Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője „Divatos diéták, divatjamúlt élelmiszerek?” című rendezvényünkön a táplálkozásunkban felbukkanó leggyakoribb hitekről-tévhitekről tartott előadást. Olvassa el az elhangzottak összefoglalóját, vagy tekintse meg a teljes előadást videónkon!

Divat az egészséges életmód, legalábbis bizonyos körökben. Főleg a fiatalok és a városlakók azok, akik nem akarják folytatni szüleik egészségtelennek tartott életvitelét, és tudatosan próbálnak étkezni, sokat mozogni.

Problémát jelent viszont az, hogy az egészségesebb életmód kialakításához szükséges információk keresésére kevesebb időt fordítanak, mint egy közepes hosszúságú kardiogyakorlatra. Sokan ismerősöktől, barátoktól, az edzőteremben dolgozó trénerektől kérnek tanácsot táplálkozásukra vonatkozóan.

A másik leggyakrabban használt információforrás mára az internet lett. Elterjedésével egyre többen szereznek egészségügyi információkat ellenőrizetlen forrásokból, ahol nincs jelen az egészségügyi szakember jelentette kontroll. Az internet gyors információáramlása miatt széles rétegeket érnek el a sokszor minden tudományos alapot nélkülöző tévhitek, és az evidenciákon alapuló érvelés sokszor hatástalan marad a leegyszerűsített, ám a tudományosság látszata mögé bújó üzenetekkel szemben.

 

Hasonló problémát jelent az, hogy egyre többen vannak azok is, akik a „kényelmesebb utat” választják, azaz egészségügyi problémáik jelentős részéért valamilyen külső tényezőt okolnak. Különösen megfigyelhető ez a táplálkozással összefüggő, nem fertőző krónikus problémák esetén, amelyekre jellemző, hogy hosszú idő, sokszor évtizedek alatt alakulnak ki, és addig kevés, vagy semmi panaszt nem okoznak. Ilyenkor az egyén saját felelősségét igyekszik hárítani azzal, hogy betegségét egy-egy élelmiszertípusra vagy éppen bizonyos tápanyagokra, adalékanyagokra fogja. Gyakran hallunk ilyeneket: a kóla miatt rosszak a fogaim, a cukros üdítők hizlalnak, a kenyértől vannak rajtam plusz kilók. Sajnos, sokszor a közvélekedés is támogatóan áll ehhez, elég, ha arra gondolunk, hogy az elhízott, esetleg kövér férfiakat mackósnak nevezik, vagy például ilyenekkel védik túlsúlyukat: „száz kiló alatt nem is férfi, csak karácsonyfa”.

Mások úgy vélik, bizonyos tápanyagok bűnösek, ezért nem szabad azokat fogyasztanunk. Ilyen megbélyegzett élelmiszernek számít a tojás, vagy éppen a tej, de még a gyümölcsök is lehetnek ilyenek (pl. déligyümölcsöt nem szabad enni, mert nem tudjuk megemészteni). A tápanyagok közül leginkább a szénhidrátokat szeretjük bűnösként kezelni, mindenki előtt ismert tévhitek, hogy sokak szerint ez az elhízás fő felelőse, vagy például a cukorfogyasztás okolható a cukorbetegség kialakulásáért.

Nézze meg teljes egészében Antal Emese dietetikus-szociológus előadását!

Sorra hódítanak azok a tudományos alapokat nélkülöző, sokszor üzleti szempontokat érvényesítő diéták, amelyek bizonyos tápanyagokat vagy élelmiszereket kizárnak, esetleg fogyasztásukat extrém mértékben korlátozzák. Az ezekbe belekezdők pedig fogékonyak az áltudományos érvelésekre is, amelyekkel mindezeket megpróbálják hatékonynak beállítani. A kezdeti sikerek pedig bátorítást, megerősítést jelentenek, miközben a kizárt tápanyagok hiánytüneteket, később hiánybetegségeket idézhetnek elő.

 

Az igazság az, hogy minden ilyen cselekvés mögött két dolog áll: az információhiány és a felelősség hárítása. Az információhiány jelenthet konkrétan hiányzó ismereteket, vagy jó szándékúan, de a megfelelő tudásalap hiányában rosszul kezelt információkat, végül – és ez a legnagyobb probléma – a megfelelő szakmai ismereteket, alátámasztást nélkülöző tévhitek beépítését az életmódba. A felelősség hárítása pedig a könnyebb út választása, amikor az egyén nem ismeri fel, vagy nem hajlandó elismerni, hogy egészségéért saját maga a felelős, mások nem hozhatják meg helyettük azokat a döntéseket, amelyektől egészségesebb, minőségibb életet élhet.