Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe a táplálkozási előnyökön túlmenően a környezeti hatásokat élelmiszervásárlási döntésük meghozatalakor. A vállalat az áprilisi Föld napjára időzítette a felmérést, amelyet a lakosság 1990 óta tart számon Magyarországon, mivel a fenntartható táplálkozás és a bolygónk jövője szorosan összekapcsolódik.

Fenntarthatóság a tányérunkon

A Danone kutatásában körvonalazódik, hogy a fogyasztók kezdik felismerni a fenntartható étkezés szükségességét. Habár a hazai konyha specialitásai többségében húsételek teszik ki, a magyarok 8%-a mégis heti egynél kevesebbszer fogyaszt húst vagy akár teljesen felhagy az ilyen élelmiszerek vásárlásával. A kutatásban megkérdezettek 19%-a pedig alkalmanként tudatosan is helyettesíti a hús- vagy tejalapú ételeket növényi alternatívákkal, ami ígéretes út lehet a fenntarthatóság felé.

 

„A jövőnk érdekében nyitottnak kell lennünk az új megoldások iránt. Nem szabad elzárkóznunk a növényi alapú alternatívák elől, hiszen a kiegyensúlyozott étrendben mind az állati, mind pedig a növényi eredetű élelmiszereknek szerepe és helye van. Az MDOSZ által fémjelzett magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR  a fenntarthatóság érdekében különös hangsúlyt fektet a helyi és szezonális termékek mellett a növényi fehérjeforrásokra” – mondja dr. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A Danone által kezdeményezett kutatás eredménye pedig valójában sok jót ígér: a megkérdezettek több mint fele valamilyen gyakorisággal fogyaszt kifejezetten növényi alapú alternatívákat állati eredetű termékek (hús, tej, vaj, tojás stb.) helyett. Az ilyen élelmiszereket fogyasztók száma a 18-24 év közötti fiatalok esetében eléri a 73%-ot is, úgy tűnik, hogy ők mutatják a legnagyobb hajlandóságot arra, hogy tegyenek az egészséges életvitelükért, az állatvédelemért vagy éppen a fenntarthatóságért.

A növényi alapú élelmiszerek fogyasztásának fő motivációja a kutatás szerint az, hogy a fogyasztók úgy gondolják, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek. Az e termékeket fogyasztóknak ugyanakkor csupán 8%-a vásárolja őket azért, mert bizonyos érzékenység vagy más egészségügyi okok miatt kénytelen erre (pl. allergiája miatt). Ennél is kevesebben (2%) fogyasztanak növényi alapú termékeket azért, mert divatosnak vagy menőnek tartják őket. A fogyasztók egyharmada veszi figyelembe a fenntarthatósági kérdéseket is a vásárláskor, ami azt bizonyítja, hogy hazánkban egyre növekvő mértékben lesz ismert a növényi alapú étrend és a bolygóvédelem szoros kapcsolata.

A flexitáriánus étkezés mint megengedő étrend

A kutatásban megkérdezettek 16%-a követ valamilyen diétát, ezek közül 6%-nak része a húsfogyasztás csökkentése és a növényi alapú termékek nagyobb mennyiségben történő vásárlása. E döntések egy részének egészségügyi oka van, a cukorbetegség, a glutén- és más hasonló érzékenységek ugyanis indokolttá teszik, hogy bizonyos élelmiszerek kimaradjanak a heti bevásárlásból. A megkérdezettek 3%-a azonban tudatosan követi a flexitáriánus étrendet, ez enyhe növekedést mutat az előző év eredményeihez képest. A flexitáriánus étrend hazánkban még kevésbé ismert, régiós szinten is Romániában örvend a legnagyobb népszerűségnek, hazánkban pedig elsősorban a fiatalok nyitottak az olyan étrendek felé, amelyekkel nemcsak az egészséges életvitelüket tudják támogatni, de a bolygó jövőjére nézve is kedvezőek lehetnek.

A flexitáriánus étrend leginkább a szemi-vegetáriánus étrendhez hasonlít, de az egészséges táplálkozási ajánlás alapelveit is tartalmazza. A szemi-vegetáriánusok fogyaszthatnak a tej, a tejtermékek, és a tojás mellett baromfihúst és halat, de étrendjük nem tartalmaz vörös húsokat és egyéb szárnyasokat.

„Tévhit, hogy a fenntarthatóság kapcsán az élelmiszereknek csupán a szállítási módját vagy csomagolását kell figyelembe venni, ha fenntarthatóan szeretnénk étkezni. Ezek mind fontos aspektusai az élelmiszergyártás ökológiai lábnyomának, de valójában az élelmiszeralapanyagok előállítása az, ami különösen terhelheti a környezetet. A haszonállattartás sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a bolygónk jövőjét, mint például az, milyen autóval közlekedünk. A 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést aligha tudjuk elérni 2050-ig, ha nem változtatunk az étkezési szokásainkon, például az állati eredetű termékek legalább részben növényi alapú élelmiszerekkel történő helyettesítésével” – mondja Szöllősi Réka élelmiszeripari fenntarthatósági szakértő.

Új ízek a láthatáron

Akik nyitottak a növényi alapú étrendekre, azok kevésbé zárkóznak el az olyan termékek elől, amik kevésbé követik a hagyományos ízeket, legalábbis erre enged következtetni, hogy csökkent azon válaszadók száma, akiknél az íz jelentené a fogyasztás legfőbb gátját. Illetve mára olyannyira kibővült a növényi élelmiszerek piaca, hogy a fogyasztók óriási választékból kereshetik meg a számukra legízletesebb termékeket.

„Az elsődleges célunk, hogy minél több fogyasztónak megmutassuk, hogy igenis léteznek remek növényi alapú alternatívák, amik bármilyen étkezést, kedvenc fogást újragondolhatóvá tehetnek. A friss kutatásunk eredményei is azt támasztják alá, hogy csökkent azoknak a száma, akik kiemelten csakis az ízre, mint fő motivációs tényezőre összpontosítanak a termékek választásakor, mivel a növényi alapú italok esetében a finom és jó íz egyre természetesebbé válik a fogyasztók számára. Az Alpro esetében növényi alapú italokkal, desszertekkel, kókusz- és szójagurtokkal is bizonyítjuk ezt, de a tavalyi év nagy innovációja volt a This Is Not M!lk zabalapú italunk is, amely esetében kifejezetten a hagyományos ízek kedvelőire fókuszáltunk” – emelte ki Révész Richárd, a Danone Magyarország  Kft. marketing igazgatója.

Habár a megkérdezettek 84%-a még mindig nem követ semmilyen egészségmegőrző és környezettudatos diétát és kevésbé tudatosan döntenek a vásárlásukkor is, ez a szám csökkenő tendenciát mutat a tavalyi eredményekhez képest. Mindez azt bizonyítja, hogy mindössze egy év alatt is változás ment végbe a magyar piacon, melynek köszönhetően egyre több fogyasztó ismeri fel, hogy egyáltalán nem mindegy, mi kerül a tányérunkra.

A felmérés adataiból készült infografika (kattintásra nagyobb lesz):

A kutatást a Danone Magyarország Kft. megbízásából az NMS Hungary Kft. piackutató cég végezte 2023. április hónapban. Az 500 fős magyarországi mintán végzett felmérés eredményei reprezentatívak korra (18-65 év közöttieknél), nemre és régióra.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

2020.04.21.| A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, [...]

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 2023-06-05T13:35:05+02:00

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival

A Föld napja alkalmából a Danone Magyarország Kft. megbízásából készített 500 fős reprezentatív kutatás* a magyar fogyasztók étkezéssel és élelmiszervásárlással kapcsolatos környezettudatos döntéseit vizsgálta. A felmérésből kiderült, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka nemcsak az árat, hanem az adott élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszi vásárláskor. A kutatás alapján elmondható, hogy habár Magyarországon még kevesebben ismerik a fenntartható táplálkozás fogalmát és annak  előnyeit – és ezen belül például a flexitáriánus étrendet – a fiatalabb, 18-34 év közötti korosztályok általánosan több információval rendelkeznek e témában.       

 

A Föld napja alkalmából nagyon fontos, hogy mindannyian elgondolkozzunk arról, hogy mit is tudunk tenni bolygónk, és ezen keresztül saját magunk egészségéért. A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó, nemzetközi eseményt Magyarországon 1990. óta rendezik meg. Mit tehetnek az egyes háztartások Földünk megóvása érdekében? Több dolgot is. Egyebek mellett az étkezéssel és a tudatos vásárlással is nagyban csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat – például áttérhetünk a flexitáriánus étrendre. Kérdés, mi magyarok valóban tudjuk-e mit takar a fenntartható étkezés, és azon belül a flexitáriánus étrend?

 

Mi is az a fenntartható, flexitáriánus étkezés?

Miközben a kutatásban a megkérdezettek 88%-a válaszolta azt, hogy majdnem minden nap, vagy heti 1-2 alkalommal eszik húst, látnunk kell, hogy a húsfogyasztás akár  csak minimális mérséklése, a helyi, szezonális zöldségek és gyümölcsök vásárlása, valamint az innovatív, növényi alapú termékek keresése a polcokon mind kiváló módjai annak, hogy környezettudatosabban élhessünk. A saját és családunk étkezését a flexitáriánus étrend bevezetésével környezetbarátabbá tehetjük a mindennapokban is.

A „flexitáriánus” kifejezés a flexibilis, azaz rugalmas, és a vegetáriánus szavak összevonásából jött létre. Ez az étkezési forma nem jár lemondással, hiszen a húsfogyasztást ugyan mérsékli, de tartalmazza az összes, hagyományos vegyes táplálkozásban szereplő élelmiszercsoportot. Tehát akik ezt az étrendet követik, azok a változatos és kiegyensúlyozott étkezésre koncentrálnak: kevesebb vörös hús elfogyasztásával (átlagosan heti egy alkalommal) mérsékelt mennyiségű állati eredetű élelemmel (ide értve a szárnyasokat, a halakat és a tejtermékeket) és bőséges mennyiségű növényi alapú élelmiszer (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak) beiktatásával építik fel a táplálkozásukat.

Mennyire ismert a flexitáriánus étrend hazánkban?

A felmérés alapján ma hazánkban még sokan nem ismerik a flexitáriánus étrendet és annak előnyeit, hiszen csak a megkérdezettek 2%-a nyilatkozta, hogy flexitáriánus módon étkezik, és azt csupán a válaszadók 16%-a tudta pontosan, hogy mit is jelent ez az étkezési forma. A fiatalabb generációk azonban a felmérés alapján nagyobb arányban vannak tisztában a flexitáriánus étkezés fogalmával; a 18-24 éves korosztályban 20%, a 25-36 évesek közül pedig 25% tudja, hogy mit takar ez az étrend. Érdekes viszont, hogy a válaszadók háromnegyede azt válaszolta, hogy ha nem is környezetvédelmi szempontokból, de az egészsége kedvéért (pl. krónikus, nem fertőző betegségek megelőzése, koleszterinszint csökkentése) hajlandó lenne változtatni húsfogyasztási szokásain.

„Ahogy a kutatás is alátámasztja, a flexitáriánus étrend ismertsége ma még alacsony hazánkban. Pedig a fenntartható táplálkozás egyik fontos irányvonala, kedvező egészség- és ökológiai hatása miatt is. Az OKOSTÁNYÉR®, az MDOSZ által megalkotott táplálkozási ajánlás már tartalmazza a fenntarthatósági szempontokat is, mely szerint célszerű napi étrendünkben hangsúlyosabbá tenni a növényi eredetű élelmiszereket a változatos fehérjebevitel biztosítása mellett.” – nyilatkozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, Szűcs Zsuzsanna.

 

Környezettudatos vásárlás és étkezés Magyarországon

A környezettudatosság az étkezés és az élelmiszervásárlás szempontjából igenis téma ma a magyar háztartásokban is, hiszen a felmérésben válaszolók közül 36% veszi figyelembe a vásárolt élelmiszerek környezetre gyakorolt hatását. Ez tehát azt is jelenti, hogy a megkérdezettek közül, minden harmadik fogyasztó választ vásárláskor környezettudatos szempontok alapján. A fiatalabb generációknál ez még jelentősebb, hiszen a 18-34 év közöttiek közel fele nyilatkozta, hogy az adott termékek bolygónkra gyakorolt hatása alapján hoz döntést élelmiszervásárláskor.

Nem csak a környezettudatosság az egyetlen szempont a megkérdezetteknél a növényi alapú termékek vásárlását illetően, hiszen a fenntarthatóság mellett ezeket a termékeket egyrészről az egészséges étrendbe illő élelmiszerként, másrészről finom ízük miatt is sokan választják. Egyes válaszadók táplálékallergiát vagy -intolarenciát hozták fel a termékek vásárlásának okaként, például a laktózérzékenységet vagy tejfehérjére allergiát. A megkérdezettek 29%-a fogyaszt rendszeresen növényi alapú termékeket (többször egy nap, majdnem minden nap, vagy hetente 1-2 alkalommal), és 28%-a számít alkalmi vásárlónak (azaz kevesebb, mint hetente egyszer fogyaszt ilyen terméket).

 

Hogyan tovább?

A felmérés alapján a válaszadók 94%-a jelenleg nem követ semmilyen hús fogyasztást korlátozó étrendet, de a megkérdezettek 22%-a csökkentené húsfogyasztását etikai okokból, míg ökológiai szempontból  21%-uk. Számukra megfelelő választás lehet a flexitáriánus táplálkozás, hiszen így nem kell teljesen lemondaniuk a húsfogyasztásról, de mégis lépést tehetnek a számukra fontos szempontok felé. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a környezettudatos és fenntartható étkezésről még érdemes lenne edukálni a fogyasztókat. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője így fogalmazott: „Ahhoz, hogy a flexitáriánus táplálkozás tudatosabb választássá, a zöldebb jövőnk részévé válhasson, leginkább sokoldalú összefogásra és edukációra van szükség. A kutatás is rámutat arra, hogy még bőven van mit tennünk az ismeretek széles körben való elterjesztésének érdekében. A TÉT Platform, amely több mint egy évtizede elkötelezetten dolgozik az életmóddal kapcsolatos hiteles információk mindennapjainkba való beépítésén, nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói tudatosság növelésére, ennek pedig fontos eleme a fenntartható étrend kialakítása.”

 

„Egy életünk van és egy bolygónk”

„A tudatos étrend választásával sokat tehetünk mind a kiegyensúlyozott táplálkozásért, mind pedig  a fenntartható környezetünkért is. A „One Planet, One Health” („Egy életünk van és egy bolygónk”) jövőképet nemzetközi küldetésként indította el a Danone 2017-ben, arra buzdítva mindenkit, hogy tudatos táplálkozási szokások kialakításával tegyen a fenntartható élelmiszeriparért, a bolygónk jövőjéért. –  mondta el Várkonyi Beáta, a Danone Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. – Ez hazai vállalatunk esetében a mindennapokban is megnyilvánul, hiszen a cég számos egysége vállal kötelezettséget többek között a felelős marketingkommunikáció, a fogyasztóbarát tápérték-jelölés vagy a környezetvédelem területén. Ezen felül az egyik kiemelt vállalásunk, hogy megismerjük a lokális fogyasztói szokásokat, és ennek megfelelően alakítsuk és fejlesszük termékeinket. Erre tökéletes alkalom a fentebb említett felmérés is. A jelenlegi portfóliónk a flexitáriánus étrendbe is beilleszthető, hiszen számos hagyományos állati eredetű és növényi alapú terméket egyaránt kínálunk a vásárlóinknak, így minden hazai  fogyasztónk tud választani a számára és az étrendje szempontjából megfelelő termékek közül.”

 

*A kutatást a Danone Magyarország Kft. megbízásából az NMS Hungary Kft. piackutató cég végezte 2022. április hónapban. Az 500 fős felmérés eredményei reprezentatívak korra (18-65 év közöttieknél), nemre és régióra.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is2022-04-22T12:45:18+02:00

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

Az élelmiszerkezelés higiéniájának fokozása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és sok tekintetben megkönnyíti életünket. Ezt szem előtt tartva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a TÉT Platform kiadványt állított össze, „Konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági útmutató humán járványügyi veszélyhelyzet idején” címmel, mely segíti a vásárlókat a biztonságos konyhai higiéniai és élelmiszer biztonsági folyamatok kialakításában és betartásában.

 

„A konyhának kiemelkedő szerepe van otthonunkban! Legyen szó főzésről, étkezésről vagy egy kis   lazításról, a konyha a családi élet központi színtere. Érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelnünk a tisztán tartására. Itt élelmiszereket dolgozunk fel. Akár járvány idején vagyunk, akár az átlagos mindennapokat éljük, elengedhetetlen a konyha megfelelő takarítása, főleg akkor, ha többen használják.” – mondta dr. Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.

A kiadvány a bevásárlás megtervezésétől kezdve, a csomagolt és csomagolás nélküli élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök és egyéb termékek megvásárlásán, szállításán, tárolásán, előkészítésén és elkészítésén keresztül, a maradékok tárolásáig és újra felhasználásáig számos jó tanácsot kínál. Ugyanakkor szót ejt a mosogatás, a hulladéktárolás, a konyhai kisgépek higiéniája és általában a konyha, mint élettér fokozott tisztántartásának fontosságáról is.

A táplálkozással kapcsolatos tévhitek ilyenkor különösen károsak lehetnek, ezért csatlakozott a kiadvány szerkesztéséhez a TÉT Platform. Antal Emese dietetikus, szociológus szerint az átgondolt, tudatos táplálkozás és az élelmiszerek megfelelő ismerete társadalmi szinten is hasznos: „Ha pánikreakció és felhalmozás helyett a szakértők tanácsai alapján tájékozódunk, és kreatívan, a rendelkezésünkre álló élelmiszereket változatosan felhasználva állítjuk össze étrendünket, akkor nemcsak egészségesek maradhatunk, hanem a veszélyhelyzet élelmiszeripari és -kereskedelmi hatását is csökkenthetjük” – fogalmaz a TÉT Platform szakmai vezetője.

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, prof. dr. Rurik Imre szerint a mostani veszélyhelyzet idején is sokaknak segíthet a fontos és gyakorlatias konyhai tanácsokat összegző kiadvány: „A táplálkozás alapvető élettani folyamat, amely nagyfokban befolyásolhatja egészségi állapotunkat. A mostani járványhelyzetben a szervezet védekezőképességének fenntartásában felértékelődik a változatos táplálkozás, a megfelelő konyhai higiénia, elkerülendő az ételfertőzés miatti megbetegedést, vagy kórházba kerülést” –  mondja a neves szakmai társaság vezetője.

Bízunk benne, hogy a Konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató járvány idején című kisokosunkban fellelhető témák hasznos és megfontolandó gyakorlati tippeket adnak nemcsak a konyha terén kezdők számára, hanem a már rutinosabb háziasszonyok is találhatnak olyan új ismereteket, amelyeket a mindennapok során is hasznosíthatnak.

A kiadvány letölthető a Nébih weboldaláról https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus, az Ételt csak okosan! kampány weboldaláról (eteltcsakokosan.hu/szakertovalaszol/konyhaiutmutato), illetve a http://nebihmondja.hu weboldalról, valamint természetesen a TÉT Platform weboldaláról is.

  1. április 21.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, TÉT Platform Egyesület, Magyar Táplálkozástudományi Társaság

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát2020-04-21T11:47:05+02:00

Koronavírus étkezési kisokos

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések

A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült egy tájékoztató infografika, amely segít a lakosság számára a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.

 

A szakértők célja, hogy a legfontosabb információk gyorsan és közérthető formában minél több emberhez eljussanak. Érdemes-e élelmiszert felvásárolni? Miből mennyi legyen otthon? Biztonságosak-e a tartós élelmiszerek? Mire figyeljünk fokozottan az élelmiszerbiztonság kapcsán? Szükséges-e étrendkiegészítőket szedni? Az elkészült anyag ezekben a kérdésekben segít támpontokat adni.

Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is. „Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek. Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint a legnagyobb veszély, ami most az élelmiszer-ellátást fenyegeti az az, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”

Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen, ahogy azt Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára is hangsúlyozza: „Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amihez napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”

Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere a túlevés veszélyeire hívja fel a figyelmet: „Beszélnünk kell arról is, hogy az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, melyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ilyenkor is fontos a tudatosság, úgy a bevásárlás, mint a táplálkozás során: „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és persze ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé” – fogalmaz a szakértő.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit az élelmiszerpazarlás megelőzésére hívja fel a figyelmet: „Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Ki tudja, akár még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt!”

A projekt grafikusa, Kőfaragó Anna szerint is rendkívül fontos, hogy a lakosság hiteles információkhoz jusson: “Fontosnak tartom, hogy ezekben a bizonytalan időkben, amit a járvány okoz, a félelemkeltés helyett valós szakértői információkat és segítséget kapjanak az emberek. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos. Így örömmel vállaltam, hogy a grafikai munkámmal segítsem a szakmai tájékoztatást. Mert hiszem, hogy ezzel nő az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek ebben a krízishelyzetben.”

Az infografikákat letöltheti innen:

A kiadvány angol nyelven is elérhető / The Coronavirus Nutrition Guide infographics are also available in English:

A Koronavírus Táplálkozási Útmutató elkészítésében számos szakember vett részt:

Az infografikát Kőfaragó Anna grafikus készítette.

Az információs anyag létrejöttét támogató szervezetek: Magyar Táplálkozástudományi Társaság, TÉT Platform Egyesület, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Felelős Gasztrohős Alapítvány

Koronavírus étkezési kisokos2020-04-01T15:56:24+02:00

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?

A zsiradékoknak rendkívül fontos szerepe van az étrendünkben: energiát biztosítanak, kiteljesítik az ízeket és a vitaminok egy része is ezekben oldódik. De vajon miért tartjuk egészségesebbnek az olajokat, mint a zsírokat?

Ételeink kalóriatartalma alapvetően három összetevő – a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok – arányától és mennyiségétől függ. A felépítésüket tekintve egymáshoz nagyon hasonló zsírok családja igazi energiabomba: egy gramm belőlük 9,3 kcal, ami közel duplája a szénhidrátokénak. Nem véletlen tehát, hogy sokan ezeket a tápanyagokat teszik felelőssé az elhízásért – nemsokára megmutatjuk, hogy nem is alaptalanul, bár a valóság azért most is bonyolultabb összefüggéseket rejt.

Tudta? Az avokádó tartalmazza a legtöbb zsiradékot a gyümölcsök között

Milyen szerepe van a zsíroknak a táplálkozásunkban? A kérdésre Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője ad választ: „Szervezetünknek szüksége van a zsírokra: fontos energiaforrások, ebből képez tartalékot a szervezetünk, a zsírszövet pedig védő, hőszabályozó szerepet is betölt. Sőt, idegrendszerünk működéséhez, a sejtjeink felépítéséhez, a hormonok megfelelő működéséhez is szükségünk van rájuk. Gasztronómiai szempontból pedig ételeink íze, állaga nem kis mértékben múlik rajtuk” – ismerteti a szakember.

Azonban sokan tudják a zsírokról, hogy túlzott fogyasztásuk hozzájárul a túlsúly és az elhízás megjelenéséhez, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Akkor talán félnünk kell tőlük? A dietetikus szerint érdemes figyelni rájuk, de nem kell száműzni az étrendünkből: „A magyar táplálkozási szokások nem igazán egészségesek, és ez a zsírok esetén is markánsan megjelenik: energiabevitelünk 35-38 százalékát teszik ki, miközben az ajánlások szerint legfeljebb 30 százalék lehetne ez az arány. Ha odafigyelünk az élelmiszerválasztásnál, már sokat tehetnénk a kiegyensúlyozott étrendért. Válasszunk soványabb húsokat és felvágottakat, például baromfit, halat, sonkaféléket, és elkészítésük során is csökkentsük a felhasznált zsiradék mennyiségét.”

Zsír vagy olaj? Ez a kérdés évtizedek óta osztja két táborra az embereket. Energiatartalom szempontjából nincs különbség, egy gramm sertészsír vagy napraforgóolaj is pontosan ugyanannyi kalória. Az olajokban azonban több van a szervezetünk számára értékes telítetlen zsírsavakból, ezért érdemes a főzés során ezt használni. Ráadásul az olajok, mint minden növényi eredetű élelmiszer, teljesen koleszterinmentesek is.

Tipp

A bő zsírban sütés a legegyszerűbb ételeket is kalóriabombává változtatja: akár súlyuk egyharmadát is magukba szívhatják a zsiradékból sütés közben. Ezért amikor csak lehet, válasszuk a grillezést, a roston vagy éppen a sütőben sütést – adagonként akár több száz kalóriát is megspórolhatunk.

Tudta-e?

Minél kevesebb időt tölt sütés közben az étel a zsiradékban, annál kevesebbet szív belőle magába. A gyorséttermekről sokan nincsenek pozitív véleménnyel, azonban az ő megoldásuk ebben inkább követendő: ha mindenképpen bő zsírban szeretnénk sütni, akkor azt tegyük a lehető legtöbb, kellő hőfokra – de nem túl forróra – hevített olajban. Ezzel elkerüljük, hogy az étel behelyezésekor nagyon lehűljön a zsiradék, és így az gyorsabban ropogósra, puhára sül, ami miatt zsírtartalma valamivel alacsonyabb lesz.

 

Cikkünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.|

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Az örök dilemma: zsír vagy olaj?2019-09-05T19:31:54+02:00

Hizlal-e a tészta vagy nem?

Szeretjük is, meg nem is a tésztákat: bár nincs olyan család, ahol ne kerülne az asztalra akár hetente többször is belőlük, sokan inkább kerülik. Kinek van igaza: akik szerint a tésztás fogások hizlalnak, vagy azoknak, akik még többet ennének belőlük?  

A tésztafélék a gasztronómia ezerarcú szürke eminenciásai: bár kerülhetnek a középpontba is, a legtöbbször diszkréten megbújnak a rájuk kerülő szósz vagy körítés alatt. Komoly szerepet töltenek be étrendünkben, azonban talán éppen népszerűségük miatt kerültek célkeresztbe a fogyni vágyók népes táborában. Legtöbben a magas szénhidráttartalmukkal érvelnek ellenük, és ezzel nehéz is lenne vitatkozni: 10 dkg tésztában körülbelül 60-70 gramm van belőle, igaz, keményítő formájában. Azonban ezzel még nem dönthető el egyértelműen a „hizlal vagy nem hizlal a tészta” kérdése, ahhoz érdemes elmélyedni a statisztikában is. Az elmúlt években egyre több tésztát teszünk a tányérunkra, ami főleg a mediterrán, ezen belül pedig az olasz konyha emelkedő népszerűségének is köszönhető. Azonban ha azt gondolta volna, hogy már eddig is tésztás nemzet voltunk, akkor tévúton járt! Egy év alatt nálunk 7,5, míg az olaszoknál 26 kg tészta fogy el fejenként. Azaz a magyar átlag mindössze napi 20 gramm, két nagyobb evőkanál, ami önmagában persze nem tehető felelőssé a túlsúlyért.

Hány kalória van egy adag tésztában?

10 dkg száraztészta mintegy 350 kcal energiát tartalmaz, kifőzve pedig körülbelül 100-200 kilokalória lesz ugyanekkora súlyú tészta. A tányérunkra tett 15-20 dkg főtt tészta így 150-300 kalóriát tesz ki, amivel nem tartozik a legalacsonyabb energiatartalmú ételeink közé. A mediterrán konyha szószaival és zöldségeivel ellentétben mi inkább zsíros, nehéz kiegészítőkkel (például pörkölttel vagy mákkal, dióval) körítjük a tésztát, így valóban kalóriabombát készítünk belőle. Azaz nem a tészta, hanem a belőle készült fogás hizlalhat, de az is csak akkor, ha nem ügyelünk az energiaegyensúlyra, azaz arra, hogy étrendünk energiatartalmát fizikai aktivitásunkkal kompenzáljuk.

Durum vagy tojásos?

Sokan tekintik egészségesebbnek a durumtésztákat, ennek okáról kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét. „A durumtésztában lévő szénhidrátok valamivel lassabban szívódnak fel, azaz a glikémiás indexük alacsonyabb, mint a tojással készült változatoké. Ez néha fontos lehet, például inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén, de a fogyókúrázók is előszeretettel választanak durumtésztát a hagyományos helyett. Egészséges emberek esetén azonban mindkét tésztaféle nyugodtan fogyasztható és a kiegyensúlyozott vegyes étrend része lehet” – mondja a szakértő.

 

Tészta-történelem

A tészta valószínűleg kétezer éves múltra tekint vissza, de bizonyíthatóan csak a 13. században ettek belőle – hol máshol, mint Olaszországban. Náluk az 1700-as években jelent meg. Bár a tojással készülő tészta nem hungarikum, minden bizonnyal az elsők között voltunk, akik ezzel emelték a tészta tápanyagtartalmát és tették eltarthatóbbá a lisztes ételt.

Tudta-e?

A tojással készült tészta Magyarország kedvence: a forgalmi adatok szerint tízből legalább nyolc esetben ilyen kerül a kosárba. A világ más részein pedig inkább a durumbúzából, tojás nélkül készülő tésztákat kedvelik.

 

Cikünk eredetileg a Bors Magazin Gasztro mellékletében jelent meg.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.|

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Hizlal-e a tészta vagy nem?2019-09-05T18:46:16+02:00

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról

A kávé világszerte a legnagyobb mennyiségben fogyasztott italok egyike: több mint kétmilliárd csészényit iszunk belőle minden nap, azaz másodpercenként mintegy 26 ezer adagot. Az utóbbi években még népszerűbbé váló italról gyűjtöttünk össze néhány friss érdekességet.

  1. A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatással van a szív- és érrendszerre

Még mindig sokan gondolják úgy, hogy a rendszeres kávéfogyasztással kockázatnak tesszük ki a keringési rendszerünket, és növekedni fog a vérnyomásunk. A kutatók már jó néhány éve sejtették, hogy ez nem igaz, 2018-ban azonban több publikáció is arra mutatott rá, hogy a rendszeres, napi 3-5 csésze kávét fogyasztók körében akár 15 százalékkal is csökkenhet a szív- és érrendszert érintő betegségek előfordulása. Sőt, a pozitív hatásokat már napi egy csészével ivók körében is kimutatták.

  1. A kávéfogyasztás hozzájárulhat a megfelelő folyadékbevitelhez

A koffeinről sokan tudják, hogy enyhe vízhajtó hatással rendelkezik. Néhányan viszont azt gondolják, hogy a kávéfogyasztás fokozza a szervezet vízveszteségét. Ez azonban csak az eszpresszó esetén igaz: a szakértők mérései szerint 1 mg elfogyasztott koffein ugyanis csak 1,17 ml vízveszteséget okoz. Egy adag presszó- és hosszú kávéban is nagyjából 70 mg koffein van. Ez mintegy 82 ml folyadékveszteséghez járul hozzá, ám az átlagosan két dl mennyiségű hosszú kávéval ezen felül beviszünk még 118 ml vizet a szervezetünkbe, tehát a mérleg pozitív.

  1. A kávé szeretete a génjeinkbe van kódolva

Az elmúlt években a Chicago-i Northtwestern Egyetem kutatói is igazolták, hogy a kávé, azaz a koffein hatása azért eltérő egyes embereknél, mert azt génjeink kódolják. Ezért vannak olyanok, akiknek egy kávétól is erősen dobog a szívük, és olyanok is, akik élnek-halnak még egy csészéért. Ez egyben bizonyos fokú önszabályozást is jelent a kávé szeretetében és az elfogyasztott mennyiségben.

  1. A nagyobb gyerekek is ihatnak kávét

Tízből kilenc ember szinte biztosan úgy véli, hogy a fejlődésben lévő gyerekeknek nem szabad kávét inniuk. Azonban ezt a feltevést nemhogy nem igazolták tudományos kutatások, a szakemberek szerint a gyermekek szervezete éppen olyan mértékben képes lebontani a koffeint, mint a felnőtteké. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek is dönthetik magukba a kávét, de a nagyobbaknak – ha nem érzékenyek a koffeinre – napi egy hosszabb frissítő nem jelent káros hatást.

+1: a koffein minket felpörget, a vízmolekulákat lelassítja

Egy februárban publikált vizsgálat szerint a koffein kimutathatóan lelassítja a vízmolekulák pörgését. Azaz míg az élő szervezetet stimulálja, az egyszerű molekulákat inkább csillapítja. A kutatók szerint azonban ennek ránk nincs hatása – egy csésze kávé mindössze egymillió vízmolekulára lehet hatással – azonban rendkívül fontos lehet a gélek és az emulziók esetén, amelyeket gyakran használunk gyógyászati vagy kozmetikai célból.

Kávécserje – elizabeth franco képe a Pixabay -en.

Nem kell azonban messzire mennünk a kávéval kapcsolatos kutatások terén, hazánkban is folynak ilyenek. A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Csokoládé-, kávé-, teakészítő mester hallgatói az utóbbi években több kutatást készítettek a kávéval kapcsolatban, amiről dr. Temesi Ágoston, a képzés egyik felelőse számol be: „Hallgatóink kutatásai új utakat is nyithatnak a kávétermékek fejlesztésében. Olyan témákat vizsgáltak, mint a kávécseresznye-paszta lehetséges élelmiszeripari hasznosítása, a liofilizálás eredményeként keletkező szárítmány és kondenzvíz felhasználási lehetőségei, vagy a víz pH-jának hatása a kávé minőségére. Mivel a termékfejlesztés csak megfelelő marketingmunkával lehet sikeres, több ilyen témájú vizsgálatot is végeztünk. Az egyik, nem reprezentatív, ám több mint hatszáz főre kiterjedő kutatásunk eredményeként négy vásárlói típust különítettünk el: „A kíváncsiak” (31%) jellemzően a vásárlás közben, a polcok előtt döntenek, nincs kedvenc kávémárkájuk, de szívesen próbálnak ki újdonságokat. A márkahű „ragaszkodók” (28%) a megszokott, ismert márkát vásárolják, és nem foglalkoznak az újdonságokkal. Az „informálódók” (21%) figyelik az újdonságokról szóló híreket, keresik a változatosságot, utána olvasnak a választani kívánt márkának, döntéseiket pedig minél többféle kávé megkóstolása után hozzák meg, akár egy-egy kuriózumot is igyekeznek beszerezni, de nem jellemző rájuk márkahűség. Az „akcióvadászok” (20%) számára viszont minden kávé egyforma, az akciósat vagy a legolcsóbb márkákat vásárolják. Fontos a termék könnyű elérhetősége, nem tesznek különbséget a márkák között, nem érdeklődnek az újdonságok iránt, szinte teljesen elzárkóznak az információktól. A vásárlói típusok részletes ismeretéig terjedő kutatás nem csak a nagyobb, de a kisebb magyar kávés vállalatok sikeres piaci szerepléséhez is hozzájárulhat.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ezek a tények is rámutatnak, milyen sok a tévhit a táplálkozásunk, életmódunk terén. „A kávé jó példa arra, hogy minél többet tudunk meg egy-egy élelmiszerről, annál jobban eloszlathatók a vele kapcsolatos tévhitek. A rendszeres, de mérsékelt kávézás a kiegyensúlyozott étrend része lehet, hiszen maga a kávé szinte energiamentes, egy csésze mindössze 2-3 kalória üresen. Ha cukor nélkül, esetleg édesítőszerrel és kevés tejjel vagy kávétejszínnel fogyasztjuk, a napi energiabevitelünkhöz sem járul hozzá jelentősen.”

A TÉT Platform korábbi, reprezentatív hazai kutatásából az is kiderült, hogy ezzel sokan tisztában vannak: a cukor nélküli kávét a szénsavas ásványvízzel közel hasonló mértékben vélte – jogosan – egészségesnek a megkérdezett több mint ezer ember, ezzel a képzeletbeli dobogó negyedik helyére téve azokat a 100%-os gyümölcslevek, a szénsavmentes ásványvíz és a tea után.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.|

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.|

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

A legszaftosabb hungarikum

2022.09.05.|

A debreceni páros kolbász négy éve hungarikum, azaz hazai specialitás. Azonban már jóval ezelőtt nagyon kedveltük ezt a szaftos, paprikás kolbászkát, amely mindig párban érkezik. Vajon mennyit falhatunk fel belőle? Az egyre inkább trendivé [...]

4+1 meglepő dolog, amit nem gondolt volna a kávéról2019-09-05T16:23:55+02:00

10 éve segít családok ezreinek Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Gördülő egészségügy – 10 éve segít családok ezreinek Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

1700 helyszín, 7 millió elvégzett vizsgálat, 500 000 látogató, elkeserítő szűrési eredmények – ez az elmúlt kilenc év statisztikája. 2019-ben is tovább folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, azzal a céllal, hogy javítson a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotán. A felnőtt lakosság mellett idén már évi 75 000 gyermek integrációja is megkezdődik, melynek legfőbb üzenete: csak egészséges gyermekből lehet egészség felnőtt.

2019-ben is tovább folytatódik Magyarország legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 74 szakmai szervezet összefogásával. Az elmúlt kilenc évben modellértékűen a világon egyedülálló kezdeményezés mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzés szempontjából sikeresnek mondható.

Közismert, hogy a magyarok átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól. Minden második ember szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg, legalább három millió embernek magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 50 %-a túlsúlyos.  Az uniós átlaghoz képest az emberek jóval többet dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor mozgásszegény életmódot folytatnak. Számos betegség felismerése csak későn történik meg, amikor már nincs segítség.  A halálozási statisztikák megváltoztatásához mindenképpen a lakosság tudatos felkészítésére és tájékoztatására van szükség. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az időben felfedezett betegség sok esetben gyógyítható, a szűrővizsgálat pedig életet menthet. Ebben nyújt segítséget az immáron tizedik éve működő program.

Ha figyelembe vesszük a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2018 által feldolgozott adatait, egyértelműen megállapítható, hogy a magyaroknak van még hová fejlődniük az egészségmegőrzés terén. Egyértelműen kijelenthető, hogy a vizsgálatokon résztvevők közel fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus, stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.

A legfrissebb feldolgozott statisztikai adatok

A program 2010–2018 között több mint 1600 helyszínen közel hétmillió vizsgálat elvégzésével térképezte fel több mint 500 ezer ember egészségi állapotát.

A résztvevők átlagos életkora nőknél 42 év, férfiaknál 40 év. Életkori megoszlás szerint a résztvevők 28%-a 26-35 év, 26%-a 36 és 45 év közötti. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek.  A kérdőíves válaszok száma kilenc év alatt elérte a 17 milliót. A családban előforduló betegségekre vonatkozó válaszokban a magas vérnyomás nőknél 62%-ban, férfiakban 56%-ban, a szívinfarktus 27% és 22%-ban, a stroke 19% és 14%-ban volt ismert. Daganatos betegség a családban 47%-ban, illetve 37%-ban fordult elő, anyagcsere-betegség 42%, illetve 34%-ban. Megdöbbentő adat, hogy a megkérdezettek 23 -35 százaléka még sosem vett részt sem laboratóriumi, sem szakorvosi vizsgálaton.

A résztvevők többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. A nők 46%-a , a férfiak 55%-a szakit időt  naponta a mozgásra, noha jól tudják, hogy a rendszeres testmozgás nagyon fontos mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában. A rizikófaktorok csökkentésének valamint az egészséges életmód egyik fontos feltétele a gyümölcsökben és zöldségfélékben gazdag, sószegény táplálkozás. A kérdőíves felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a résztvevők 62 százaléka naponta, míg 33 százalékuk hetente fogyaszt zöldség és gyümölcsféléket. Ugyanakkor a válaszadók 84.7 százaléka gondolja úgy, hogy a túlzott só fogyasztás árt az egészségnek. A statisztikai adatok feldolgozása során ugyanakkor kiderült, hogy a vérnyomásértékeket tekintve a nők esetén 20%, férfiakban

17%-ban normális, 18%-ban, illetve 22%-ban emelkedett értéket mértek. Az átlagos vérnyomás a nőknél 125/81 Hgmm, míg a férfiaknál 134/85 Hgmm volt. A vércukorszint vizsgálata a nők 6.3, férfiak 6.9 százalékban mutatott kóros értékeket. A résztvevők átlagos vércukorértéke 5,1 és 5,9 mmol/l között változott. Az emberek többsége tisztában van a magas koleszterin romboló hatásával, tudják, hogy komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a mért koleszterinérték nőkben 24.5, férfiakban  28 %-ban tért el a normál értéktől. A húgysavszint a látogatók 8,16%-ánál, mintegy 10 766 egyénnél mutatott eltérést.

A szív és érrendszeri vizsgálat értékelésekor nőknél 9,65%-ban, férfiakban 11,5%-ban tapasztaltak eltérést. Közöttük nőnél 7%-ban, férfiaknál 15%-ban ez pitvarfibrillációt jelentett, ami köztudott, hogy ötszörösére emeli a stroke kialakulásának veszélyét. A vénás doppler vizsgálat értékelése során nőkben 25%- ban, férfiakban 17%-ban volt kóros az eredmény.  Az érfali rugalmasság vizsgálatakor nőknél 14%-ban, férfiaknál 22%-ban volt a normálistól eltérő a kapott eredmény.

Neuropathia-vizsgálat esetén a nők 8%-a, míg a férfiak 5,3%-a, 6844 fő volt a rizikót jelző kategóriában.

Szemnyomás vizsgálat esetén a látogatók 5%-ánál, míg komputeres látásvizsgálat esetén a látogatók 56%-ánál találtak valamilyen eltérést. Spirometria vizsgálat esetén a nők12%-ában, míg a férfiak 13%-ában, 16 746 főnél mutattak ki eltérést, míg COPD a látogatók5,7%-ánál jelzett komoly eltérést. A vastagbéldaganat, irritábilis bél szindróma teszt elemzése is megtörtént. A nyelőcsőreflux-rizikóteszt nők esetében 21%, míg férfiaknál 15% észlelhető, ami igen gyakori felnőttkori panaszt okozó elváltozás.  A visszérbetegség-kockázat a nők 25%-ában, férfiak esetében 14%-ban mutatott eltérést , ez 20 675 egyént jelent.

Laktózintolerancia-rizikófelmérés keretében a látogatók 8,15%-a, 10 408 fő került a rizikóba sorolható kategóriába. A résztvevők átlagos testsúlya az elmúlt 9 évben alig változott, a nők átlagos testsúlya 69–71 kg, a férfiaké 85–88 kg között mozog, ugyanez vonatkozik az átlagos haskörfogat értékekre is. A nők átlagos haskörfogata 87–89 cm, a férfiaké 96–98 cm .  A testzsírszázalék mérése során nőknél 61–65%-ban, férfiaknál 59–63%-ban találtunk a normálistól való eltérést.

Akik a szűréseken részt vesznek, kezükbe vehetik saját egészségkönyvüket, amely tartalmazza az összesített szűrési eredményeket egészségi állapotukról, és az adatok birtokában felkereshetik a háziorvosukat.

A gyermekek egészsége közös ügyünk. A 2018/2019. tanévtől a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja kibővült a gyermek prevenciós programmal „Utazás az egészség birodalmába” címmel. A gyermekek prevenciós gondolkodásának, a betegségek megelőzésének tudatosítását tűzte ki a program. Legfontosabb üzenete, hogy csak egészséges gyermekből lehet egészséges felnőtt. A teljes körű intézményi egészségfejlesztés (TIE) keretén belül az egészséges táplálkozás, a testnevelés, a gyermekek lelki egészségének javítása és az egészségismeretek elősegítése, elsajátítása szerepel a programban. A résztvevők az általános iskola első osztályától az egyetemekig és főiskoláig látványos anatómia bemutatókon, háromdimenziós virtuális „látványsátorban” ismerkedhetnek 15 perces filmekben az emberi test működésével. Dietetikai tanácsadás, rendőrségi bemutatók, újraélesztési ismeretek megszerzése mellett elsősegélynyújtásról is interaktívan hallgathatnak szakemberektől hasznos tanácsokat. Évente 75 ezer gyermek ingyenes részvételének lehetőségével járul hozzá a program az egészségismeretek bővítéséhez.

A program szakmai bizottsága lehetőséget kínál, hogy 2030-ig éves szinten közel 200 helyszínen minél többen látogassanak el a program helyszínekre, tegyék meg az első lépést egészségük érdekében. A programot ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének ingyenesen egy átfogó vizsgálatot kapni saját egészségi állapotukról, és azoknak is, akik számára fontos a megelőzés, prevenció. Ne feledjük, a szűrővizsgálat életet menthet. Mindenki felelősséggel tartozik önmagáért és szeretteiért.

Bővebb információ: www.egeszsegprogram.eu

 

Koronavírus étkezési kisokos

2020.04.01.|

Infografikán a legfontosabb táplálkozási kérdések A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására az emberek drámai módon vásárolják fel a különböző élelmiszereket. A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, így elkészült [...]

10 éve segít családok ezreinek Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja2019-04-10T18:05:37+02:00

Értékeljük a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét

Tiszteljük és ne ítélkezzünk az ételünkről

Répa, ami inkább hasonlít egy varjúlábhoz. Görbe uborkák. Szív formájú vagy túl apró krumpli. Kukorica, amelyről hiányoznak szemek. Ezek látványával biztos nem találkozhatunk a német szupermarketek többségében, ahol a szabálytalan formájú zöldségek nem szívesen látott vendégek a boltok polcain. Ehelyett gyakran a szemetesek mélyén végzik.
Nicole Klaskinak azonban, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem élharcosának, épp ezek jelentik a szépet és az értéket. Két éve alapította meg az első német szupermarketet, amelyik ezeket a szabálytalan alakú zöldségeket teszi elérhetővé a vásárlóknak. „Csak képzeljük el, milyen lenne, ha mindenki teljesen ugyanúgy nézne ki. Nagyon unalmas lenne az élet,” – mondta. „Ugyanez igaz a zöldségekre. Ünnepelnünk kellene a különbözőségüket.”

Nicole Klaski, a THE GOOD FOOD alapítója egy szív alakú krumplival a szokásos árugyűjtő körútján. Tavaly ez a gazdaság a krumplitermésének mintegy felét nem tudta eladni. Fotó: ©FAO/Gregory Beals


Németországban évente mintegy 11 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra és a 35 éves Nicola ez ellen szeretne tenni. Ezért hozta létre két éve a THE GOOD FOOD szupermarketet. Minden héten ő és számos önkéntes olyan farmokra látogat, amelyek termékét a külleme miatt a nagy áruházláncok visszautasították.

Azon túl, hogy zöldségeket gyűjtenek közvetlenül a termelőtől, a boltokból közeli lejáratú termékeket is összeszednek. Az így beszerzett portékát a kölni boltban árusítják, oly módon, hogy a vásárló határozza meg az árat.
Több mint 70 önkéntesnek adnak ezzel munkát és több ezer vásárlójuk van, akik megbecsülik az ételt és mindazt az energiát, amibe annak előállítása került, és ezért eltökélt szándékuk az élelmiszerpazarlás mértékének csökkentése. És a pozitív fejlemények nem rekedtek a bolt falai között, hanem egy egész élelmiszerpazarlás ellenes közösség megszületéséhez adtak lendületet. A közeli fagylaltos a THE GOOD FOOD-ban vásárolja a banánt, idős emberek a fiatal generációkkal osztják meg az étel szeretetét, és a sarki indonéz étterem is ezekből a Köln környéki, kallódó zöldségekből főz.

A 35 éves Nicole Klaski, a kölni THE GOOD FOOD szervezet alapítója, mely a gazdálkodókkal együttműködve biztosít piacot a szabálytalan zöldségeknek és ezzel tesz az élelmiszerpazarlás csökkentéséért. Fotó: ©FAO/ Gregory Beals

A Lammertzhof gazdaság tulajdonosa, Heinrich Hannen a kezdetektől beszállítója a THE GOOD FOOD boltnak. Meggyőződése, hogy bár egy ilyen akció csak csepp a tengerben, az igazi nagy dolgok kicsiben kezdődnek. „Ha meg akarod változtatni a világot, először magaddal kezd. Mi épp ezt csináljuk!” – mondta.
Az élelmiszerpazarlás és –veszteség eredője a közepes és magas jövedelmű országokban gyakran a vásárlók szokásaiban, illetve az élelmiszerlánc szereplői közötti koordináció hiányában keresendő. A zöldségek és gyümölcsök például gyakran nem felelnek meg a kereskedelem magas minőségi követelményeinek. A nem tökéletes külsejű példányokból (forma, szín, méret, egyéb hibák) a vásárlók gyakran nem kérnek.
A visszautasítással együtt azonban kárba vész mindaz az értékes erőforrás is – a magok, talaj, munka, víz és egyebek – amit az előállításhoz, betakarításhoz, feldolgozáshoz, szállításhoz és értékesítéshez használtak.
Kevesebb fölöslegesen kidobott étel, jobb táplálkozás és egy fenntarthatóbb életmód jelentik a kulcsot az éhezésmentes világhoz. A ma döntéseire és tetteire épül az éhezésmentes #ZeroHunger jövő.

Értékeljük a zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét2019-03-19T13:28:29+01:00

Fagyibeszéd

A nyárban az első legjobb dolog a vakáció, a második a fagyi. Ugye te sem tudsz ellenállni az édes, hűsítő finomságnak, és ha lenne fagyifaló verseny, biztosan dobogós helyezést érnél el? Vajon miben rejlik a fagyi csábító ereje? És vajon túlzásba lehet-e vinni a fagyievést?

Itt a nyár, és vele a végeláthatatlan fagyihegyek ideje! A kánikulában, a vízparton, a városban, a tenger mellett, egyszóval bárhol felfrissít ez a hideg finomság, vagy éppen a jégkrém. A fagylalt virágkorát éli: fagylaltversenyeket rendeznek, és minden évben megválasztják az év fagyiját is. Míg a nagyszüleid generációja főként a csokoládé, vanília, és puncs ízekből válogathatott, addig te már rengeteg féle ízből és típusból választhatod ki a kedvencedet. Ahogy fejlődött a technika, úgy vált egyre profibbá és sokszínűbbé a fagylaltkészítés. A tejszínes, bársonyos fagyik mellett megjelentek a vizes alapú, gyümölcsös sorbetek (egyébként a fagylaltot az ókori kínaiak találták fel és leginkább a mostani sorbethez vagy még inkább a jégkásához hasonlított) és az egyszerre több ízből és alapanyagból álló fagyiköltemények. Sőt, a laktózérzékenyekre gondolva tejmentes, a cukorbetegekre odafigyelve pedig alacsonyabb cukortartalmú fagyikat és jégkrémeket is készítenek már.

Lehet-e torokgyulladást kapni a fagyitól?

Kisgyerekként te is rengetegszer hallottad, hogy lassan nyalogasd, nehogy torokgyulladást kapj. Igazából akkor kell óvatosnak lenni, ha nagyon kimelegedve – mondjuk egy jó foci vagy tollas meccs után – hirtelen ennél fagyit, mert ekkor a nagy hőmérsékletkülönbség miatt a gyorsan lehűlt szöveteken megtapadhatnak a baktériumok. Tipp: igyál először szobahőmérsékletű vizet, és utána jöhet a jégkrém vagy a fagyi.

Mennyi fagyit lehet enni egyszerre?

A boldogító válasz az lenne, hogy amennyi beléd fér, és amennyit a zsebpénzedből meg tudsz venni. Ám persze nem jó túlzásba esni, a fagylaltok és a jégkrémek csak mérsékelt mennyiségben férnek be a napi étrendbe. Viszont van egy jó tippünk, hogyan győzd meg a szüleidet, hogy két gombóc helyett hármat kaphass.

  • Inkább kehelybe és ne tölcsérbe kérd, és rolettit se kérj rá. Így kevesebb szénhidrátot viszel be a szervezetedbe, a fagyiban található cukor éppen elég az édes élményhez.
  • Öntet nélkül egészségesebb és finomabb! Az öntetek és szirupok sok cukrot tartalmaznak, és csak elnyomják a fagyi ízét.
  • Ne kérj rá cukorszórást! Cukor van a fagyiban is, és így nem növeled a cukorfogyasztásodat.
  • Hagyd ott a tejszínhabot! A krémes fagyik amúgy is a tejszínnek – ez a tejben található zsiradék – és a hiperszuper fagylaltkészítő gépeknek köszönhetik krémes állagukat. Tejszínhab helyett jöjjön inkább még egy gombóc gyümölcsfagyi.
  • Kérhetsz két gombóc gyümölcsös sorbet fagyit, és csak egy gombóc tejszínes fagyit. A sorbet fagyik ugyanis vizes alapúak, ezért csak minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem tartalmaznak zsírt. Magas víztartalmuk miatt ráadásul sokkal jobb szomjoltók.
  • Menj biciklivel fagyizni, így lemozoghatod a fagyival bevitt plusz kalóriákat.

Van-e egészséges fagyi?

Nagyon egyszerűen készíthetsz egészséges fagyit otthon is, csak banánra és friss idénygyümölcsre van szükséged hozzá. A banánt karikázd fel, két marék fagyott epret adj hozzá, és turmixban keverd bársonyosra. A gép kezeléséhez kérd szüleid segítségét.

Ha csokisat szeretnél enni, akkor kakaóport, érett avokádót, és egy kis mézet szerezz be. Az avokádót a kakaóporral és a mézzel együtt turmixold le, majd tedd 2 órára mélyhűtőbe. 20 percenként kavard át egy villával.

 

Cikkünk eredetileg a Lájk Magazinban jelent meg.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Fagyibeszéd2017-02-21T17:22:17+01:00
POPUP
Copyright 2006-2022 | TÉT Platform Egyesület | Minden jog fenntartva | Készítette: >2KAL Kft. |