiszámította, hogy a fehérállomány nagysága hogyan viszonyul a két csoport életkorához. Felfedezték, hogy például egy 50 éves túlsúlyos embernek akkora a fehérállománya, mint egy 60 éves soványnak, ami azt jelenti, hogy az agyak korkülönbsége tíz év – olvasható az egyetem honlapján közzétett közleményben.

 

Szembetűnőnek nevezték a szakemberek, hogy ezt a különbséget csak középkortól figyelték meg, ami azt jelzi, hogy az agy különösen sebezhető a korosodás ezen szakaszában. „Ahogy agyunk öregszik, természetesen zsugorodik, de nem világos, hogy a túlsúlyos emberek esetében a fehérállomány miért csökken nagyobb mértékben. Csak találgatni tudunk, vajon az elhízás okozhatja-e bármilyen módon ezeket a változásokat, vagy pedig az elhízás az agyi változások következménye” – mondta Lisa Ronan, a pszichiátriai tanszék munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

 

A fehérállomány nagyságának nyilvánvaló különbsége ellenére a kutatók nem találtak összefüggést az elhízás vagy a túlsúly és az egyén kognitív képességei között.

 

Forrás: MTI

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A középkorú túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál2016-12-20T12:27:07+01:00

Így vélekedünk az édesítőszerekről

Érdekes eredményeket hozott a Szinapszis 2015 nyarán végzett piackutatása, amely a magyar lakosság és orvostársadalom körében vizsgálta az édesítőszerekkel kapcsolatos ismereteket. A kutatás egy 2012-ben végzett felmérés folytatása volt, amely így lehetővé tette az elmúlt három év változásainak nyomon követését.

Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a lakosság ismeretei bővültek az édesítőszerekről. A többség, 77 százalék továbbra is érdeklődik az édesítőszerek iránt, még ha nem is keresi kifejezetten az ilyen jellegű információkat. Az édesítőszerekkel kapcsolatban aktívabban érdeklődők 31 százaléknyi táborában jellemzően kevesebben vannak a férfiak és a fiatalok.

A vásárolt termékek cukortartalmát a válaszadók 46 százaléka ellenőrzi bizonyos termékek esetében, miközben arra, hogy a termék cukorral vagy édesítővel készült, 56 százalék figyel oda legalább alkalmanként. A nők nagyobb arányban figyelik mind a kalória-, cukor- és zsírtartalmat, mind a lejáratot, valamint azt is, hogy az adott élelmiszer cukorral vagy édesítővel készült-e.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra1

A túlzott cukorbevitelt kerülők aránya nőtt (20 százalék a 13 százalékkal szemben), mint ahogy azoké is, akiknél már kialakult a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség, ezért „kénytelenek” a cukorbevitelre odafigyelni. Akik nem figyelnek a termékek cukortartalmára vagy az édesítés módjára, azok többségében nem tartják fontosnak ezeket az információkat, vagy úgy vélik, az odafigyelésre csak akkor lenne szükség, ha valamilyen egészségügyi problémájuk jelentkezne, esetleg fogyni szeretnének.

Annak ellenére, hogy a felmérés demográfiai adataiból az is kiderült, hogy a válaszadók kevesebb, mint felének normál a testsúlya, és már a 26 év alatti korcsoportban is meghaladja a 40 százalékot a túlsúlyosak és elhízottak aránya, az orvosok az esetek túlnyomó részében csak fennálló betegség (diabétesz, elhízás, metabolikus szindróma) miatt ajánlják az édesítőszerek használatát, a prevenciós cél csupán az esetek negyedében jellemző.

Az édesítőszerek leginkább ismert előnye az, hogy cukorbetegség esetén is alkalmazhatóak, illetve segítenek a testsúly karbantartásában. A válaszadók legnagyobb része nem tudott olyan konkrét kockázatot megnevezni, ami az édesítőszerek használatához kapcsolódna. Akik igen, azok jellemzően a mesterséges jelleget kifogásolják, vagy a szervezetre gyakorolt káros hatásoktól tartanak.

„A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (korábbi nevén Amerikai Dietetikusok Szövetsége) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekeknek és kismamáknak biztonságosnak ítélte meg.” – Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

A többség azonban egyetért azzal, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztása nem káros a szervezetre, segíthet a testsúly karbantartásában és biztonságos. Mindez egybevág az orvosok véleményével, akik túlnyomó többsége, 91 százaléka szintén azon a véleményen van, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása, így biztonsággal alkalmazhatóak.

szinapszis-edesitoszer-kutatas-abra2

Az üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek és gyümölcskészítmények esetében nőtt a tudatos vásárlók aránya mind a cukortartalmat, mind az édesítés típusát illetően. A szénsavas üdítők cukortartalmára figyelnek a legtöbben: a válaszadók mintegy kétharmada úgy véli, hogy az édesítők használata indokolt és jótékony lehet ebben a termékkategóriában. A megkérdezettek legkevésbé a gyümölcslevek és a péksütemények ízesítésében tartják elfogadhatónak az édesítőszereket.

A legtöbb édesítőszer ismertsége nőtt a kutatás első hulláma óta. A legismertebb édesítőszer továbbra is a már régóta használt szacharin. Ismertségét az elmúlt években megközelítette a xilit, azaz a nyírfacukor, amit ma már öt válaszadóból négy ismer. Az ismertségi sorrend végén a viszonylag új édesítőszereket (szukralóz, eritrit) találjuk.

Összefoglalva elmondható, hogy:

  • Mind a lakosság, mind pedig az orvosok ismeretei bővültek az édesítőszerekkel kapcsolatban 2012 óta.
  • Az üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek és gyümölcskészítmények esetében nőtt a tudatos vásárlók aránya mind a cukortartalmat, mind az édesítés típusát illetően, a túlzott cukorbevitelt kerülők aránya szintén emelkedett (20% vs. 13%).
  • Viszonylag magas az édesítőszerek elfogadottsága az üdítőitalok esetén, amely tovább nőtt az elmúlt 3 évben, a válaszadók mintegy 2/3-a úgy véli, hogy az édesítők használata indokolt és jótékony lehet ebben a termékkategóriában.
  • Az orvosok nagy része szakmailag hasznosnak tartja az édesítőszereket. A cukorbetegek számára egyértelműen javasolják az édesítők alkalmazását, a diabetológusok meglátása szerint pedig az édesítők alkalmazása gyakorlatilag bárki számára indokolt lehet.
  • 10-ből 9 orvos rutinszerűen, viszonylag sok betegének ajánlja édesítőszerek használatát. A túlnyomó többség egyetért azzal, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása és biztonsággal alkalmazhatóak (91%).

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól

2020.12.16.| Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A koronavírus-járvány száz éve nem tapasztalt kihívások elé állított minket, magyarokat is. Azonban úgy tűnik, a napi nehézségek mellett hosszabb távú hatást is gyakorol az életmódunkra, méghozzá sokszor pozitív irányban. Minderről egy friss kiadvány [...]

Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról

2019.03.12.| Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tanulmánykötet címlapja A TÉT Platform Egyesület 2016. végén nagyszabású, reprezentatív orvostudományi kutatást végzett a 11-18 éves magyar fiatalok körében. A kutatás keretében a résztvevők táplálkozását standard módszerekkel vizsgálta meg, így a kapott adatok kiegészítik [...]

Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról

2019.03.11.| Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A TÉT Platform Egyesület 2017-ben összegezte Táplálkozási Ismeretek című kutatássorozatának tapasztalatait egy tanulmánykötetben, amelyben több mint harminc neves hazai szakember foglalta össze a vizsgálatok és más, hasonló felmérések tapasztalatait. A kiadványt az Egyesület magánkiadásban, 500 [...]

Így vélekedünk az édesítőszerekről2016-12-20T12:27:13+01:00