Kevesebb kalóriát vallanak be a britek, mint amennyit valóban fogyasztanak

Kevesebb kalóriát vallanak be a britek, mint amennyit valóban elfogyasztanak, ezzel félrevezethetik a szakembereket, akik az elhízás megfékezésén dolgoznak – tudósított a közelmúltban a BBC egy új kutatásról.

A kutatást végző Viselkedésértés Kutatócsoport (Behavioural Insights Team, BIT) kimutatta, hogy a tudományos és gazdasági kutatási adatok alapján a brit felnőttek átlagosan fejenként 3000 kalóriát, a kérdezésen alapuló hivatalos felmérések szerint azonban csak 2000 kalóriát fogyasztanak. A BIT szerint ez megmagyarázza, miért nő az elhízottak aránya, miközben a felmérések évtizedek óta azt mutatják, hogy az emberek kevesebbet esznek.

 

hazugsag

Számos hivatalos vizsgálat – köztük az országos étrendi és táplálkozási felmérés (National Diet and Nutrition Survey) és a megélhetés költségei és az élelem vizsgálata (Living Costs and Food Survey) adatai alapján az elmúlt évtizedekben csökkent a megvásárolt és elfogyasztott étel mennyisége – azonban az elhízás aránya folyamatosan nő. A BIT kutatói kijelentették, ha a felmérésekben közölt kalóriamennyiségek megfelelnének a valóságnak, a brit lakosság átlagos testsúlya csökkenne.
A BIT tudományos kutatások, köztük az emberek átlagos napi kalóriaégetésének kémiai elemzése alapján azt találta, hogy a britek napi 1000 kalóriával többet visznek be, mint amennyit a felmérésekben bevallanak.  Az országos vásárlási adatok szintén azt mutatják, hogy az emberek több élelmet vesznek, mint amennyit a vizsgálatok kérdései során állítanak.
A kutatók szerint több oka lehet, hogy az emberek nem pontosan számolnak be az elfogyasztott étel mennyiségéről: a pár falatnyi rágcsálnivalót valószínűleg nehéz fejben tartani, a fogyni akaró emberek kevésbé valószínű, hogy őszintén nyilatkoznak az evési szokásaikról, valamint a felmérésekben egyre kevesebben vesznek részt.
Azt is megvizsgálták, vajon a testmozgás csökkenése okozza-e az elhízási arányok növekedését.
Ha valóban a kevesebb mozgás lenne egyedül felelős a hízásért, akkor minden egyes brit felnőttnek napi több mint három és fél órával kevesebbet kellett volna gyalogolnia a 70-es évekhez képest, hogy a testsúlyváltozást megmagyarázza.

A BIT tudósai szerint az irányelveket kidolgozó szakembereknek többet kellene foglalkoznia a kalóriacsökkentés, mint a testmozgás népszerűsítésén. „A sport egészséges, jót tesz a szívnek, ám az elhízás ellen sokkal hatásosabb a kalóriák visszafogása” – mondta Michael Hallsworth vezető kutató.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

Kevesebb kalóriát vallanak be a britek, mint amennyit valóban fogyasztanak2016-12-20T12:27:08+01:00

Mire figyeljünk, ha ételt veszünk az utcán?

Utcán enni? Bár az etikett szerint nem a legideálisabb helyszín az étkezésre, a gyorsaság és egyszerűség miatt sokan választják az utcai ételárusok kínálatát. A NÉBIH összegyűjtötte, hogy mire figyeljünk, ha gyrososnál, lángossütőnél vagy fagylaltárusnál vásárolunk.

 

Élelmiszer, étel és ital vásárlásakor legyünk körültekintőek és igényesek! A szabadtéri rendezvényekre kitelepült vendéglátók és élelmiszer árusok közül is csak azt válasszuk, aki ügyel az élelmiszerbiztonságra, környezete rendezett, személyzete ápolt. Emellett gondosan figyel az élelmiszerek védelmére, a tisztaság és rend, a szükséges hőmérséklet fenntartására, valamint kiírja a kitelepült üzlet nevét, címét. Szintén fontos, hogy a kitelepült pavilonban is legyen kézmosási lehetőség, amit a dolgozók használnak.

gyros_tal

Gyrost például csak ott vásároljunk, ahol a gyros nyársat védik a portól, szennyeződéstől, ahol folyamatosan forgatják, az odaégés mentes, egyenletes átsütés érdekében. A nem eléggé átsült hús fogyasztása – a kórokozók esetleges jelenléte miatt – veszélyes lehet, ilyet még kérésre sem megengedett felszolgálni. Az igényes büfékben a gyros húst a nyársról közvetlenül a megrendeléskor szeletelik le, így elkerülhető, hogy a tálcára lehulló hús a nyársból kicsepegő, nyers húslével szennyeződhessen, fertőződhessen. A gyros húshoz kínált köreteket melegen tartó pultban, forrón kell tárolni, míg a salátákat, önteteket hűtve.

 

A biztonságosan üzemelő lángossütő környékén nem érezhetünk égett, kaparó olajszagot. Ha ezt tapasztaljuk, akkor feltételezhető, hogy a sütéshez használt olajat nem cserélik rendszeresen. Az elhasználódott sütőolaj az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A jó lángosozónál a lángost mindig frissen készítik, ezért az kiadáskor még forró. Fontos, hogy a lángost, illetve a feltéteket védjék a szennyeződésektől, a rovaroktól. Pulton hűtés hiányában a feltétekből (tejföl, reszelt sajt stb.) csak kis mennyiséget tartanak kéznél, a többit hűtőszekrényben tárolják. A feltéteket, szóratokat, önteteket tartalmazó edényekhez kizárólag a kiszolgálók férhetnek hozzá, a vásárlók nem.

fagylaltarus

Fagylaltárusnál figyeljünk arra, hogy a fagylaltpult a vásárlói oldalról zárt, a kiszolgáló rész felől pedig cseppfertőzéstől, rovaroktól, portól, szennyeződéstől védett legyen. Fontos, hogy a fagylaltpultot nem érheti közvetlen napfény! Az esetleg megolvadt fagylaltot tilos újra lefagyasztani és a frissen készült fagylaltot sem szabad rátölteni a régire. Olyan helyen vásároljunk, ahol a fagylalt nem kőkemény, de nem is folyik, nincs felpúpozva a tégelyekben és csak ehető díszítés van rajta. Kerüljük azokat az árusokat, akik az adagolókanalat – folyóvíz helyett – állott, piszkos vízben öblítik, majd törlőruhába ütögetve cseppmentesítik. Elvárás, hogy a tölcsért az eladó szalvétával fogja meg, és úgy adja át a vásárlóknak.

 

További hasznos tanácsok olvashatók a NÉBIH honlapján.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Mire figyeljünk, ha ételt veszünk az utcán?2016-12-20T12:27:08+01:00

A német kormány nem támogatja az élelmiszerek különadóját

Miközben német civilek különadót sürgetnek a magas cukortartalmú üdítőkre, a kormány nem támogatja a tervet.

Németországban különadó bevezetését sürgeti a magas cukortartalmú üdítőitalokra egy fogyasztóvédelmi szervezet és több parlamenti képviselő, a kormány azonban nem támogatja a tervet, és a „büntetőadó” helyett az oktatás fejlesztését tartja célravezetőnek.

A Bild című lap a 2016. augusztus 24-ei számában a berlini központú Foodwatch nemzetközi élelmiszeripari fogyasztóvédelmi szervezet felmérését ismertetve kiemelte, hogy a Németországban forgalmazott üdítőitalok többsége véleményük szerint túlcukrozott. A felmérésben 463 terméket vizsgáltak meg, megállapították, hogy 59 százalékuk – 274 üdítőital –  cukortartalma meghaladja az 5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy egyetlen pohár – 2,5 deciliter – üdítőben 4 kockacukornak megfelelő mennyiségű cukor van, holott a felnőtteknek ajánlott napi beviteli mennyiség maximum 25 gramm, azaz 8,3 kockacukornyi mennyiség. (Megjegyzés: a jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint az egészséges felnőtteknek a napi energiabevitelük legfeljebb 10 százalékát ajánlott cukrokból fedezni, ez nem 25, hanem inkább 40-50 gramm cukrot jelenthet. A szervezet valószínűleg az ajánlások tervezett módosítására gondolt, amikor 25 grammról beszélt jelentésében.)

uditoital_poharban
„Az üdítők nem üdítenek, hanem megbetegítenek” – mondta a Bildnek Oliver Huizinga, a Foodwatch kutatója. Hozzátette: a német államnak a fogyasztók védelmében lépnie kell, a legjobb lenne, ha a 2018-ban Nagy-Britanniában bevezetendő mintára különadót vetne ki az 5 százalékot meghaladó cukortartalmú üdítőitalokra. Ebből évente akár 600 millió euró bevétel is keletkezhetne a szervezet számítása szerint.
A szövetségi parlament (Bundestag) egészségügyi bizottságának több tagja támogatja a kezdeményezést. A „cukoradó” hozzájárulhat a közgondolkodás megváltozásához, amire nagy szükség van, mert a jelenlegi folyamatok alapján az a veszély fenyeget, hogy tíz év múlva minden negyedik német cukorbeteg lesz – mondta Dietrich Monstadt, a jobboldali CDU szakpolitikusa.
Edgar Franke, a bizottság szociáldemokrata (SPD) elnöke hozzátette, hogy a különadó bevezetésével együtt csökkenteni kell az egészséges élelmiszereket terhelő áfát.
A szerdai berlini kormányszóvivői tájékoztatón a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium szóvivője, Jens Urban kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kormány szerint nem megfelelő eszköz az egészségtelen élelmiszerek „mesterséges drágítása”.

Ezt mutatja a Foodwatch felmérésében vizsgált energiaitalok példája is, amelyek ugyan drágák és egészségtelenek, mégis népszerűek – mondta a szóvivő, kiemelve: nem lehet számítani arra, hogy az ár befolyásolása jelentős változást idéz elő.
A tárca szerint „büntetőadó” bevezetése helyett inkább a közoktatásban kell lépni, a legjobb az lenne, ha az egészséges táplálkozás és a felelős fogyasztói magatartás önálló tantárgy lenne – mondta Jens Urban.
Hozzátette: a tárcavezető, Christian Schmidt a középkori svájci orvos, Paracelsus nézetét vallja magáénak, miszerint „a mértékben a lényeg”, vagyis mindenki fogyasszon kedvére bármit, ami boldoggá teszi, de ne vigye túlzásba.

Forrás: MTI

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A német kormány nem támogatja az élelmiszerek különadóját2016-12-20T12:27:08+01:00

Lekvár vagy dzsem?

A gyümölcsök tartósításának egyik legjobb és legrégibb módja a lekvárkészítés. Sokan azonban nem akarnak ezzel vesződni, ezért a boltok polcairól választanak maguknak valami finomságot a reggeli pirítóshoz. Tegyünk rendet a különböző típusok között, és nézzük meg azt is, hol a helyük az egészséges étrendben!

 

Bár legtöbbször az összes kenhető állagú gyümölcskészítményt lekvárnak nevezzük, valójában nagy különbségek rejlenek az üvegekben. A Magyar Élelmiszerkönyv lekvárt, gyümölcsízt és gyümölcssajtot különböztet meg, ezen kívül külön foglalkozik a szilvalekvárral és a vegyes gyümölcsízzel. A legnagyobb mennyiségben mégis a különféle dzsemek fogynak, amelyek igazából nem lekvárok, hanem másféle gyümölcskészítmények. De mi a különbség köztük?

A jó lekvár titka a hosszú főzés

hazi_lekvarok

A lekvár hagyományos élelmiszer, jellemzője – legalábbis házi keretek között – a hosszan tartó főzés, melynek során folyamatosan kevergetni kell a pépet, amely így magától, a vízveszteség hatására sűrűsödik be. Bár használhatnak hozzá cukrot, sokszor az alapanyag édessége miatt ez sem szükséges. Fontos, hogy a gyümölcsöt előzetesen nem törik át hozzá, de a végeredmény általában homogén, azaz egynemű.

A gyümölcsízek készítésénél az alapanyagot először egy olyan szitán törik át, amelynek lyukmérete legalább 0,8 mm, majd cukor és esetleg más adalékanyagok segítségével homogén, kocsonyás állagúra sűrítik be. A gyümölcssajtok szintén áttört gyümölcsből készülnek, de csak egyfélét használhatnak fel az elkészítés során, a kapott készterméknek pedig alaktartónak, szeletelhetőnek kell lennie, és esetleg dióval, mandulával dúsítható.

Dzsem, marmelád, zselé

Míg a lekvár jellegzetes kelet-európai élelmiszer, a dzsem inkább délről és nyugatról érkezett. A lekvárhoz képest a fő különbség a főzési idő rövidsége, hiszen a dzsemeket jellemzően némi cukor és esetenként zselésítőanyag („dzsemfix” – gyakorlatilag pektin) segítségével pár perc alatt készre lehet főzni. A boltban kapható dzsemek áttört gyümölcsvelőből és némi darabos gyümölcsből, az extra dzsemek darabolt gyümölcsből készülnek. A gyümölcszselék cukor, gyümölcskivonat és gyümölcslé felhasználásával készülő, alacsony gyümölcstartalmú termékek. Végül, de nem utolsósorban a marmelád pedig kizárólag citrusfélékből készülhet, általában gyümölcshús, -lé és héjdarabok felhasználásával.

 

Ha eddig még nem vesztünk el a lekvárok és dzsemek világában, nézzük meg, melyiket érdemes választanunk, ha igazán egészségessé akarjuk tenni az étrendünket. Ebben Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője segít eligazodni.

A lekvárok és a dzsemfélék is helyet kaphatnak a kiegyensúlyozott étrendben – kezdi a dietetikus, hiszen nagyon értékes gyümölcskészítmények, de a kiválasztásuknál nem árt a tudatosság. Antal Emese szerint három dologra érdemes odafigyelnünk, ha a boltban nézelődünk. Az első a készítmény típusa: a lekvárok ugyan hagyományos élelmiszernek számítanak, de a hosszú főzési idő során a legtöbb hőérzékeny vitamin elbomlik. Így tehát ebből a szempontból a kevesebb ideig hőkezelt dzsemek jobb alternatívák lehetnek.

dzsemek

Másodsorban a cukortartalmat nézzük meg, amelyet jellemzően 100 gramm termékre adnak meg. A címkén ezt minden esetben feltüntetik a gyártók, így könnyen megkereshetjük azt, amelyik kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaz.

Harmadik szempontunk lehet a gyümölcstartalom, amelyet szintén kötelezően fel kell tüntetni a címkén. Általában ezt a „xx gramm gyümölcs/100 g” formában jelölik, ahol természetesen az a jobb, ha minél több a felhasznált gyümölcs mennyisége. Ha azt látjuk, hogy 100 gramm késztermékhez 100 grammnál több gyümölcsöt használtak fel, az nem tévedés: a nagy víztartalmú alapanyagból készülő lekvároknál előfordulhat ilyen is.

Van bennük adalékanyag?

A dietetikus beszélt néhány, a lekvárokhoz kötődő hiedelemről is. A zselésítőkről, fixekről sokan hiszik azt, hogy valamiféle mesterséges anyagok, pedig a legtöbb esetben ez egyszerű pektin, amelyet almából vonnak ki, és amit már nagyanyáink is használtak a dzsemekhez sok évtizeddel ezelőtt. A tartósítószerek használata sem jelent egészségi kockázatot: a hosszú főzési idővel készült lekvárok esetében a legtöbbször nincs rájuk szükség, de a többi készítménynél sokszor kén-dioxidot használnak tartósítóként az élelmiszeriparban. A kén-dioxid (SO2) egy természetes gáz, amelyet már az ókori Egyiptomban is tartósításra használtak. Ebből dzsemek esetén legfeljebb 10-50, lekvároknál 100-300 mg-ot használhatnak fel kilogrammonként. Ha a termékben 30 mg/kg mennyiség feletti kéndioxidot használtak fel, azt a címkén kötelezően feltüntetik. E mellett a leggyakrabban a közönséges, háztartásokban is széles körűen alkalmazott nátrium-benzoát kerülhet még a termékekbe tartósítóként. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy az élelmiszerekben felhasználható tartósítószerek komoly engedélyezési folyamaton mennek keresztül, és megengedett mennyiségüket is szigorú keretek közé szorítják. Így biztosak lehetünk abban, hogy a tartósítószerrel készült termékek, így például a lekvárok, dzsemek fogyasztása semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent.

Végül pedig arról a tévhitről érdemes beszélni, hogy a szilvalekvár hatékony élelmiszer lenne a tumoros betegségek kezelésében. Bár sokan úgy vélik, hogy az antioxidánsokban gazdag szilvából készülő lekvár maga is egyfajta csodaszer a rákos sejtek ellen, ebből sajnos egy szó sem igaz. Nem csak arról van szó, hogy az antioxidánsok jelentős része a főzés során elbomlik, hanem arról is, hogy mindeddig senkinek sem sikerült tudományos módszerekkel igazolnia a feltételezett gyógyító hatást. A dietetikusok szerint a szilvalekvár és társai ettől még természetesen igenis részei lehetnek a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásnak, főleg a vitaminokban és rostokban szegényes téli időszakban érdemes rendszeresen fogyasztanunk belőlük.

 

A cikk eredetileg a Szupermenta.hu oldalán jelent meg. Szerzője Pilling Róbert dietetikus.

 

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Lekvár vagy dzsem?2016-12-20T12:27:08+01:00

Milyen élelmiszereken nem kötelező jelölni a tápértéket?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanács rendelet értelmében 2016. december 13-tól kötelezővé válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszerek legtöbbjén. Van azonban pár kivétel, nézzük, melyek azok.

 

Magyarországon a csomagolt élelmiszerek tápértékének jelölése kötelező volt az Európai Uniós csatlakozásunk előtt. A belépést követően csak azokon a termékeken kellett feltüntetni az adatokat, amelyek tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmaztak (például „light” vagy csökkentett zsírtartalmú stb.). Emellett a különleges táplálkozási igényeket kielégítő termékeknél, például a glutén- vagy laktózmentes élelmiszereknél a speciális tápértékadatokról tájékozódhattak a vásárlók.

A hároméves átmeneti időt követően 2016. december 13-tól ismét kötelező válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken. Néhány termékcsoport azonban mentesül az előírás kötelező jellege alól.

  1. feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak
  2. feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak
  3. emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák
  4. fűszernövény, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke
  5. só és sóhelyettesítők
  6. asztali édesítőszerek
  7. egész vagy őrölt kávébab és egész, vagy őrölt koffeinmentes kávébab, valamint további, a kávé- és cikóriakivonatokról szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása hatálya alá tartozó termékek
  8. olyan gyógynövény- és gyümölcstea, tea, koffeinmentes tea, instant vagy oldható tea vagy teakivonat, koffeinmentes instant vagy oldható tea vagy teakivonat, amely a tea tápértékét nem módosító aromákon kívül egyéb hozzáadott összetevőt nem tartalmaz
  9. erjesztett ecetfélék és ecethelyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák
  10. aromák
  11. élelmiszer-adalékanyagok
  12. technológiai segédanyagok
  13. élelmiszerenzimek
  14. zselatin
  15. dzsemsűrítő anyagok
  16. élesztő
  17. rágógumi
  18. olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm2-nél kisebb
  19. a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer (kistermelői élelmiszerek), ideértve a kézműves élelmiszereket is.

Készült a NÉBIH közleménye alapján.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Milyen élelmiszereken nem kötelező jelölni a tápértéket?2016-12-20T12:27:08+01:00

December közepétől kötelező lesz a tápértékjelölés az élelmiszereken

2016. december 13-tól ismét kötelező lesz a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszerek többségénél. A határidőt megelőzően forgalomba hozott, tápértékjelölés nélküli termékek a készlet erejéig szintén a polcokon maradhatnak.

 

A hamarosan életbe lépő változás miatt az élelmiszer-vállalkozásoknak fokozottan figyelniük kell a tápértékadatok helyes feltüntetésére. Az érintett előállítók és forgalmazók a NÉBIH honlapján megtalálhatják a legfontosabb információkat, például a jelölés kötelező elemeit és a feltüntetés sorrendjét is.

Magyarországon a tápértékjelölés az EU csatlakozás előtt kötelező volt. A belépést követően csak azokon a termékeken kellett feltüntetni az adatokat, amelyek tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmaztak. Emellett a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszereknél a speciális tápértékadatokról tájékozódhattak a vásárlók.

A három éves átmeneti időt követően 2016. december 13-tól ismét kötelező válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken. A „régi-új” előírás alól néhány termékcsoport mentesül. Ezek közé tartoznak például a nyers húsok, a fűszernövények, az étkezési só, az asztali édesítőszerek, a rágógumi, a zselatin, valamint a kistermelői és kézműves élelmiszerek.

 A tápértékjelölésre vonatkozó alapvető előírásokról a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak az érintettek és az érdeklődők:

http://portal.nebih.gov.hu/-/2016-december-13-tol-kotelezo-lesz-az-elelmiszereken-a-tapertekjeloles

Nyitókép forrása: Flickr

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

December közepétől kötelező lesz a tápértékjelölés az élelmiszereken2016-12-20T12:27:08+01:00

Jégkrém: még a fogyókúrába is beleférhet

A jégkrém a fagylalt mellett a nyári hónapok meghatározó édessége, azonban meglepően keveset tudunk róla. Konzervatív hozzáállásunk az ízválasztásban is tetten érhető, hiszen a trónról évtizedek óta letaszíthatatlan a vanília, a csoki és az eper. Szakértői segítséget adunk, hogyan legyünk bátrabbak a jégkrém-fogyasztásban!

 

Az utóbbi években egyre több jégkrémet eszünk: míg az évtized elején mindössze 3,5 liter volt az átlag évente, a legfrissebb adatok szerint mára elértük az öt litert fejenként. Bár ez a szám a fagylaltfogyasztást nem tartalmazza, még így is jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól, és persze meg sem közelíti a világcsúcstartó új-zélandiak nyalakodását, akik évente közel harminc liternyivel hűsítik magukat. A lista második helyén az Egyesült Államok áll 21 literrel, őket Ausztrália követi 18 liternyi éves fogyasztással. A sereghajtó Indonézia és India lakosai viszont mindössze egy deciliternek megfelelő mennyiséget, azaz nagyjából két darab jégkrémet fogyasztanak el évente.

Fagylalt és jégkrém: mi a különbség?

Sokszor egymás szinonimájaként használjuk ez a két szót, pedig van különbség a fagylalt és a jégkrém között. Ha csak egyszerűen akarjuk megfogalmazni, a jégkrém nem más, mint csomagolt fagylalt. Azonban a két finomság sok minden másban is különbözik. A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják. A csomagolást tekintve lehet egyesével, adagonként csomagolt, de készítenek családi, ún. take home kiszereléseket is.

csokis_jegkrem

A Magyar Élelmiszerkönyv összesen hétféle típusát sorolja fel. A tejjégkrém fő összetevője a tej vagy tejfehérje tartalmú termékek és a legtöbbször tejszínből származó tejzsír. Fontos, hogy a tejzsíron kívül másféle zsiradékot nem tartalmazhat és vizet sem használhatnak fel a készítéséhez. A tejes jégkrém csak zsírtartalmában tér el ettől, míg a tejes gyümölcsjégkrémben a tej mellett legalább 15 százalék gyümölcsöt találunk. A gyümölcsjégkrémek esetén már nincs a zsírtartalomra vonatkozó előírás, de a gyümölcstartalomnak legalább 15 százalékosnak kell lennie. A sorbet (szorbé) viszont nem tartalmazhat hozzáadott zsiradékot, és gyümölcstartalmának néhány kivételtől eltekintve el kell érnie a 25 százalékot.

Azonban a boltokban sokszor két másik típussal, a jégkrémmel és a vizes jégkrémmel találkozunk. Előbbi meghatározó összetevői a fehérje és a zsiradék, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is, míg az utóbbi nem tartalmaz hozzáadott fehérjét vagy zsiradékot sem.

Mit mond a dietetikus a jégkrémekről?

A táplálkozási szakemberek az édességeket, jégkrémeket és süteményeket csak mérsékelt mennyiségben ajánlják a kiegyensúlyozott étrend részeként. Bár a fagyi mellett a jégkrém is erősen szezonális fogyasztású termék, valóban nem ajánlatos túlzásba esni és naponta, vagy akár naponta többször enni belőle. Okos választással azonban mindenki, még a fogyókúrázók is megtalálhatják az étrendjükbe illő csemegét.

Elsőként azonban a jégrémek két alapvető összetevőjéről, a tejzsírról és a tejfehérjéről kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét. „A tejzsír alacsony koleszterintartalmú, és a szervezetünk számára fontos összetevőket, így például foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban vitaminokat is tartalmaz. Fő előnye azonban a rendkívül könnyű emészthetősége és felszívódása, ami remek energia- és tápanyagforrássá teszi. A tejfehérje főleg kazeinből áll, szervezetünk számára létfontosságú aminosavat tartalmaz, és szintén könnyen emészthető” – magyarázza a dietetikus. „Azonban vannak olyanok, akik allergiásak a tejfehérjére, és növekszik azok száma is, akiknek a tejcukor okoz problémát. Ők a tejet nem tartalmazó vagy a vizes jégkrémeket biztonsággal fogyaszthatják, de találnak kifejezetten laktóz- vagy tejfehérje mentes, szójatejjel készített jégkrémeket is”- tanácsolja.

Mi a helyzet a cukorral?

jegkremet_evo_ember

A fagylaltokhoz, jégkrémekhez a cukor ugyanúgy hozzátartozik, mint a nyárhoz a meleg. A szakértők ajánlásai szerint napi energiafogyasztásunk legfeljebb tíz százaléka származhat cukorból, ami egy egészséges felnőtt esetén körülbelül 40-50 grammot jelent. Ebbe időnként, hetente néhányszor akár a jégkrém is beleférhet, és a szakember szerint okos választással itt is kedvezhetünk egészségünknek. „Nézzük meg a címkét, mivel a tudatos gyártók az alapanyagok mellett az energiatartalmat és az egyes tápanyagok részletes mennyiségét is feltüntetik. Sőt, néhány éve hazánkban is elindult egy önkéntes vállalási program, melynek keretében a gyártók élelmiszereik cukortartalmát is csökkentik. Erről bárki tájékozódhat a www.egyuttafogyasztokert.hu oldalon. Itt találunk olyan gyártót, amely vállalta, hogy jégkrémei transzzsírsav-tartalmát minimálisra csökkenti, de olyat is, amely a gyerekeknek ajánlott termékeinek adagonkénti energiatartalmát 110 kcal-ban, míg cukortartalmát tíz dekagrammonként 20 grammban maximálja.”

A dietetikus szerint két dologra érdemes még figyelni a jégkrémek esetén. Ha a csomagoláson „light” jelölést látunk, akkor az a termék tartalmazhat kevesebb cukrot vagy zsírt – hogy melyik mennyiségét csökkentették, az a címkéről derül ki, de abban biztosak lehetünk, hogy legalább 30 százalékkal kevesebb van benne. Végül pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégkrém nagyon érzékeny áru, ezért semmiképpen se vegyünk meg sérült csomagolású, esetleg felolvadtnak és újrafagyottnak tűnő terméket.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Jégkrém: még a fogyókúrába is beleférhet2016-12-20T12:27:08+01:00

Nem a sörtől nő a sörhas

Bár évről-évre kevesebb sört fogyasztunk, a népszerű italt övező tévhitek száma nem csökkent. Mindegy, hogy hagyományos, vagy búzasörről beszélünk-e, néhány tudnivalóval érdemes tisztában lenni, ha szomjunkat sörrel akarjuk oltani.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sörfogyasztás a rendszerváltás körül érte el a csúcsát, amikor is fejenként több mint száz liternyit ittunk belőle. Azóta kisebb megingásokkal, de folyamatosan csökken az évente felhörpintett mennyiség, 2014-ben már csak 66,7 liter fogyott az aranysárga italból. Az egyharmadnyi csökkenés különösen annak fényében érdekes, hogy közben sokszorosára nőtt a kínálat, hiszen a búzasörök, de különösen az ízesített sörök csak az utóbbi években indultak növekedésnek (és persze a nyarak is egyre csak melegebbek lettek azóta).

buzasorok

Miközben a szeszes italok, ezen belül a sör fogyasztása mérséklődött, az üdítőitaloké, ásványvizeké és gyümölcsleveké nőtt, tehát inkább a fogyasztók ízlése változott. Erre reagálva jelentek meg az ízesített sörök is, amelyekkel a gyártók újabb fogyasztói csoportokat, a nőket és a fiatalabbakat célozták meg, akiket a sör fanyar, kesernyés íze nem vonzott. A búzasör mindeközben megmaradt az ínyencségeket kedvelők italának, hiszen annak karakteres, a hagyományos árpamalátás sörtől eltérően enyhén komlós, aromás, pezsdítő íze van. Mivel a búzasör széndioxid-tartalma magasabb, mint az elterjedtebb söröké, fogyasztását különösen frissítőnek mondják kedvelői.

Tévhit azonban, hogy a búzasör valami új találmány volna, hiszen feljegyzések szerint Európa legrégibb sörfőző vidékén, Bajorországban is előbb készíthettek sört búzából, mint árpából, csak később háttérbe szorult az utóbbival szemben. Manapság már inkább különlegességként kerül a poharakba. A búzasört leginkább 4-12 °C fokon, az ízek kiemelése miatt citromkarikával szervírozva érdemes fogyasztani.

Egészségesebb-e a búzasör a hagyományosnál? Elsőként erről kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét. „Egészséges felnőttek esetén az alkalmankénti, nem mindennapos sörfogyasztás nem jelent kockázatot” – kezdi a szakértő. „Bár sokan nem tartják annak, a rendszeres sörivás is alkoholizmusnak tekintendő, főleg, ha a mennyiség meghaladja a napi 2-3 decilitert. A szervezet hidratálásához a sörfajták közül az alkoholmentes vagy az alacsonyabb alkoholtartalmú sör képes hozzájárulni, utóbbiak esetén annak alkoholtartalmának függvényében. Folyadékpótlásra továbbra is a tiszta víz a legjobb választás” – összegzi. „A búzasör pedig csak az íze miatt más, fogyasztása nem előnyösebb vagy hátrányosabb a hagyományos, árpából készült fajtáknál. Tápanyagok vagy éppen alkoholtartalom szempontjából sem lehet különbséget tenni, mindkét fajta egyaránt 4-8 százalék alkoholt és deciliterenként 36-52 kcal-t tartalmaz. Azt mindenki jól tudja, hogy fehérje is található a sörben, méghozzá egy üvegben körülbelül 2-2,5 gramm. Érdemes azonban figyelembe venni azt is, hogy mindkét típusú sörben van glutén, ezért ha valaki cöliákiás, egyiket sem ihatja. Az átlagos világos sörben – függetlenül attól, hogy árpából vagy búzából készül – deciliterenként 1,4-3,8, átlagosan körülbelül 2 gramm szénhidrát is van” – fejezi be Antal Emese.

buzasor

A sörfogyasztás előnyös egészségi hatásairól is beszél a szakértő: „már a múlt század hetvenes éveiben is publikáltak tanulmányokat, amelyek szerint a rendszeres, kis mennyiségű alkoholfogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Utólag ezt a sör esetén a HDL koleszterin szintjének emelkedésével magyarázták, de meggyőző eredmények a mai napig nem állnak rendelkezésünkre. Az is igaz, hogy a sörben niacin, riboflavin, B6-vitamin és folsav is található. Kutatások szerint a magasabb folyadékbevitel és az enyhe vízhajtó tulajdonság miatt a rendszeres sörfogyasztók körében ritkábban alakul ki vesekő. Azonban a sörnek tulajdonított rákmegelőző, antioxidáns hatások egyelőre nem nyertek igazolást tudományos módszerekkel.”

A sört övező legendák közül a legismertebb a sörhas, aminek már a neve is az ital fogyasztására utal. Teljesen tévesen, hiszen a férfiak amúgy is ilyen, alma típusú hízásra hajlamosak, amikor a hasi zsírpárnák vastagodnak meg, tehát sörhas kialakulhat egy csepp sör ivása nélkül is. A jelenségnek azonban van élettani magyarázata: a sör maga is jelentős kalóriaforrás, azonban ennél is fontosabb, hogy étvágygerjesztő hatása van, a rendszeres sörivók általában több kalóriát fogyasztanak.

Hasonlóan közismert tévhit, hogy a sör a komlóban lévő növényi hormonok miatt az ösztrogénhez hasonló hatást válthat ki a szervezetben, ezért megnövelné a nők kebelméretét (gondoljunk csak bele, ha ez igaz lenne, valóban férfias italnak gondolnánk-e a sört?). Ugyanígy nem sikerült bizonyítani azt sem, hogy a sörivástól nyugodtabbak lennénk, és jobban aludnánk – bár ezt is a komlónak tulajdonítják.

Fontos azonban tudni, hogy a hiedelmekkel ellentétben a várandósoknak, szoptató anyukáknak sem javasolható a sörivás, miként a gyerekeknek, gyógyszert szedőknek sem!

Általánosságban elmondható, hogy a sör kismértékű, mértékletes fogyasztása egészségi problémát nem okozhat. Ezért is javasolható, hogy a sörivásban a minőségre helyezzük a hangsúlyt, és válasszuk például a szűrt vagy szűretlen búzasöröket.

A cikk eredetileg a Szupermenta.hu oldalon jelent meg, szerzője Pilling Róbert.

Igyunk sokat – de mit és mennyit?

2022.09.05.| Igyunk sokat – de mit és mennyit? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Túl vagyunk a nyár közepén, de az igazi meleg napokból jut még bőven. A legtöbben tudják, hogy ilyenkor sokkal több folyadékra van szükségünk, de jó kérdés, mivel csillapítsuk a szomjunkat. A tudatos választással sokat [...]

A nyár markáns íze

2022.09.05.| A nyár markáns íze bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A lángos legalább annyira elmaradhatatlan kelléke a nyárnak, mint a fagyi. Kétségtelen, hogy elég nehéz étel – főleg tejföllel vastagon megkenve, sajttal megszórva – de ki lehet váltani vele egy teljes ebédet. Jól járunk-e [...]

Nem a sörtől nő a sörhas2016-12-20T12:27:08+01:00

Tánciskolák Éjszakája – már hetedszer

A tánc csodákra képes: összehoz, megmozgat, mosolyt csal az arcokra. Így lesz ez idén is, ugyanis szeptember 9-én, pénteken immár hetedik alkalommal nyílnak ki az ország legjobb tánciskoláinak kapui. Indul a fergeteges Tánciskolák Éjszakája, melynek központi helyszíne idén is a fiatalok legkedveltebb szórakozóközpontja, a Gozsdu Udvar.

A szeptember ismét a táncok hónapja lesz, a ritmusok szerelmesei újra belekóstolhatnak a stílusok kavalkádjába, hiszen ősz elején visszatér a nagy hagyománynak örvendő, tömegeket táncba csalogató, lázas éjjel, a Tánciskolák Éjszakája. Az elmúlt évekhez hasonlóan színes programok, változatos zenék, sztároktatók, izgalmas táncbemutatók és tánckóstolók várják az érdeklődőket a varázslatos estén. Az esemény előtt a város legnépszerűbb szórakozócentrumában, a Gozsdu Udvarban hangolódhat majd a közönség a tánctanárok segítségével a péntek éjjel csúcspontjára.

„Tánciskolánk az első alkalom óta vesz részt a Tánciskolák Éjszakáján és minden évben egyre több érdeklődőnek nyílik lehetősége ezen az estén akár 6-8 különböző táncstílust kipróbálni, hogy utána a számukra leginkább tetsző táncban merüljenek el jobban. Az órák mellett az éjszakába nyúló táncest is mindig hatalmas népszerűségnek örvend, köszönhetően többek között a látványos és igényes műsornak, amit tehetséges és elismert koreográfusaink és táncosaink állítanak színpadra, ezzel is teljesebbé téve ezt a mozgalmas éjszakát. Idén is várunk minden érdeklődőt sok szeretettel a tánciskolánkban” – hívja táncba a látogatókat Kárpáti András, a Hölgyválasz Táncstúdió szakmai vezetője.

tancoktatas

Az Oktogon Tánc Centrum is már a legelső Tánciskolák Éjszakája óta minden évben részt vesz a különleges rendezvényen.

„Úgy gondoljuk, ez az esemény ugyanolyan fontos, mint például a Múzeumok Éjszakája. Egyesületünk célja a tánckultúra ápolása, minél szélesebb körben történő terjesztése. Mivel ez az esemény szintén azért jött létre, hogy minél több ember ismerkedjen meg a tánciskolák, táncstílusok világával, számunkra nem is kérdéses, hogy évről-évre részt veszünk benne. A Tánciskolák Éjszakája azoknak is szól, akiket már megérintett a tánc világa, s ezen az estén kapnak egy újabb kedvezményes lehetőséget, hogy egy jót táncoljanak, lehetőséget, hogy kiválaszthassák, hová járnának szívesen tanulni. Valamint azok számára is tökéletes választás, akik még csak kacérkodnak a gondolattal, hogy elkezdjenek valahová járni. Ezen a rendezvényen sokkal kötetlenebb formában lehet betekinteni a tánciskolákba, nem kell rögtön elköteleződni, nagyobb a tömeg az órákon is, így aki félénk, szégyenlős, még könnyebben el tud vegyülni” – mesél az éjszakáról Mojs Brigitta, az Oktogon Tánc Centrum iskolavezetője.

Hogy miért érdemes tehát ezen az éjjelen kipróbálni a Tánciskolák Éjszakája programjait? Mert elsajátíthatja kedvenc tánca alaplépéseit, megcsodálhatja, hogy csinálják mindezt a profik, kifoghat tánctanfolyam-kedvezményeket is, értékes nyereményekkel gazdagodhat, emellett pedig szórakozhat, és új barátokat is szerezhet. Megéri, ugye?

Akik már biztos, kinyitják kapuikat: Chili Salsa Tánciskola, GOLDANCE Tánciskola, Hölgyválasz Táncstúdió és a Salsa Diabolica, Infinite Musical Tánciskola, Oktogon Tánc Centrum, Salsa Veszprém, Sayyadina Bellydance Orientális Tánciskola Szeged.

Adja át magát a ritmusnak egy éjszakára!

Az eseményre minden résztvevő tánciskola külön programmal készül majd, részletek  a http://tanciskolak-ejszakaja.qualitis.hu/ oldalon.

0
0
0
Weeks
0
0
0
0
Days
0
0
Hrs
0
0
Min
0
0
Sec
Tánciskolák Éjszakája – már hetedszer2016-12-20T12:27:08+01:00

Élelmiszerpazarlás és környezetterhelés

Miközben világszerte hatalmas élelmiszerpazarlás zajlik, egyre több szó esik arról, hogyan csökkenthetjük az élelmiszerek hulladékká válását, tudva, hogy milyen nagy gondot jelent a világ egyes részein az éhezés. A társadalom felelős tagjai egyre többször hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználásában, de hangjuk még talán nem jut el mindenhová.

 

Az Európai Unió évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót – derült ki a Fusions EU-s projekt adataiból. A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké, 47 millió tonnával. Ennek oka összetett, de a megfelelő jelölések hiányos ismerete, illetve a hanyagság együttesen is hozzájárulnak ehhez a magas számhoz.

A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók szektora az EU élelmiszer-hulladékának 70 százalékáért felelős, ezért az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontja ezen területeken tűzte ki az élelmiszerpazarlás 50 százalékos csökkentését 2030-ig. A fennmaradó 30 százalék a termelő és feldolgozó szektorokból származik.

 

A fenti számok az európai mérleget mutatják, a magyarországi adatokat tekintve éves szinten közel kétmillió tonna élelmiszer kerül a kukába!

kidobott_etel

2016 első negyedévében számos cikk foglalkozott az élelmiszer-pazarlással és annak negatív hatásaival. Az élelmiszerfelesleg képződése és annak nem megfelelő hasznosítása azzal jár, hogy sok esetben ezeket az élelmiszereket megsemmisítik, amelynek eredményeként a környezetre káros gázok – például metán – kerülnek a levegőbe. Egyes kutatások szerint az élelmiszerfelesleg megsemmisítésével keletkező káros kibocsátás a klímaváltozás egyik okozója, és az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait.

A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

A teljes 1,8 millió tonnányi élelmiszer-feleslegen belül a fogyasztói felesleg Magyarországon eléri éves szinten a 400.000 tonnát, amely fejenként 40 kg élelmiszert jelent. Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele, pontosabban 42 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással a vásárlói oldalon.

 

A gyártás és kereskedelem oldalán keletkező feleslegek begyűjtésére is vannak jó gyakorlatok. Magyarországon ezzel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalkozik, amely összegyűjtve ezeket a feleslegessé vált, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, eljuttatja azokat a nélkülözőkhöz. „2016 első félévében több mint 2000 tonna ilyen élelmiszert gyűjtött össze és juttatott el Egyesületünk azok asztalára, akiknek erre a legnagyobb szükségük van” – mondta Sczígel Andrea, az Egyesület munkatársa. Ezen élelmiszerek a nagy kereskedőláncokból és gyártói oldalról kerülnek el az Élelmiszerbankhoz, segítve ezáltal a nélkülözőket és egyben csökkentve a környezeti terhelést.

„Az Élelmiszerbank, amely az élelmiszerek begyűjtésével egyben zöld és segélycélokat is szolgál, ily módon hatékonyan támogatja az Európai Uniós célok megvalósulását. Folyamatosan nő azon vállalatok köre, akik felajánlják a felesleges élelmiszereket, segítve ezzel a kitűzött célok megvalósulását és a nélkülözők ellátását” – tette hozzá Andrea.

 

Az Élelmiszerbank azon dolgozik, hogy az élelmiszerfelesleget eljuttassa azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az Egyesület munkájának köszönhetően 2016 első félében 2000 tonnánál is több kidobásra ítélt élelmiszert juttatott el a nélkülözőkhöz.

 

Készült az Élelmiszerbank Egyesület sajtóanyaga alapján.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is

2022.04.22.| Háromból egy fogyasztó már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar fogyasztók harmada már figyelembe veszi a vásárolt élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is A 18 és 34 év közötti magyar fogyasztók vannak leginkább tisztában a fenntartható táplálkozás fogalmaival A Föld napja alkalmából a [...]

Élelmiszerpazarlás és környezetterhelés2016-12-20T12:27:08+01:00