Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat?

Ételeink kalóriatartalma alapvetően három összetevő – a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok – arányától és mennyiségétől függ. A felépítésüket tekintve egymáshoz nagyon hasonló zsírok családja igazi energiabomba: egy gramm belőlük 9,3 kcal, ami közel duplája a szénhidrátokénak. Nem véletlen tehát, hogy sokan ezeket a tápanyagokat teszik felelőssé az elhízásért – nemsokára megmutatjuk, hogy nem is alaptalanul, bár a valóság azért most is bonyolultabb összefüggéseket rejt.

Tudta? Az avokádó tartalmazza a legtöbb zsiradékot a gyümölcsök között

Milyen szerepe van a zsíroknak a táplálkozásunkban? A kérdésre Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője ad választ: „Szervezetünknek szüksége van a zsírokra: fontos energiaforrások, ebből képez tartalékot a szervezetünk, a zsírszövet pedig védő, hőszabályozó szerepet is betölt. Sőt, idegrendszerünk működéséhez, a sejtjeink felépítéséhez, a hormonok megfelelő működéséhez is szükségünk van rájuk. Gasztronómiai szempontból pedig ételeink íze, állaga nem kis mértékben múlik rajtuk” – ismerteti a szakember.

Azonban sokan tudják a zsírokról, hogy túlzott fogyasztásuk hozzájárul a túlsúly és az elhízás megjelenéséhez, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Akkor talán félnünk kell tőlük? A dietetikus szerint érdemes figyelni rájuk, de nem kell száműzni az étrendünkből: „A magyar táplálkozási szokások nem igazán egészségesek, és ez a zsírok esetén is markánsan megjelenik: energiabevitelünk 35-38 százalékát teszik ki, miközben az ajánlások szerint legfeljebb 30 százalék lehetne ez az arány. Ha odafigyelünk az élelmiszerválasztásnál, már sokat tehetnénk a kiegyensúlyozott étrendért. Válasszunk soványabb húsokat és felvágottakat, például baromfit, halat, sonkaféléket, és elkészítésük során is csökkentsük a felhasznált zsiradék mennyiségét.”

Zsír vagy olaj? Ez a kérdés évtizedek óta osztja két táborra az embereket. Energiatartalom szempontjából nincs különbség, egy gramm sertészsír vagy napraforgóolaj is pontosan ugyanannyi kalória. Az olajokban azonban több van a szervezetünk számára értékes telítetlen zsírsavakból, ezért érdemes a főzés során ezt használni. Ráadásul az olajok, mint minden növényi eredetű élelmiszer, teljesen koleszterinmentesek is.

Tipp

A bő zsírban sütés a legegyszerűbb ételeket is kalóriabombává változtatja: akár súlyuk egyharmadát is magukba szívhatják a zsiradékból sütés közben. Ezért amikor csak lehet, válasszuk a grillezést, a roston vagy éppen a sütőben sütést – adagonként akár több száz kalóriát is megspórolhatunk.

Tudta-e?

Minél kevesebb időt tölt sütés közben az étel a zsiradékban, annál kevesebbet szív belőle magába. A gyorséttermekről sokan nincsenek pozitív véleménnyel, azonban az ő megoldásuk ebben inkább követendő: ha mindenképpen bő zsírban szeretnénk sütni, akkor azt tegyük a lehető legtöbb, kellő hőfokra – de nem túl forróra – hevített olajban. Ezzel elkerüljük, hogy az étel behelyezésekor nagyon lehűljön a zsiradék, és így az gyorsabban ropogósra, puhára sül, ami miatt zsírtartalma valamivel alacsonyabb lesz.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?2019-09-05T19:31:54+01:00

Hizlal-e a tészta vagy nem?

Szeretjük is, meg nem is a tésztákat: bár nincs olyan család, ahol ne kerülne az asztalra akár hetente többször is belőlük, sokan inkább kerülik. Kinek van igaza: akik szerint a tésztás fogások hizlalnak, vagy azoknak, akik még többet ennének belőlük?  

A tésztafélék a gasztronómia ezerarcú szürke eminenciásai: bár kerülhetnek a középpontba is, a legtöbbször diszkréten megbújnak a rájuk kerülő szósz vagy körítés alatt. Komoly szerepet töltenek be étrendünkben, azonban talán éppen népszerűségük miatt kerültek célkeresztbe a fogyni vágyók népes táborában. Legtöbben a magas szénhidráttartalmukkal érvelnek ellenük, és ezzel nehéz is lenne vitatkozni: 10 dkg tésztában körülbelül 60-70 gramm van belőle, igaz, keményítő formájában. Azonban ezzel még nem dönthető el egyértelműen a „hizlal vagy nem hizlal a tészta” kérdése, ahhoz érdemes elmélyedni a statisztikában is. Az elmúlt években egyre több tésztát teszünk a tányérunkra, ami főleg a mediterrán, ezen belül pedig az olasz konyha emelkedő népszerűségének is köszönhető. Azonban ha azt gondolta volna, hogy már eddig is tésztás nemzet voltunk, akkor tévúton járt! Egy év alatt nálunk 7,5, míg az olaszoknál 26 kg tészta fogy el fejenként. Azaz a magyar átlag mindössze napi 20 gramm, két nagyobb evőkanál, ami önmagában persze nem tehető felelőssé a túlsúlyért.

Hány kalória van egy adag tésztában?

10 dkg száraztészta mintegy 350 kcal energiát tartalmaz, kifőzve pedig körülbelül 100-200 kilokalória lesz ugyanekkora súlyú tészta. A tányérunkra tett 15-20 dkg főtt tészta így 150-300 kalóriát tesz ki, amivel nem tartozik a legalacsonyabb energiatartalmú ételeink közé. A mediterrán konyha szószaival és zöldségeivel ellentétben mi inkább zsíros, nehéz kiegészítőkkel (például pörkölttel vagy mákkal, dióval) körítjük a tésztát, így valóban kalóriabombát készítünk belőle. Azaz nem a tészta, hanem a belőle készült fogás hizlalhat, de az is csak akkor, ha nem ügyelünk az energiaegyensúlyra, azaz arra, hogy étrendünk energiatartalmát fizikai aktivitásunkkal kompenzáljuk.

Durum vagy tojásos?

Sokan tekintik egészségesebbnek a durumtésztákat, ennek okáról kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét. „A durumtésztában lévő szénhidrátok valamivel lassabban szívódnak fel, azaz a glikémiás indexük alacsonyabb, mint a tojással készült változatoké. Ez néha fontos lehet, például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, de a fogyókúrázók is előszeretettel választanak durumtésztát a hagyományos helyett. Egészséges emberek esetén azonban mindkét tésztaféle nyugodtan fogyasztható és a kiegyensúlyozott vegyes étrend része lehet” – mondja a szakértő.

 

Tészta-történelem

A tészta valószínűleg kétezer éves múltra tekint vissza, de bizonyíthatóan csak a 13. században ettek belőle – hol máshol, mint Olaszországban. Náluk az 1700-as években jelent meg. Bár a tojással készülő tészta nem hungarikum, minden bizonnyal az elsők között voltunk, akik ezzel emelték a tészta tápanyagtartalmát és tették eltarthatóbbá a lisztes ételt.

Tudta-e?

A tojással készült tészta Magyarország kedvence: a forgalmi adatok szerint tízből legalább nyolc esetben ilyen kerül a kosárba. A világ más részein pedig inkább a durumbúzából, tojás nélkül készülő tésztákat kedvelik.

 

Cikünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Hizlal-e a tészta vagy nem?2019-09-05T18:46:16+01:00

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról

A kávé világszerte a legnagyobb mennyiségben fogyasztott italok egyike: több mint kétmilliárd csészényit iszunk belőle minden nap, azaz másodpercenként mintegy 26 ezer adagot. Az utóbbi években még népszerűbbé váló italról gyűjtöttünk össze néhány friss érdekességet.

  1. A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatással van a szív- és érrendszerre

Még mindig sokan gondolják úgy, hogy a rendszeres kávéfogyasztással kockázatnak tesszük ki a keringési rendszerünket, és növekedni fog a vérnyomásunk. A kutatók már jó néhány éve sejtették, hogy ez nem igaz, 2018-ban azonban több publikáció is arra mutatott rá, hogy a rendszeres, napi 3-5 csésze kávét fogyasztók körében akár 15 százalékkal is csökkenhet a szív- és érrendszert érintő betegségek előfordulása. Sőt, a pozitív hatásokat már napi egy csészével ivók körében is kimutatták.

  1. A kávéfogyasztás hozzájárulhat a megfelelő folyadékbevitelhez

A koffeinről sokan tudják, hogy enyhe vízhajtó hatással rendelkezik. Néhányan viszont azt gondolják, hogy a kávéfogyasztás fokozza a szervezet vízveszteségét. Ez azonban csak az eszpresszó esetén igaz: a szakértők mérései szerint 1 mg elfogyasztott koffein ugyanis csak 1,17 ml vízveszteséget okoz. Egy adag presszó- és hosszú kávéban is nagyjából 70 mg koffein van. Ez mintegy 82 ml folyadékveszteséghez járul hozzá, ám az átlagosan két dl mennyiségű hosszú kávéval ezen felül beviszünk még 118 ml vizet a szervezetünkbe, tehát a mérleg pozitív.

  1. A kávé szeretete a génjeinkbe van kódolva

Az elmúlt években a Chicago-i Northtwestern Egyetem kutatói is igazolták, hogy a kávé, azaz a koffein hatása azért eltérő egyes embereknél, mert azt génjeink kódolják. Ezért vannak olyanok, akiknek egy kávétól is erősen dobog a szívük, és olyanok is, akik élnek-halnak még egy csészéért. Ez egyben bizonyos fokú önszabályozást is jelent a kávé szeretetében és az elfogyasztott mennyiségben.

  1. A nagyobb gyerekek is ihatnak kávét

Tízből kilenc ember szinte biztosan úgy véli, hogy a fejlődésben lévő gyerekeknek nem szabad kávét inniuk. Azonban ezt a feltevést nemhogy nem igazolták tudományos kutatások, a szakemberek szerint a gyermekek szervezete éppen olyan mértékben képes lebontani a koffeint, mint a felnőtteké. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek is dönthetik magukba a kávét, de a nagyobbaknak – ha nem érzékenyek a koffeinre – napi egy hosszabb frissítő nem jelent káros hatást.

+1: a koffein minket felpörget, a vízmolekulákat lelassítja

Egy februárban publikált vizsgálat szerint a koffein kimutathatóan lelassítja a vízmolekulák pörgését. Azaz míg az élő szervezetet stimulálja, az egyszerű molekulákat inkább csillapítja. A kutatók szerint azonban ennek ránk nincs hatása – egy csésze kávé mindössze egymillió vízmolekulára lehet hatással – azonban rendkívül fontos lehet a gélek és az emulziók esetén, amelyeket gyakran használunk gyógyászati vagy kozmetikai célból.

Kávécserje – elizabeth franco képe a Pixabay -en.

Nem kell azonban messzire mennünk a kávéval kapcsolatos kutatások terén, hazánkban is folynak ilyenek. A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Csokoládé-, kávé-, teakészítő mester hallgatói az utóbbi években több kutatást készítettek a kávéval kapcsolatban, amiről dr. Temesi Ágoston, a képzés egyik felelőse számol be: „Hallgatóink kutatásai új utakat is nyithatnak a kávétermékek fejlesztésében. Olyan témákat vizsgáltak, mint a kávécseresznye-paszta lehetséges élelmiszeripari hasznosítása, a liofilizálás eredményeként keletkező szárítmány és kondenzvíz felhasználási lehetőségei, vagy a víz pH-jának hatása a kávé minőségére. Mivel a termékfejlesztés csak megfelelő marketingmunkával lehet sikeres, több ilyen témájú vizsgálatot is végeztünk. Az egyik, nem reprezentatív, ám több mint hatszáz főre kiterjedő kutatásunk eredményeként négy vásárlói típust különítettünk el: „A kíváncsiak” (31%) jellemzően a vásárlás közben, a polcok előtt döntenek, nincs kedvenc kávémárkájuk, de szívesen próbálnak ki újdonságokat. A márkahű „ragaszkodók” (28%) a megszokott, ismert márkát vásárolják, és nem foglalkoznak az újdonságokkal. Az „informálódók” (21%) figyelik az újdonságokról szóló híreket, keresik a változatosságot, utána olvasnak a választani kívánt márkának, döntéseiket pedig minél többféle kávé megkóstolása után hozzák meg, akár egy-egy kuriózumot is igyekeznek beszerezni, de nem jellemző rájuk márkahűség. Az „akcióvadászok” (20%) számára viszont minden kávé egyforma, az akciósat vagy a legolcsóbb márkákat vásárolják. Fontos a termék könnyű elérhetősége, nem tesznek különbséget a márkák között, nem érdeklődnek az újdonságok iránt, szinte teljesen elzárkóznak az információktól. A vásárlói típusok részletes ismeretéig terjedő kutatás nem csak a nagyobb, de a kisebb magyar kávés vállalatok sikeres piaci szerepléséhez is hozzájárulhat.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ezek a tények is rámutatnak, milyen sok a tévhit a táplálkozásunk, életmódunk terén. „A kávé jó példa arra, hogy minél többet tudunk meg egy-egy élelmiszerről, annál jobban eloszlathatók a vele kapcsolatos tévhitek. A rendszeres, de mérsékelt kávézás a kiegyensúlyozott étrend része lehet, hiszen maga a kávé szinte energiamentes, egy csésze mindössze 2-3 kalória üresen. Ha cukor nélkül, esetleg édesítőszerrel és kevés tejjel vagy kávétejszínnel fogyasztjuk, a napi energiabevitelünkhöz sem járul hozzá jelentősen.”

A TÉT Platform korábbi, reprezentatív hazai kutatásából az is kiderült, hogy ezzel sokan tisztában vannak: a cukor nélküli kávét a szénsavas ásványvízzel közel hasonló mértékben vélte – jogosan – egészségesnek a megkérdezett több mint ezer ember, ezzel a képzeletbeli dobogó negyedik helyére téve azokat a 100%-os gyümölcslevek, a szénsavmentes ásványvíz és a tea után.

Reggeli: nem csak laktat, okosít is

2019.10.14.|

Újra itt az iskola, és vele együtt a szülők egyik rémálma, a reggeli rohanás. Bizony, komoly logisztikai feladat az egész családot megfelelően útnak indítani, a kapkodásnak viszont sokszor a reggeli látja a kárát. Az [...]

Kenjük kenyérre a napfény ízét!

2019.10.11.|

Ilyenkor nyár végén sorra kerülnek a kamrák polcaira a lekvárral teli üvegek. Milyen is jó télen elővenni egy ilyet, és a reggelinél felidézni a napsütést, az érett gyümölcsök finom zamatát! Azonban nem mindegy, mit [...]

Miért félünk a tartósítószerektől?

2019.10.04.|

Mitől lesz sokáig eltartható egy élelmiszer? Hogyan állhat el hónapokig a tej hűtés nélkül? Megannyi kérdés, amelyre sokak szerint egyetlen válasz létezik: a tartósítószerektől, amiket jobb lenne elkerülnünk. Az igazság azonban olyan sokrétű, mint [...]

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról2019-09-05T16:23:55+01:00

10 éve segít családok ezreinek Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Gördülő egészségügy – 10 éve segít családok ezreinek Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

1700 helyszín, 7 millió elvégzett vizsgálat, 500 000 látogató, elkeserítő szűrési eredmények – ez az elmúlt kilenc év statisztikája. 2019-ben is tovább folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, azzal a céllal, hogy javítson a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotán. A felnőtt lakosság mellett idén már évi 75 000 gyermek integrációja is megkezdődik, melynek legfőbb üzenete: csak egészséges gyermekből lehet egészség felnőtt.

2019-ben is tovább folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 74 szakmai szervezet összefogásával. Az elmúlt kilenc évben modellértékűen a világon egyedülálló kezdeményezés mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzés szempontjából sikeresnek mondható.

Közismert, hogy a magyarok átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól. Minden második ember szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg, legalább három millió embernek magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 50 %-a túlsúlyos.  Az uniós átlaghoz képest az emberek jóval többet dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor mozgásszegény életmódot folytatnak. Számos betegség felismerése csak későn történik meg, amikor már nincs segítség.  A halálozási statisztikák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság tudatos felkészítésére és tájékoztatására van szükség. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az időben felfedezett betegség sok esetben gyógyítható, a szűrővizsgálat pedig életet menthet. Ebben nyújt segítséget az immáron tizedik éve működő program.

Ha figyelembe vesszük a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2018 által feldolgozott adatait, egyértelműen megállapítható, hogy a magyaroknak van még hová fejlődniük az egészségmegőrzés terén. Egyértelműen kijelenthető, hogy a vizsgálatokon résztvevők közel fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus, stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.

A legfrissebb feldolgozott statisztikai adatok

A program 2010–2018 között több mint 1600 helyszínen közel hétmillió vizsgálat elvégzésével térképezte fel több mint 500 ezer ember egészségi állapotát.

A résztvevők átlagos életkora nőknél 42 év, férfiaknál 40 év. Életkori megoszlás szerint a résztvevők 28%-a 26-35 év, 26%-a 36 és 45 év közötti. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek.  A kérdőíves válaszok száma kilenc év alatt elérte a 17 milliót. A családban előforduló betegségekre vonatkozó válaszokban a magas vérnyomás nőknél 62%-ban, férfiakban 56%-ban, a szívinfarktus 27% és 22%-ban, a stroke 19% és 14%-ban volt ismert. Daganatos betegség a családban 47%-ban, illetve 37%-ban fordult elő, anyagcsere-betegség 42%, illetve 34%-ban. Megdöbbentő adat, hogy a megkérdezettek 23 -35 százaléka még sosem vett részt sem laboratóriumi, sem szakorvosi vizsgálaton.

A résztvevők többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. A nők 46%-a , a férfiak 55%-a szakit időt  naponta a mozgásra, noha jól tudják, hogy a rendszeres testmozgás nagyon fontos mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában. A rizikófaktorok csökkentésének valamint az egészséges életmód egyik fontos feltétele a gyümölcsökben és zöldségfélékben gazdag, sószegény táplálkozás. A kérdőíves felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a résztvevők 62 százaléka naponta, míg 33 százalékuk hetente fogyaszt zöldség és gyümölcsféléket. Ugyanakkor a válaszadók 84.7 százaléka gondolja úgy, hogy a túlzott só fogyasztás árt az egészségnek. A statisztikai adatok feldolgozása során ugyanakkor kiderült, hogy a vérnyomásértékeket tekintve a nők esetén 20%, férfiakban

17%-ban normális, 18%-ban, illetve 22%-ban emelkedett értéket mértek. Az átlagos vérnyomás a nőknél 125/81 Hgmm, míg a férfiaknál 134/85 Hgmm volt. A vércukorszint vizsgálata a nők 6.3, férfiak 6.9 százalékban mutatott kóros értékeket. A résztvevők átlagos vércukorértéke 5,1 és 5,9 mmol/l között változott. Az emberek többsége tisztában van a magas koleszterin romboló hatásával, tudják, hogy komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a mért koleszterinérték nőkben 24.5, férfiakban  28 %-ban tért el a normál értéktől. A húgysavszint a látogatók 8,16%-ánál, mintegy 10 766 egyénnél mutatott eltérést.

A szív és érrendszeri vizsgálat értékelésekor nőknél 9,65%-ban, férfiakban 11,5%-ban tapasztaltak eltérést. Közöttük nőnél 7%-ban, férfiaknál 15%-ban ez pitvarfibrillációt jelentett, ami köztudott, hogy ötszörösére emeli a stroke kialakulásának veszélyét. A vénás doppler vizsgálat értékelése során nőkben 25%- ban, férfiakban 17%-ban volt kóros az eredmény.  Az érfali rugalmasság vizsgálatakor nőknél 14%-ban, férfiaknál 22%-ban volt a normálistól eltérő a kapott eredmény.

Neuropathia-vizsgálat esetén a nők 8%-a, míg a férfiak 5,3%-a, 6844 fő volt a rizikót jelző kategóriában.

Szemnyomás vizsgálat esetén a látogatók 5%-ánál, míg komputeres látásvizsgálat esetén a látogatók 56%-ánál találtak valamilyen eltérést. Spirometria vizsgálat esetén a nők12%-ában, míg a férfiak 13%-ában, 16 746 főnél mutattak ki eltérést, míg COPD a látogatók5,7%-ánál jelzett komoly eltérést. A vastagbéldaganat, irritábilis bél szindróma teszt elemzése is megtörtént. A nyelőcsőreflux-rizikóteszt nők esetében 21%, míg férfiaknál 15% észlelhető, ami igen gyakori felnőttkori panaszt okozó elváltozás.  A visszérbetegség-kockázat a nők 25%-ában, férfiak esetében 14%-ban mutatott eltérést , ez 20 675 egyént jelent.

Laktózintolerancia-rizikófelmérés keretében a látogatók 8,15%-a, 10 408 fő került a rizikóba sorolható kategóriába. A résztvevők átlagos testsúlya az elmúlt 9 évben alig változott, a nők átlagos testsúlya 69–71 kg, a férfiaké 85–88 kg között mozog, ugyanez vonatkozik az átlagos haskörfogat értékekre is. A nők átlagos haskörfogata 87–89 cm, a férfiaké 96–98 cm .  A testzsírszázalék mérése során nőknél 61–65%-ban, férfiaknál 59–63%-ban találtunk a normálistól való eltérést.

Akik a szűréseken részt vesznek, kezükbe vehetik saját egészségkönyvüket, amely tartalmazza az összesített szűrési eredményeket egészségi állapotukról, és az adatok birtokában felkereshetik a háziorvosukat.

A gyermekek egészsége közös ügyünk. A 2018/2019. tanévtől a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja kibővült a gyermek prevenciós programmal „Utazás az egészség birodalmába” címmel. A gyermekek prevenciós gondolkodásának, a betegségek megelőzésének tudatosítását tűzte ki a program. Legfontosabb üzenete, hogy csak egészséges gyermekből lehet egészséges felnőtt. A teljes körű intézményi egészségfejlesztés (TIE) keretén belül az egészséges táplálkozás, a testnevelés, a gyermekek lelki egészségének javítása és az egészségismeretek elősegítése, elsajátítása szerepel a programban. A résztvevők az általános iskola első osztályától az egyetemekig és főiskoláig látványos anatómia bemutatókon, háromdimenziós virtuális „látványsátorban” ismerkedhetnek 15 perces filmekben az emberi test működésével. Dietetikai tanácsadás, rendőrségi bemutatók, újraélesztési ismeretek megszerzése mellett elsősegélynyújtásról is interaktívan hallgathatnak szakemberektől hasznos tanácsokat. Évente 75 ezer gyermek ingyenes részvételének lehetőségével járul hozzá a program az egészségismeretek bővítéséhez.

A program szakmai bizottsága lehetőséget kínál, hogy 2030-ig éves szinten közel 200 helyszínen minél többen látogassanak el a program helyszínekre, tegyék meg az első lépést egészségük érdekében. A programot ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének ingyenesen egy átfogó vizsgálatot kapni saját egészségi állapotukról, és azoknak is, akik számára fontos a megelőzés, prevenció. Ne feledjük, a szűrővizsgálat életet menthet. Mindenki felelősséggel tartozik önmagáért és szeretteiért.

Bővebb információ: www.egeszsegprogram.eu

 

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

2019.09.27.|

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat? Ételeink kalóriatartalma alapvetően [...]

Hizlal-e a tészta vagy nem?

2019.09.20.|

Szeretjük is, meg nem is a tésztákat: bár nincs olyan család, ahol ne kerülne az asztalra akár hetente többször is belőlük, sokan inkább kerülik. Kinek van igaza: akik szerint a tésztás fogások hizlalnak, vagy [...]

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról

2019.09.05.|

A kávé világszerte a legnagyobb mennyiségben fogyasztott italok egyike: több mint kétmilliárd csészényit iszunk belőle minden nap, azaz másodpercenként mintegy 26 ezer adagot. Az utóbbi években még népszerűbbé váló italról gyűjtöttünk össze néhány friss [...]

10 éve segít családok ezreinek Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja2019-04-10T18:05:37+01:00