2000 óta 5 évvel nőtt a várható élettartam – jelentette a WHO

2000 óta globális szinten drámai módon megnőtt a várható élettartam, az országok között és az országokon belül fennálló súlyos egyenlőtlenségek azonban fennmaradtak, mint arról a WHO idei, a fenntartható fejlesztési célok kapcsán folytatott egészségügyet monitorozó statisztikai jelentése beszámol (World Health Statistics: Monitoring Health for the SDGs).

A várható élettartam a 2000-2015 közötti időszakban 5 évvel nőtt, ami az 1960-as évek óta a legnagyobb ütemű növekedés. A növekedéssel megfordult az 1990-es években tapasztalt visszaesés, amikor a várható élettartam Afrikában az AIDS-járvány következtében, Kelet-Európában pedig a Szovjetunió összeomlását követően csökkent. A növekedés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikai Régiójában volt a legjelentősebb, ahol a várható élettartam 9,4 évvel 60 évre nőtt, elsősorban a gyermek-túlélés és a malária megfékezése terén elért eredmények, valamint a HIV kezelésére alkalmazható antiretrovirális szerekhez való szélesebb körű hozzáférés következtében.

„A világ nagyot lépett előre a megelőzhető és kezelhető betegségek okozta felesleges szenvedés és korai halál csökkentése terén” – mondta dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója. „A növekedés azonban egyenlőtlen volt. A legjobb dolog, amit annak érdekében tehetünk, hogy senkit ne hagyjunk magára az, ha támogatjuk az országokat egy erős alapellátáson nyugvó egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megteremtésében.”

idos_japan_ferfi

A 2015-ben született gyermekek globális várható élettartama 71,4 év volt (73,8 év a lányok és 69,1 év a fiúk esetében), egy adott gyermek kilátásai azonban attól függnek, hogy hol született. A jelentés megmutatja, hogy az újszülöttek 29 országban – mindegyik magas jövedelmű ország – átlagosan 80 év vagy ennél is hosszabb élettartamra számíthatnak, míg 22 másik ország – valamennyi a Szubszaharai Afrikában található – újszülötteinek átlagos várható életkora kevesebb, mint 60 év. 86,8 év átlagos élettartammal a japán nők életkilátásai a legkedvezőbbek. A férfiak esetében Svájcban a leghosszabb az átlagos túlélési idő, 81,3 év. A Sierra Leonéban élő emberek életkilátásai a legrosszabbak a világon mindkét nem esetében: a nők várható átlagéletkora 50,8 év, a férfiaké 49,3 év.

Az egészségben várható élettartam, vagyis a 2015-ben születettek jó egészségben eltöltött várható éveinek a mérőszáma globálisan 63,1 év (64,6 év a lányok és 61,5 év a fiúk esetében). Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentése egyesíti az egészséggel kapcsolatos célokra vonatkozó legfrissebb adatokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG-k). A jelentés jelentős hiányosságokra mutat rá az adatok terén, amit pótolni kell ahhoz, hogy megbízhatóan nyomon követhető legyen az egészséggel kapcsolatos fenntartható fejlődési célok érdekében tett előrelépés. Becslések szerint például globálisan a halálesetek 53 százalékát nem regisztrálják, bár számos ország – többek között Brazília, Kína, az Iráni Iszlám Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország – jelentős eredményeket ért el ezen a téren.

nagymama_unoka

Míg a Millenniumi Fejlesztési Célok a 2015-ig megvalósítandó, betegség specifikus egészségügyi célok szűk körére összpontosítottak, az SDG-k 2030-ig tekintenek előre, és lényegesen szélesebb területet fognak át. Szerepel például az SDG-k között egy széles körű egészségi célkitűzés: „Biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jólétet mindenki számára minden korosztályban”, emellett egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megvalósítására szólítanak fel. Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentéséből kiderül, hogy – egy 16 alapvető szolgáltatáshoz való hozzáférési index szerint – számos ország még távol van az egyetemes egészségügyi ellátástól, különösen az afrikai és kelet-mediterrán régiókban. Ráadásul a szolgáltatásokat igénybe vevők közül rengetegen szembesülnek katasztrofális egészségügyi költségekkel; ezek az egészségügyi közkiadások meghaladják a háztartások összes kiadásának 25 százalékát.

A jelentés olyan adatokat is tartalmaz, amelyek szemléltetik az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést az egyes országokon belül – egy adott ország legszegényebb lakói és a nemzeti átlag között egy sor reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatás tekintetében. A friss adattal rendelkező nem túl sok ország közül Szváziföld, Costa Rica, a Maldív-szigetek, Thaiföld, Üzbegisztán, Jordánia és Mongólia vezetnek saját régiójukban, azaz ők biztosítják a leginkább egyenlő hozzáférést a reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatásokhoz.

Az Egészségügyi Világszervezet 2016. évi statisztikai jelentése (World Health Statistics 2016) átfogó áttekintést nyújt az egészséget érintő fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos legfrissebb éves adatokról, jól szemléltetve a kihívás nagyságát.

Minden évben:

  • 303 000 nő hal meg terhességgel és gyermekszüléssel összefüggő komplikációk miatt
  • 5,9 millió gyerek hal meg az ötödik születésnapja előtt
  • 2 millió ember fertőződik meg újonnan HIV-vírussal, továbbá 9,6 millió új TBC-s és
  • 214 millió maláriás esetet regisztrálnak
  • 1,7 milliárd embernek van szüksége kezelésre elhanyagolt trópusi betegség miatt
  • Több mint 10 millió ember hal meg 70 éves kora előtt szív- és érrendszeri betegségben és rákban
  • 800 000 ember követ el öngyilkosságot
  • 1,25 millió ember hal meg közúti közlekedési sérülésben
  • 4,3 millió ember hal meg a főzéshez szükséges tüzelőanyag okozta levegőszennyezésben
  • 3 millió ember hal meg kültéri légszennyezés miatt
  • 475 000 ember lesz gyilkosság áldozata, 80 százalékuk férfi

Ezeket a kihívásokat nem lehet megválaszolni a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezők kezelése nélkül. Napjainkban a világban:

  • 1,1 milliárd ember dohányzik
  • 156 millió 5 év alatti gyerek visszamaradott és 42 millió 5 év alatti gyerek túlsúlyos
  • 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet, és 946 millió ember végzi a szükségét a szabad ég alatt
  • 3,1 milliárd ember használ a főzéshez elsősorban szennyező tüzelőanyagokat

Az Egészségügyi Világszervezet 2005. óta minden évben kiadott statisztikai jelentése (World Health Statistics) hiteles információk forrása a világ népeinek egészségéről. 194 ország adatait tartalmazza halandósággal, betegséggel és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos mutatók soráról, mint például a várható élettartam; a legfontosabb kórok által okozott betegségek és halálozás; egészségügyi szolgáltatások és kezelések; pénzügyi befektetések az egészségügyben; valamint az egészséget befolyásoló kockázati tényezők és magatartás. A WHO Globális Egészség Megfigyelőközpont (Global Health Observatory) programja egész évben frissíti az egészségügyi statisztikákat egy több mint 1.000 egészségügyi mutatót tartalmazó online adatbázis alapján. A nagyközönség felhasználhatja arra, hogy megtalálja benne a legfrissebb globális, regionális vagy országos szintű egészségügyi statisztikákat.

Az Egészségügyi Világszervezet teljes Globális Statisztikai Jelentése angol nyelven elérhető ezen linken.

 

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól

2020.12.16.| Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A koronavírus-járvány száz éve nem tapasztalt kihívások elé állított minket, magyarokat is. Azonban úgy tűnik, a napi nehézségek mellett hosszabb távú hatást is gyakorol az életmódunkra, méghozzá sokszor pozitív irányban. Minderről egy friss kiadvány [...]

Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról

2019.03.12.| Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tanulmánykötet címlapja A TÉT Platform Egyesület 2016. végén nagyszabású, reprezentatív orvostudományi kutatást végzett a 11-18 éves magyar fiatalok körében. A kutatás keretében a résztvevők táplálkozását standard módszerekkel vizsgálta meg, így a kapott adatok kiegészítik [...]

Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról

2019.03.11.| Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A TÉT Platform Egyesület 2017-ben összegezte Táplálkozási Ismeretek című kutatássorozatának tapasztalatait egy tanulmánykötetben, amelyben több mint harminc neves hazai szakember foglalta össze a vizsgálatok és más, hasonló felmérések tapasztalatait. A kiadványt az Egyesület magánkiadásban, 500 [...]

2000 óta 5 évvel nőtt a várható élettartam – jelentette a WHO2016-12-20T12:27:12+01:00

Sokat iszogatunk, keveset beszélgetünk barátainkkal

Legféltettebb titkunkat inkább bíznánk rá, mint a szerelmünkre, jó eséllyel a középiskolában ismertük meg, és leginkább Facebook messengeren beszélgetünk vele. Ő a legjobb barátunk. Átfogó, nem reprezentatív, online kutatást végzett a NESCAFÉ és az Index a barátságról. Az Igazán barátok? felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok hisznek-e a barátságban férfi és nő között.

A magyarok kétharmadának 5-nél kevesebb barátja van. További 26 százalékuk büszkélkedhet 5 és 10 közötti létszámmal. 100-ból 5 magyar 10-nél több, de 20-nál kevesebb ismerősét tartja a barátjának. A válaszadók 3 százalékának pedig 20-nál is több van.

Poharazva barátkozik a magyar

Meglepően sokan, a válaszadók 53 százaléka állította, hogy a barátaival közös programjai iszogatással telnek. A közös étkezések 14 százalékos népszerűségre tettek szert a közös programok versenyében. Az egyébként is ritka közös bulizás vagy koncertjárás (5%), a kirándulás (4%) és a beszélgetés (5%) mögött szinte elhanyagolható azok száma, akik társasjátékozással (1%) vagy közös sporttevékenységgel (1%) ütik el az együtt töltött időt. 18 százalékuk pedig más, fel nem sorolt tevékenységet végez leggyakrabban a barátaival.

Több mint kolléga

A barátok szerzése szempontjából a munkahelyünk bizonyult a legmeghatározóbbnak. 10-ből 3 válaszadó itt szerezte a legtöbb barátját. 100 magyarból 16 leginkább a meglévő barátokon keresztül bővíti baráti körét. A válaszadók 13 százaléka ismerte meg barátainak zömét valamelyik felsőoktatási intézményben, 10 százalékuk a középiskolás évek során tett szert a legtöbb barátra, az általános iskola 100-ból 3 válaszadó számára bizonyult valóságos aranybányának ebből a szempontból, míg az óvoda – a válaszok alapján – egyáltalán nem bizonyult olyan helynek, ahol számottevő mennyiségben szerezhetünk barátokat hosszú távra. 100-ból 9-en szűkebb vagy tágabb értelemben vett lakóhelyükön ismerték meg barátaik többségét, a válaszadók 5 százaléka számolt be arról, hogy számukra a barátok elsősorban az internet ajándékai.

A többség már a felnőttkor előtt megszerzi a legjobb barátját

Míg mennyiségi szempontból a munkahely a barátkozás Mekkája, addig minőségi szempontból a középiskolás évek jelentik a csúcsot. Erre utal, hogy a kutatásban részt vevők közel harmada (31%) vallotta, hogy a legjobb barátját 14 és 18 éves kora között ismerte meg; 100-ból 25-en konkrétan a középiskolában. Az általános iskolás évek során, illetve 19-23 éves korában a válaszadók 23 százaléka (az iskolában 15%), illetve 22 százaléka (a felsőoktatásban 14%) ismerte meg azt a barátját, aki a mai napig a legközelebb áll hozzá.

Program, szerelem, stb.

Elsősorban szabadidős tevékenységek kapcsán fordulunk a legjobb barátunkhoz – a válaszadók 31 százaléka nyilatkozott így. 16 százalékuk érzelmi életét, szerelmi ügyeit tárgyalja meg. Családi-, munka- és pénzügyek alig szerepelnek a napirenden, amikor a legjobb barátunkkal beszélgetünk.

Facebook messengeren beszélgetünk

A barátokkal való kapcsolattartásra a válaszadók túlnyomó többsége valamilyen digitális eszközt használ. 100-ból 40 ember Facebook messengeren érdeklődik barátai hogyléte felől, 19 százalék e-mailen, 15 százalék telefonon, 8 százalék Viberen, 2 százalék WhatsAppon tartja a kapcsolatot. A rendszeres személyes kapcsolattartás mindössze a barátok 5 százalékra jellemző. Jelentős eltérések figyelhetők meg ugyanakkor, ha az online kérdőívet kitöltők életkorát is figyelembe vesszük. A 40 év felettiek nem meglepő módon jóval nagyobb arányban használják a telefont (27%) vagy az e-mailt (29%) a barátokkal való kapcsolattartásra. A kamaszok (13-18 év közöttiek) ezzel szemben, ha kezükbe is veszik a telefont, azt jobbára a közösségi oldalak használatára teszik. Ugyanis több, mint kétharmaduk leginkább Facebook messengeren kommunikál barátaival.

Haversrácok, haverlányok

A kutatásban részt vevők 33 százalékának 11-20 haverja van, 32 százalékuknak 10 vagy annál kevesebb. Barátinál lazább jó viszonyt 21 és 50 fő közötti emberrel a válaszadók 24 százaléka ápol. 4 százalékuknak 51-nél több, de 100-nál nem több a haverja, további 3 százalékuk pedig 100-nál is több barátnál kevesebb, ismerősnél több típusú kapcsolatot tart.

Facebook-baráthalmozók és közösségi oldal-grincsek

A legtöbb válaszadónak, a kutatásban részt vettek 30 százalékának 251-500 ismerőse van a Facebookon. 21 százalékuknál 101 és 250 közötti ez a szám. 14 százalékuk 500-nál több, de 750-nél kevesebb embert jelölt be vagy jelölt vissza a legnagyobb közösségi oldalon, 750 és 1000 közötti ismerőssel 7 százalékuk rendelkezik. További 6 százaléknak 1000-nél is több Facebook-barátja van. Ugyanakkor a válaszadók 12 százaléka vagy nincs a Facebookon, vagy ismerősei száma a 10-et sem haladja meg.

Rád írok, bekommentelem

A válaszadók 55 százaléka 5 vagy annál kevesebb ismerőssel kommunikál valamelyik közösségi felületen. 27 százalékuk 6 és 10 közötti emberre ír rá, vagy kommentel posztjai alatt. 12 százalékuk 11-20 emberrel tart fenn ilyen típusú kapcsolatot. 50-nél több emberrel mindössze a kutatásban részt vevők 1 százaléka folytat kommunikációk a Facebookon, az Instagramon, a Twitteren vagy egyéb közösségi felületeken.

Mélyít vagy sekélyessé tesz?

Az online kapcsolattartás a válaszadók 67 százaléka szerint a kapcsolatok fenntartására alkalmas, 30 százalékuk ezzel szemben azt gondolja, hogy az efféle modern módja a kommunikációnak inkább elsekélyesíti azokat. Mindössze minden ötvenedik magyar véli úgy, hogy az internetes kommunikáció képes elmélyíteni a kapcsolatokat. A válaszadók egyébként több mint kétharmada (68%) nyilatkozott úgy, hogy van olyan ismerőse, akivel kizárólag online tart kapcsolatot.

Facebook-hívő magyarok

Azok a válaszadók, akik nem utasítják el az online kapcsolattartást, ennek eszközének leginkább a Facebookot tartják – 100-ból 61-en nevezték meg. 14 százalékuk az e-mailre esküszik, 11 százalékuk a Viber szolgáltatására bízza a kétoldalú online kommunikációt a barátokkal és az ismerősökkel. Arra a kérdésre azonban, hogy több vagy kevesebb barátja lenne, ha nem lennének közösségi oldalak, mindössze 19 százalék válaszolt úgy, hogy kevesebb. A túlnyomó többség szerint (73 százalék) ugyanannyi barátja lenne, 8 százalékuk azonban úgy gondolja, hogy közösségi oldalak nélkül egyenesen több barátja lehetne.

Férfiak és nők

A válaszadók 74 százaléka hiszi, hogy lehet barátság férfi és nő között. A 26 százalékuk kételkedik benne, hogy lehet ilyen. A férfiak 71 százaléka gondolja, hogy a két nem képviselői között elképzelhető egyértelműen baráti viszony, a nők ennél is nagyobb arányban (79%) értettek egyet az állítással. Az online ismeretségek azonban könnyen válhatnak barátsággá, vagy akár szerelemmé is a válaszadók 85 százaléka szerint. Talán ezért is keresik olyan sokan a társukat az interneten. A megkérdezettek fele gondolja, hogy a férfi-nő kapcsolatoknak jót tesznek az online lehetőségek, de csak az ismerkedési fázisban. 100-ból 30-an vélik úgy, hogy az online lehetőségek az ismerkedés során és a kapcsolatokban is hasznosak, a válaszadók ötöde szerint azonban semmi jó nem származik belőle. A válaszadók abszolút többsége (57%) a témától teszi függővé, hogy egy-egy kérdésben a barátaira vagy a szerelmére hallgat. 16 százalékuk azonban inkább a szerelmére, míg 11 százalékuk inkább a barátjára hallgat, 14 százalékuk pedig egyszerűen csak magára. Azonban ha a kérdés úgy hangzik, hogy kire bíznád inkább a titkodat, ott már a barátok (28%) verik a szerelmet (24%), bár a válaszadók 35 százaléka itt is a téma alapján döntené el, kit tisztel meg bizalmával.

A nők fele szerelmét, másik fele pedig a legjobb barátját vagy barátnőjét avatná be legféltettebb titkába. A férfiak valamivel jobban bíznak a barátjukban: 58 százalékuk vele osztaná meg azt, amit csak ő tud, szerelmükkel csak 42 százalékuk tenné ezt.

A NESCAFÉ és az Index közös kutatásából az is kiderül, 4-ből 3 magyar tudja, hogyan issza a kávéját a legjobb barátja.

Kávézz a barátoddal!

A NESCAFÉ – bár hisz a közösségi oldalak adta lehetőségekben – a személyes találkozások örömét, élményét ajánlja mindenkinek. Hiszen egy jó csésze kávé melletti beszélgetést talán semmi sem pótolhat. A vállalat Az Igazán barátok? kampányának főszereplője Tomi, aki sorra keresi fel régen nem látott Facebook-ismerőseit, hogy a felületes kapcsolattartást személyes élménnyel, egy csésze kávé mellett elköltött beszélgetéssel gazdagítsa. A találkozásokról készült néhány perces filmeket a NESCAFÉ Youtube csatornáján és Facebook-oldalán lehet megtekinteni.

Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében 

2022.05.17.| Nő a növényi alapú termékek népszerűsége, különösen a fiatalok körében  bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Danone Magyarország Kft.  idén is elkészítette azt a reprezentatív kutatását, melynek célja, hogy feltérképezze, mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, mennyire veszik figyelembe [...]

Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól

2020.12.16.| Tanulmánykötet a koronavírus-járvány életmódunkra gyakorolt hatásairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A koronavírus-járvány száz éve nem tapasztalt kihívások elé állított minket, magyarokat is. Azonban úgy tűnik, a napi nehézségek mellett hosszabb távú hatást is gyakorol az életmódunkra, méghozzá sokszor pozitív irányban. Minderről egy friss kiadvány [...]

Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról

2019.03.12.| Online is elérhető a TÉT Platform tanulmánykötete a magyar gyermekek és fiatalok életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A tanulmánykötet címlapja A TÉT Platform Egyesület 2016. végén nagyszabású, reprezentatív orvostudományi kutatást végzett a 11-18 éves magyar fiatalok körében. A kutatás keretében a résztvevők táplálkozását standard módszerekkel vizsgálta meg, így a kapott adatok kiegészítik [...]

Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról

2019.03.11.| Letölthető tanulmánykötetünk a magyar lakosság életmódjáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A TÉT Platform Egyesület 2017-ben összegezte Táplálkozási Ismeretek című kutatássorozatának tapasztalatait egy tanulmánykötetben, amelyben több mint harminc neves hazai szakember foglalta össze a vizsgálatok és más, hasonló felmérések tapasztalatait. A kiadványt az Egyesület magánkiadásban, 500 [...]

Sokat iszogatunk, keveset beszélgetünk barátainkkal2016-12-20T12:27:13+01:00

Égető szükség van a hiteles egészségügyi tanácsokra

Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek: a véleményeket politikai és üzleti szempontok befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Világszerte égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat. A Magyar Tudományos Akadémia 2016. május 5-én tartott konferenciáján a XXI. század globális egészségügyi válságát elemezték, melynek során felszínre kerültek olyan hazai anomáliák is, amelyek csak az univerzális sajátságok megértése alapján kezelhetők.

„Soha még akkora szükség nem volt független tudományos testületekre, mint éppen napjainkban, amikor az információrobbanás következtében a társadalom képtelenné vált a nap mint nap rázúduló adathalmazban való eligazodásra. Ilyen körülmények között a tudományos akadémiákra hárul a felelősség, hogy a létező leghitelesebb, legmegbízhatóbb adatokkal, bizonyítékokkal lássák el a döntéshozókat és a társadalmat” – fogalmaz a The Lancet által közölt írásában Victor J. Dzau, az amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia (NAM), a korábbi Orvostudományi Intézet (IOM) elnöke.

Iránytű a sokféle szempont, nézet között

DAVOS/SWITZERLAND, 23JAN13 - Victor J. Dzau (L), President and Chief Executive Officer, Duke University Medical Center and Health System, Duke University, USA; Global Agenda Council on Personalized & Precision Medicine speaks during the interactive session 'The Future of Health -Strengthening Personal Resilience' at the Annual Meeting 2013 of the World Economic Forum in Davos, Switzerland, January 23, 2013. Copyright by World Economic Forum swiss-image.ch/Photo Remy Steinegger

Victor J. Dzau

Az 1970-ben létrehozott intézmény működési elveit, tevékenységének jelentőségét taglalva a szerző kiemeli, hogy az egészség kérdése összetett. Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek, a véleményeket politikai és üzleti szempontok is befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Ennek fényében égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat a nézetek és álláspontok között.

 

Az IOM, ma már NAM közel fél évszázada végzi nagy közbizalmat élvező tanácsadói tevékenységét. A szervezet megkérdőjelezhetetlen hitelességének okait elemezve Victor J. Dzau kiemeli, hogy az mindig független volt a politikától. Nem befolyásolták üzleti, pénzügyi érdekek. Jelentései, állásfoglalásai kizárólag az elérhető legbiztosabb tudományos információk és leghitelesebb szakértői véleményeken alapultak. Állásfoglalásai, jelentései a The New York Times értékelése szerint nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon befolyásolják az egészségügyi és az orvostudományi kérdésekkel kapcsolatos közgondolkodást.

A tudomány hangja: fórum az Akadémián

Az elmúlt évtizedek elképesztő mértékű tudományos-technikai fejlődése alaposan megváltoztatta az egészségügyet Magyarországon is. Az orvostudomány új eredményei és a mindenkori egészségügyi rendszer problémái hatással vannak a társadalomra, valamint az egyénre egyaránt. Mindezeket a folyamatokat mélyreható elemzéssel lehet és kell vizsgálni.

A Magyar Tudományos Akadémia ehhez a többszakaszos, több területre kiterjedő elemzés igénylő feltáró kutatómunkához kíván tudományos fórumot nyitni kérdések megfogalmazásával, viták szervezésével, kutatási tevékenységek összpontosításával. A cél az, hogy helyes válaszok, megoldások, cselekvési modellek születhessenek.

Miért nem alakultak ki általánosan elfogadott társadalmi formák az orvostudomány egyre bővülő lehetőségeinek megvalósításához? Miért nincsenek összhangban a szükségletek az egészségügyre fordított forrásokkal? Miért van szükség új társadalmi megállapodásra a XXI. század egészségügyéről? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia 187. Közgyűléséhez kapcsolódó, Egészségügy a XXI. század társadalmaiban című konferencia előadói.

„Egészségügy a XXI. század társadalmaiban” – tanácskozás az Akadémián

A rendezvényen hat előadás hangzott el:

  • Kosztolányi György, az MTA rendes tagja: Az egészség fogalmi bővülése a tudományos-technológiai fejlődés függvényében
  • Bélyácz Iván, az MTA rendes tagja: A technikai fejlődés és a finanszírozás összhanghiánya
  • Mihályi Péter, az MTA doktora: Az egészségügy finanszírozási alternatívái (adók, járulékok, háztartási jövedelmek)
  • Csiba László, az MTA doktora: A morbiditás/mortalitás súlyponti változásai
  • Karádi István, az MTA levelező tagja: Az emberi élettartam megnövekedésének egészségügyi vonatkozásai
  • Dósa Ágnes PhD: Egészségügyi szolgáltatók felelőssége – krízis és kiútkeresés.

 

Táplálkozástudományi szabványok, védőoltások, őssejtkutatás

A tudományos szervezetek az Egyesült Államokban rendszeresen hallatják hangjukat az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben. Cikkében Victor J. Dzau példák sokaságán keresztül mutatja be, milyen hatást gyakorolt az utóbbi évtizedekben az IOM tevékenysége. A szervezet 1999-es és 2001-es jelentéseinek köszönhetően új biztonsági és minőségi szabványok honosodtak meg az egészségügyi ellátásban. Az IOM állásfoglalásai alapján indult el az Egyesült Államokban a legtöbb szövetségi és állami táplálkozástudományi program, az amerikai élelmiszeripari magáncégek pedig kiiktatták termékeikből a transzzsírokat, és csökkentették a hozzáadott cukor mennyiségét. Az ifjúsági és gyermek-élelmiszermarketing: fenyegetés vagy lehetőség? címmel 2006-ban közzétett IOM-jelentés hatására a Walt Disney Company and Cartoon Network felszólította a cégeket, hogy ne reklámozzák a Disney-figurákkal a gyermekeknek szánt magas kalóriaértékű és alacsony tápértékű termékeket.

A 2000-es évek elején az IOM több állásfoglalást is közreadott a védőoltások kérdésében, biztosítva az orvosi szakmát arról, hogy az immunizáció nem jelent szignifikáns egészségügyi kockázatot.  A dokumentumsorozat utolsó jelentése azt vizsgálta, hogy létezik-e kapcsolat a védőoltások és az autizmus között. Az IOM szakembereinek végső konklúziója szerint biztonsággal kijelenthető, hogy a vakcináknak nincs semmiféle szerepük az autizmus kialakulásában.

A NAM foglalkozik az új, sokszor vitatott technológiákkal, eljárásokkal is. Így például 2005-ben fogalmazta meg az embrionális őssejtek kutatásával kapcsolatos irányelveket, amelyeket azóta is széles körben alkalmaznak a kutatóintézetek és a nemzetközi tudományos társaságok. A NAM az Amerikai Tudományos Akadémiával (NAS), a Kínai Tudományos Akadémiával és a brit Royal Societyvel karöltve indított új programja pedig a humángenom-szerkesztési technológiák várható következményeinek a felmérését célozza.

Globális egészségügyi programok

A NAM tevékenysége az Egyesült Államok határain kívül is hatással van az egészségügyi ellátás elveire és gyakorlatára. A szervezet 2006-os jelentése nyomán változott meg az amerikai álláspont, s nyílt lehetőség a tűcsere-programok finanszírozására egy globális HIV-ellenes megelőzési kampány keretében. A NAM két évvel ezelőtti, a globális egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos állásfoglalása pedig arra hívja fel a tehetős országok figyelmét, hogy javítani kell a fejlődő országokban az orvosi ellátást, s ezzel jobbítani a világ legszegényebb, legesendőbb népességének egészségügyi állapotát.

„A Nemzeti Orvostudományi Akadémia több tanácskozást is szervezett a H1N1-vírus okozta influenza-világjárvány, majd a 2014-es Ebola-járvány tanulságainak levonására. Jelenleg a NAM a járványos betegségek jelentette fenyegetés csökkentésére egy globális egészségügyi kockázatbecslő hálózat létrehozásán dolgozik” – sorolta a példákat Victor J. Dzau, kiemelve, hogy miként 45 éven át IOM, a Nemzeti Orvostudományi Akadémia is elkötelezetten folytatja a politikai és üzleti érdekektől független munkáját annak érdekében, hogy a világ más akadémiaival karöltve mindenki számára egy egészségesebb jövőt biztosítson.

A cikk eredetileg az MTA honlapján jelent meg.

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

Teljes élet a szondával

2022.02.15.| Teljes élet a szondával bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

2022-ben február 07. és 11. között került sor a Szondatáplálás Hetére. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a szondatáplált betegekre, és hogy közérthetően adjon tájékoztatást a szondatáplálás életmentő és életeket megváltoztató pozitív [...]

8. CECON Első Értesítő

2021.08.04.| 8. CECON Első Értesítő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dear Colleagues, we would like to invite you to the 8th Central European Congress on Obesity which will be held virtual from 7th to 8th October 2021. This year’s congress motto is “Obesity calls for actions – multidisciplinary approach [...]

Égető szükség van a hiteles egészségügyi tanácsokra2016-12-20T12:27:13+01:00

Hamarosan itt a 2016. évi Kihívás Napja!

Az előző évek sikereiből kiindulva idén is magas részvételi arányra és különleges programokra számítanak a szervezők a Kihívás Napján – hangzott el az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón. Ebben az évben sokak példaképe, Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó és Kádár-Papp Nóra, a tavalyi Coca-Cola Testébresztő Díj zsűri győztese is az esemény mellé állt.

Május 25-én kerül sor a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében a Kihívás Napjára. Ezen a napon országszerte közösségi sportrendezvényeken vehetnek részt a mozogni vágyók. Az esemény már 25 éves múltra tekint vissza hazánkban, és az évek alatt több mint 1600 hazai település vett részt a mozgást és az egészséges életmódot népszerűsítő programban.

cc_te_logo

2016-ban a rendezvény fő támogatója a Coca-Cola Testébresztő programja. Sokak példaképe, a háromszoros olimpia bajnok vízilabdázó, Kiss Gergely elvállalta a Testébresztő Nagykövet szerepét, és a Kihívás Napja kapcsán tartott sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy miért döntött úgy, hogy elvállalja a nagyköveti tisztséget. „Élsportolóként a mozgás az életem része, emellett úgy gondolom, hogy a mindenki számára elérhető szabadidősportot is ugyanúgy támogatni kell. A mozgásszegény életmód mára világszerte a negyedik leggyakoribb halálozási okká vált, ezért különösen fontosnak tartom, hogy olyan kezdeményezésekben vegyek részt, amelyek a mozgást népszerűsítik.” – hangsúlyozta a háromszoros olimpiai bajnok.

Gergő mellett Kádár-Papp Nóra a Gyerünk anyukám! mozgalom alapítója, a tavalyi Coca-Cola Testébresztő Díj zsűri győztese is nagy örömmel vállalta a Coca-Cola Testébresztő nagykövet szerepet. „A Kihívás Napja mozgatja meg a legtöbb embert az országban, köztük számos anyukát is, ezért nagy örömömre szolgál, hogy ezzel a testhezálló feladattal én is népszerűsíthetem a rendszeres testmozgást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyukák lelkesedése könnyen átragad az egész családra, így még több emberhez jut el a mozgás öröme.”

KN_dsc_1119

„A Magyar Szabadidősport Szövetség immár 25 éve a Kihívás Napja főszervezője. Ez a rendezvény azért is áll közel a szívünkhöz, mert megmutatja az embereknek azt, hogy nem kell a lakóhelyüktől eltávolodni ahhoz, hogy aktív életet éljenek és rendszeresen mozogjanak, hiszen a Kihívás Napján bemutatott sportok egy része bármikor és bárhol végezhető.” – osztotta meg velünk gondolatait Czene Attila, a Magyar Szabadidő Szövetség elnöke.

A Coca-Cola Magyarország számára kiemelten fontos, hogy a mozgás lehetőségét és örömét minél több emberben tudatosítsa. A mozgás ugyanis nem csak a versenysportot jelenti, de szerves, része lehet a mindennapoknak is, például szabadidős tevékenység formájában. A Coca-Cola Testébresztő program több mint tíz éve alatt 3,3 millióan vettek részt az 570 sportprogram valamelyikén. „A Coca-Cola Magyarország már 10 éve támogatja az MSZSZ rendezvényeit. Nagy örömmel tesszük, hiszen céljaink azonosak: az aktív életmód fontosságára felhívni a figyelmet, és minden lehetőséget megragadni, hogy a lehető legtöbb embert megmozgassunk, melyre a Kihívás Napja kiválóan alkalmas.” – hangsúlyozta a fő támogató, a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. kommunikációs vezetője, Pellion Ágnes.

 

Hogy építheted be a mozgást a mindennapi életedbe? Gergő és Nóri egyszerű tippjei ebben segítenek.

  1. Lift vagy mozgólépcső helyett lépcsőzz!
  2. Nézz utána az interneten, milyen mozgási lehetőségek vannak a közeledben, például szabadtéri edzőgépek, uszodák.
  3. Ha autóval mész vásárolni, a bejárattól távol keress parkolóhelyet, így lehetőséged nyílik egy kis gyaloglásra!
  4. A munkahelyeden telefonálj sétálva és figyelj arra, hogy óránként iktass be pár perc mozgást!

 

 

 

 

 

 

 

További információk: www.kihivasnapja.hu;

Információk a támogató programjairól: www.testebreszto.hu

Hamarosan itt a 2016. évi Kihívás Napja!2016-12-20T12:27:13+01:00

Több százan jógáztak az Activia Fusion Vízijógán

Egy hónappal a nemzetközi jóganap előtt, hazánkban egyedülálló vízijóga volt a Városligeti-tavon. Az Activia Fusion különleges vízijóga-rendezvénnyel lepte meg a jógaszeretőket, így mindazok, akik május 21-én ellátogattak a Városligeti-tóhoz, egyedülálló élményben részesültek. A természetben, háttérben a Vajdahunyad várával, a reggeli nap fényében soha nem látott látványt nyújtottak a tó víztükrén jógázók.

 

Reggeli_jogaA Városligeti-tó közepén elhelyezett, vízszint alá süllyesztett színpadon úgy érezhették magukat, mintha valóban a víz felszínén jógáznának. A jógázáshoz a Miskolci Nemzeti Színház Kamarazenekara egy számukra kialakított víziszínpadon nyújtott élő, klasszikus zenei aláfestést.

A délelőtti programon több százan jógáztak a víziszínpad melletti teraszon is, mialatt a Miskolci Nemzeti Színház 12 fős kamarazenekara élő, komolyzenei darabokkal biztosította a kellemes és nyugtató zenei aláfestést. Az „Activia Fusion Vízijóga” alatt több foglalkozás is várta a mozgásforma szerelmeseit, és a lelkes kezdőket. A 45 perces Vinyasa Flow jógaórákat az amerikai Yoga Alliance jógaoktatói minősítésével rendelkező Kriston Adrienn tartotta.

Az Activia Fusion hófehér joghurtja és a két, izgalmas ízből összeállított gyümölcságya az egészséges életmód és az élvezet ötvözetét szimbolizálja. Ugyanezt a filozófiát testesítette meg a vízijóga és a komolyzene párosítása is a városligeti környezetben. A márka azt vallja, hogy a mindennapokban akkor járunk a legjobban, ha csempészünk egy kis élvezetet abba, ami egészséges, ez adta a különleges vízijóga ötletét is.

A rendezvényen Oravecz Nóra, népszerű blogger is kipróbálta a jógát, aki elmondta, Mivel az életformámból adódóan rengeteg időt töltök a laptopom előtt, így ha nem szeretnék hátfájós lenni, nem elég, hogy eljárjak edzeni és masszázsra, nagyon fontos, hogy a nyújtásról se feledkezzek meg, amiben a jóga segít. Ahhoz, hogy jól érezzem magam a bőrömben, fontos a mozgás, a jóga pedig kikapcsol a hétköznapi pörgésből, és segít megszabadulni a feszültségtől, a stressztől.”

 

Szalóki Ági

Szalóki Ági énekesnő is részt vett az eseményen. Ági hosszú évek óta jógázik és véleménye szerint „A jóga számomra önismereti út. A testi gyakorlással többet tudok meg magamról, fizikai és szellemi képességeimről, határaimról. A fókuszált, rendszeres gyakorlás segít felismernem a számomra lényeges dolgokat és megláttatja azt is, mi lényegtelen. A jóga nem csodaszer, de jó eszköz ahhoz, hogy a létet csodaként értékeljük.”





 


A túl sok ülés és a túl kevés testmozgás gyorsíthatja az öregedést

2017.06.14.| A túl sok ülés és a túl kevés testmozgás gyorsíthatja az öregedést bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

 A naponta több mint tíz órát ülő és kevés fizikai aktivitást végző idősebb nők sejtjei gyorsabban öregednek, mint azon társaiké, akik kevesebbet ülnek és többet mozognak napközben - állítják a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem [...]

Az önfeledt táncolás felére csökkenti a szívproblémák miatti halálozás kockázatát

2017.06.09.| Az önfeledt táncolás felére csökkenti a szívproblémák miatti halálozás kockázatát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az intenzív, önfeledt táncolás csaknem felére csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát a negyven év feletti korosztály körében - állapították meg kutatók a témával világon elsőként foglalkozó tanulmányukban. A Nyugat-Sydney-i Egyetem [...]

Több százan jógáztak az Activia Fusion Vízijógán2016-12-20T12:27:13+01:00

Az MDOSZ 25. jubileumi konferenciája

1991. június 26-án alapították meg a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét, így 2016-ban fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból 2016. június 4-én Budapesten, a Danubius Hotel Helia-ban rendezik meg jubileumi konferenciájukat.

A TÉT Platform Egyesület büszke arra, hogy alapító tagjai között az MDOSZ is megtalálható, és arra is, hogy máig rendkívül szoros és gyümölcsöző kapcsolatot ápolhat a hazai dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek szakmai szervezetével.

Ezúton is köszöntjük az Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét alapításának 25. évfordulója alkalmából!

mdosz_logo

A konferencia tervezett programja:

9.00 -10.00 Köszöntő – Egészségügyért Felelős Államtitkár, MDOSZ elnöke, EFAD elnöke,

Pécsi Tudományegyetem ETK tanszékvezetője, Semmelweis Egyetem ETK tanszékvezetője

10.00 – 11.00 Kitüntetések, díjak átadása

11.00 – 12.00 Szövetségünk 25 éve

13.30 – 13.40 „Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet” – Veresné dr. Bálint Márta

13.40 – 13.50 Fekvőbeteg ellátásban végzett dietetikusi tevékenység – Szalayné Kónya Zsuzsa

13.50 – 14.00 Élelmezés-Minőség-Ügy – Gyuricza Ákos

14.00 – 14.10 Dietetikai magánrendelés tapasztalatai – Kovács Ildikó

14.10 – 14.20 A táplálkozástudomány képviselete az élelmiszeriparban – Kiss-Tóth Bernadett

14.20 – 14.30 A média, mint kommunikációs csatorna – Hogyan használjuk a médiát és a média hogyan használ minket? – Erdélyi-Sipos Alíz

15.00 – 15.20 Távlatok és a jövő kihívásai a táplálkozástudományban – Prof. Dr. Falus András

15.20 – 15.40 Mikrobiom hatása az egészségre – Dr. Tamássy Klára

15.40 – 16.00 Inzulinrezisztencia – modern diagnosztika és terápiás megoldások – Dr. Tűű László

16.00 – 16.20 A metabolikus szindróma és a táplálkozás összefüggései – Dr. Ábel Tatjána

 

Program és jelentkezés

Az MDOSZ 25. jubileumi szakmai konferenciájának programja

Az érdeklődők itt jelentkezhetnek a konferenciára

Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére

2023.02.07.| Kedvezményes regisztráció: Életmódprogrammal az elhízás megfékezésére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tisztelt Érdeklődő Kollégák! Február 26-ig kedvezményesen lehet jelentkezni a 2023. március 4-én az Elhízás Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő "Életmód programmal az elhízás megfékezésére" című továbbképzéssel egybekötött tudományos találkozóra.  Helyszín: D50 Kulturális Központ (1071 Budapest, Damjanich [...]

A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa

2022.11.07.| A Magyar Elhízástudományi Társaság 30 éves jubileumi kongresszusa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Három évtized telt el azóta, hogy elsők között Európában hazánkban is önálló tudományággá vált az elhízástudomány. Ezalatt az idő alatt az elhízás betegség világhódító útját bejárva, töretlenül, folyamatosan növekvő epidémiává vált napjainkra, amely minden [...]

Az MDOSZ 25. jubileumi konferenciája2016-12-20T12:27:13+01:00

Közgyűlési beszámoló, 2016. április 25.

A TÉT Platform Egyesület 2016. április 25-én tartotta meg az aktuális rendes éves közgyűlését. A délelőtt 9 órára meghirdetett eseményt az egyesület székhelyén, azaz Budapesten, a VI. kerületi Teréz körút 38. szám alatt rendeztük.

Az ülés meghirdetett időpontjában dr. Fazekas Ildikó elnök örömmel állapította meg, hogy mivel a tagjegyzékben nyilvántartott tagok több mint felének képviselője megjelent, azért nincs akadálya a rendes közgyűlés megtartásának.

A napirend a meghívóban kiküldöttekkel megegyezően sorra a 2015. évi mérlegbeszámoló megismerésével, illetve az Ellenőrző bizottság beszámolójával indult. Ezt követte a 2016. év szakmai programjáról szóló ismertető és annak elfogadása, valamint az éves pénzügyi terv megvitatása. Végül a 2015. december 8-án elfogadott Alapszabály kisebb korrekcióira került sor a Fővárosi Törvényszék észrevételei alapján.

A Közgyűlésen készült jegyzőkönyvet megtekintheti, ha a következő linkre kattint: A TÉT Platform 2016. április hó 25-ei Közgyűlésének jegyzőkönyve  (Pdf formátum, 418 kb, készült 2016. április 25-én).

Közgyűlési meghívó – 2024.

2024.03.01.| Közgyűlési meghívó – 2024. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület (1062 Budapest, Andrássy út 61.)  2024. március hó 14. napján (csütörtök) 12.00 órakor tartja éves rendes közgyűlését. A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület tagjai, illetve [...]

Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után?

2020.07.13.| Merre indul életmódunk a koronavírus-járvány után? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vajon mennyire változtatta meg a koronavírus-járvány a fogyasztói szokásainkat és az életmódunkat, ezen belül a táplálkozásunkat? 2020. május elején, a járvány tetőzésekor indult egy nagyszabású online kutatás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem [...]

Közgyűlési beszámoló, 2016. április 25.2016-12-20T12:27:13+01:00